Elemzés
Az MSZP - Jobbik versenyfutásnak a Fidesz lehet a vesztese 
Kérdés, hogy a Fidesz hány szavazót veszíthet a radikálisok erősödése miatt.
Nem rejtőzködnek a Jobbik szavazói
Nem változott érdemben a pártok támogatottsága 2010 első hónapjában. Továbbra is minden szocialista szavazóra körülbelül három fideszes jut, míg a Jobbikot már egy nagy intézet sem méri 10 százalék alatt a biztos szavazó pártválasztók körében. Az MDF és az LMP bejutási esélyeiről továbbra is keveset árulnak el a kutatási eredmények.
Így működik a magyar választási rendszer
Miután a köztársasági elnök kihirdette az országgyűlési választás időpontját, a következő hetekben bizonyosan egyre többen lesznek, akik szeretnék érteni, hogyan is működik a híresen bonyolult magyar választási rendszer. A Political Capital igyekszik érthetővé tenni, hogy miként lesznek a szavazatokból mandátumok.
2009: A levegőben lógó változások éve
2009-ben bekövetkeztek egyes régóta várt változások. Ezek közül a legmeghatározóbb, hogy Gyurcsány Ferenc távozott a kormány és az MSZP éléről, megindult a pártrendszer átalakulása, a Bajnai-kormány pedig jelentős kiadáscsökkentést hajtott végre. Nem történtek meg viszont olyan események, amelyekkel kapcsolatban ugyancsak erős várakozások voltak. Így a kormányzatnak sikerült elhárítania az államcsőd veszélyét, valamint elkerülnie az előrehozott választást. Ugyanakkor folytatódott a szélsőjobboldal előretörése, a demokrácia működésével való elégedetlenség növekedése és a korrupció erősödése.
Oroszbarátok a jobbszélen
Sajtóhírek szerint egyes európai szélsőjobboldali pártok működését – legalábbis részben – Oroszország finanszírozza. Ezt a gyanút jellegéből fakadóan nem lehet egyértelműen bizonyítani, de az tény, hogy egyes kelet-európai országok szélsőjobboldali pártjai eminens támogatói az orosz érdekeknek. A posztszocialista országok több szélsőjobboldali pártja is mintaértékűnek tartja az autoriter putyini politikai berendezkedést, miközben az Oroszország felé történő nyitást és ezzel párhuzamosan az euroatlanti térségről való leválás politikáját szorgalmazza.
A szélsőjobboldal megerősödésének okai
A szélsőjobboldal megerősödése a 2009-es EP választás óta nem vita-, hanem ténykérdés. A Jobbikra leadott több mint 427 ezer voks azt jelzi, hogy a párt a szélsőjobboldali szavazótábor többségének integrációján túl, más, a parlamenti pártokból kiábrándult, vagy az azoktól eleve elzárkózó választói rétegeket is sikeresen szólított meg. Mindez nem független sem a gazdasági válság hatásaitól, sem az évek óta tartó kormányzati válságtól, sem a Fidesz azon politikai stratégiájától, amely több vonatkozásban elmosta a határokat a mérsékelt politizálás, illetve a radikalizmus között.
Az ősz trendfordulót hozott a Fidesz-MSZP támogatottságban
Az őszi politikai szezon első heteiben készült közvélemény-kutatások eredményei azt jelzik, hogy az MSZP a teljes népesség körében kis mértékben, míg a biztos szavazó pártválasztók között jelentősebben tudott erősödni. A Fidesz támogatottságára ezzel ellentétes folyamatok jellemzőek, de fölénye továbbra is jelentős. A Jobbik stabilizálta támogatottságát, amely a választókorú népességben 6 százalék.
A szlovák-magyar konfliktus kilátásai
Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos látogatása után sem körvonalazódik a szlovák-magyar konfliktus megoldása. Jól látszik, hogy az Európai Unió tartózkodik attól, hogy intézményesen elköteleződjön bármely fél mellett. Az EBESZ főbiztosának ajánlásai pedig számos vitatott kérdésre nem adnak megoldást, eltérő az értelmezésük a két oldalon, ráadásul szlovák részről megkérdőjelezhető az ajánlások elfogadásának komolysága. Az ellentétek kezelése elsősorban a kétoldalú tárgyalásokon múlik, a belpolitikai tendenciák azonban mindkét országban inkább a konfliktus éleződése irányában hatnak.
A homoszexualitás a magyar társadalomban: a félrenézés politikája
Bár a kutatási adatok gyakran ellentmondóak, a magyar társadalom többsége nem nevezhető homofóbnak. A közvélekedés inkább csak azt utasítja el, hogy a homoszexualitásról közügyként lehessen beszélni. A politikai szereplők óvatossága a hétvégére tervezett Meleg Méltóság Menetével kapcsolatban éppen ezzel a közvélekedéssel magyarázható. Ez azonban azt a veszélyt hordozza magában, hogy a felvonulásra 2007 óta rátelepedő szélsőjobboldal kisajátítja magának a témát, és így – a romakérdéshez hasonlóan – erősítheti az előítéleteket, továbbá elmérgesítheti a többségi társadalom és a meleg kisebbség viszonyát.
Hibák a rendszerben
Az őszi ülésszakban az Országgyűlés még megmentheti állampolgárait egy súlyos jogvesztéstől, illetve a szisztéma megváltoztatása nélkül orvosolhatja a választási rendszer hibáit. Ha azonban a parlament nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének, a soron következő választások körül lehetségessé váló, a választókerületi aránytalanságból következő politikai bizonytalanság tovább ronthatja Magyarország megítélését, a választópolgárok pedig elveszíthetik azt az alig öt éve megszerzett jogukat, hogy külföldön is tudjanak élni választójogukkal. A Political Capital Institute választási auditjában górcső alá veszi az elavult választási rendszer problémáit, belső ellentmondásait, és megoldási javaslatokat is megfogalmaz.
Nem várható gazdaságpolitikai váltás a választások után
A választásokhoz közeledve a Fidesz politikusainak és szakértőinek nyilatkozatai egyre inkább azt jelzik: a Bajnai-kormány és a Fidesz gazdaságpolitikája között nincsenek rendszerszintű különbségek. A Fidesz egyszerre igyekszik kitapogatni és tágítani saját gazdasági és politikai mozgásterét, megnyugtatni a befektetőket és felkészíteni a választókat a következő kormányzati ciklus népszerűtlenebb intézkedéseire.
A Magyar Gárda feloszlatása rövid távon mozgósítja a szélsőjobboldalt
Az EP-választáson sikeresen szereplő Jobbik által létrehozott Magyar Gárdának jelentős szerepe volt a szélsőjobboldali párt eddigi sikereiben. Miután a bíróság feloszlatta a Gárdát, egyszerre következhet be radikalizálódás és a Jobbik irányító szerepének gyengülése az egyenruhás szervezet felett. A szélsőjobboldalt a jogalkalmazó szervek fellépésével kapcsolatos vita, a párt által felvetett kérdések helyességének elismerése, valamint a következetlen hatósági és politikai reakciók tovább erősíthetik.
A Fidesz Jobbik-problémája
A júniusi közvélemény-kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy a "győzteshez csapódás" jelensége nem a Fideszt erősítette az EP-választást követően, hanem sokkal inkább a Jobbikot. A felmérések cáfolják azt az értelmezést, miszerint a Jobbik tábora elsősorban a volt szocialista szavazók köréből verbuválódna. A jövőre nézve az olvasható ki az adatokból, hogy a szélsőjobboldal esetleges további erősödése főként a Fidesz számára jelenthet problémát, mivel a Jobbik politikája és vezetői viszonylag nagy népszerűségnek örvendenek a Fidesz szavazóinak körében is. A pártpreferenciákat tekintve az MSZP támogatottságának zuhanása egyelőre megállt, a Fidesz tartja előnyét a szocialistákkal szemben, a Jobbik jelentősen erősödött, az MDF és az SZDSZ népszerűsége pedig nem változott jelentősen az EP-választást megelőző időszakhoz képest.
Jobboldali átrendeződést hozott az EP-választás
Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták. Az eddigi tapasztalatokkal szemben most általában nem a kormánypártok vesztettek az ellenzékkel szemben, hanem inkább a jobboldali pártok győztek a szociáldemokrata pártokkal szemben. A magyarországi EP-választás eredménye is illeszkedik ebbe a képletbe: a hazai pártrendszer erősen jobbra tolódott. A várakozásoknak megfelelően a Fidesz több mint háromszor annyi szavazatot kapott, mint az MSZP; miközben az SZDSZ történetének legnagyobb vereségét szenvedte el, az MDF megőrizte a 2004-ben elért eredményét, a Jobbik pedig jelentős mértékben megerősödött. A Fidesz tehát nagy győzelmet aratott, de az egységes jobboldal kialakítására törekvő politikai stratégiája ismét kudarcot vallott, így az EP-választás legnagyobb nyertesének egyértelműen a Jobbik nevezhető. Az EP-választást követően mind az MSZP-ben, mind az SZDSZ-ben várhatóan súlyos belső válság alakul ki.
Ezt mutatják a közvélemény-kutatások az EP-választás előtt
A májusi közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az EP-kampány utolsó hónapjában folytatódott az MSZP táborának fogyatkozása. A Fidesz viszont a teljes népesség körében is tudott további támogatókat gyűjteni, a biztosan szavazó pártválasztóknak pedig közel 70 százaléka szavazna rájuk. Az SZDSZ és az MDF nem tud elmozdulni a 1-3 százalékos szintről, a Jobbik ugyanakkor stabilizálta 4-7 százalékos támogatottságát. A radikális párt így annak ellenére is mandátumhoz juthat az Európai Parlamentben, hogy – a legfrissebb kutatások szerint – a részvételi arány meghaladhatja a 40 százalékot.
Magyarország erősítette immunitását az orosz befolyásszerzéssel szemben
A napokban zajlott, főképp energiakérdésekkel foglalkozó EU-orosz csúcs inkább láthatóbbá tette, mintsem tompította a két fél közötti ellentéteket, ráadásul körvonalazódik egy újabb „gázháború” Oroszország és Ukrajna között. Ennek kapcsán ismét felelevenedtek a Szurgutnyeftyegaz hazai és régiós befolyásszerzésével kapcsolatos aggodalmak. Bár a hatékonyabb hazai külpolitikának, illetve a piaci és kormányzati szereplők „összezárásának” köszönhetően Magyarország rövid távon erősítette védelmi vonalait az orosz energiapolitikai expanzióval szemben, jól látszik, hogy a Kremlhez kötődő vállalatok megpróbálják átvenni az irányítást Közép- és Délkelet-Európában, és ezzel párhuzamosan megszerezni a Kaszpi-tenger környéki gázmezőket, hogy az energiapiac teljes vertikumát ellenőrizhessék. Ennek részeként a Szurgut erős nyomást gyakorolhat a Mol vezetésére, és kísérletet tehet arra, hogy oroszbarát vezetőket ültessen a menedzsmentbe.
Nagykoalíció irányíthat Pécsett is
Páva Zsolt elsöprő többségű győzelmével Pécs városát fideszes polgármester és MSZP-SZDSZ közgyűlési többség irányítja. Nagykoalíciós helyzet alakult ki tehát a városban, ahogy Baranya megyében is egy évvel ezelőtt: a megyei közgyűlési többség megszűntével akkor a Fidesz és az MSZP közösen fogadta el az idei évre szóló költségvetést. Miközben tehát az országos politikában természetszerűleg a Fidesz-MSZP erőviszony és szembenállás kerül előtérbe, addig helyi szinten az együttműködés kényszere a meghatározó. Az egymástól való elzárkózás hiánya ráadásul megmutatkozik a választók szintjén is, mivel a választás adataiból az valószínűsíthető, hogy a 2006-ban még a szocialistákat támogató bázis mintegy 30 százaléka a Fidesz jelöltjét támogatta.
Alacsony részvétel esetén biztos a Jobbik helye az Európai Parlamentben
A parlamenti pártok jól láthatóan jelentős politikai kihívásként kezelik a Jobbik nyilvánosságban is sokat tárgyalt erősödését, ami az MSZP és az SZDSZ kommunikációjában egyet jelent a „szélsőjobboldali veszély” fokozódásával, a Fidesz üzeneteiben pedig a „jobboldal megosztására” tett kísérlettel. Nézőpont kérdése azonban, hogy mennyire tekinthető jelentősnek a Jobbik támogatottsága, mert – bár a közvélemény-kutatások az elmúlt hónapokban növekvő népszerűségről tanúskodnak – a számszerűsíthető adatok alapján a radikális párt öt százalék fölé kerülése az európai parlamenti választáson csak alacsony választási részvétel mellett vehető biztosra. A radikálisok szavazóbázisának jelenleg látható méretét tekintve egyelőre nem beszélhetünk előretörésről: a Jobbik – komoly tartalékok mozgósításával is – a MIÉP 1998-as, illetve 2002-es támogatottságának szintjét látszik megközelíteni. Meglepetést legfeljebb az okozhat, ha a Morvai Krisztina vezette Jobbik-listára jelentős számú Fidesz-szimpatizáns szavaz át az EP-választáson.
A Fidesznek már háromszor annyi szavazója van, mint az MSZP-nek
A felmérések szerint áprilisban folytatódott a szocialisták szavazói bázisának csökkenése. A felnőtt lakosság körében az MSZP támogatottsága – négy közvélemény-kutató átlagában – nem éri el a 13 százalékot. A bizonytalanok tábora ugyanakkor nem nőtt, de továbbra is magas. Részben ebből is adódik, hogy a biztos szavazó, pártot választani tudók körében óriásira nőtt a két nagy párt közötti különbség, áprilisban két intézet is 70 százalékos Fidesz-támogatottságot mért. Az MDF, az SZDSZ és a Jobbik közül utóbbi esetében mérték a legnagyobb támogatottságot: alacsony EP-választási részvétel esetén Morvai Krisztina nagy eséllyel elnyerné a brüsszeli mandátumot.
Tippeljen, és megmondjuk a választási eredményt
Most már biztos: június 7-én nem lesz előrehozott választás, ezen a napon – a pécsi időközi választáson kívül – kizárólag az Európai Parlament 22 magyar képviselőjének megválasztására kerül sor Magyarországon. Az elkövetkező szűk két hónapban bizonyosan egyre több becslést fogunk hallani arról, hogy a pártok éppen aktuális támogatottsága vajon hány EP-mandátumot érhet. Ne hagyja, hogy félrevezessék, a Political Capital mandátumkalkulátora elvégzi Ön helyett a számításokat.
