Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A téliesre fordult, ködölő őszi időben várták az újságírók, hogy a HungaroControl Zrt. vezetőség fellebentse a fátylat a cég legújabb fejlesztéséről, a 600 millió forintos beruházással megalkotott 3 dimenziós toronyszimulátorról. Engem pedig a januárban tesztelt szolnoki szimulátor hangulata után érzett vágy késztetett arra, hogy közelebbről is megismerkedjem a pixeltoronnyal. A kiírt közbeszerzési pályázatot egy kanadai konzorcium, névszerint az Adacel Inc. nyerte meg. 

Nem tűnik zsákbamacskának a választás, hiszen több, mint 100 hasonló szoftver és szimulátor legyártása fűződik a nevükhöz. A szimulátor kifejlesztése szerves részét képezi a HungaroControl ANS III. (Air Navigation Service) projektjéhez amelynek keretein belül a magyar légtér irányításáért és biztonságáért egyedüliként felelős válalalt 2012-ig egy új légiforgalmi szolgálatot kíván felállítani. Céljuk ezzel többek között egy high-tech tudásközpont felépítése, minek segítségével a jelenleg irányító központként működő épület tartalék központként üzemeljen. A magyar torony annyiban mindenképpen egyedülálló, hogy több speciális kérése is volt a vezetőknek, amelyeket a cégnek le kellett programozni, ezért például a ferihegyi irányítótoronyhoz hasonló funkciókkal és elrendezéssel bír. 

A magyart még beszélni nem nagyon

Van azonban olyan terület, amin még dolgozni kell, hiszen a szofver egyelőre nehezen tudja azonosítani a magyaros-angolt, ennek a fejlesztése jelenleg is folyamatban van - erről már Menráth Gábor, repülésoktatási osztályvezető, egyben jelenleg is praktizáló légiirányító beszélt. A szimulátor olyan eseményeket képes generálni, ami valós életben előfordulhat ugyan, de sok légiirányító praxisában - tegyük hozzá gyorsan, szerencsére - nem történik meg. 

Így fordulhatott elő hogy egy már leszállt gép motorja hirtelen kigyulladt, miközben a tűzoltók már egy olyan vasmadár segítségére siettek, amely a levegőben kapott lángra, kényszerleszállást kénytelen végrehajtani, miközben az egyik futóműve ki sem nyílik. A következő pillanatban hatalmas gép suhan el méterekkel az irányítótorony mellet, amelynek a valószínűsége inkább a nullához közelít a mindennapi életben. 

A problémák boszorkakonyhájában mindig kifőznek valamit (Fotó: Magócsi Márton)

Ezeket a helyzeteket természetesen jobb steril körülmények között, kockázatmentesen begyakorolni, ezt kiegészítve a gyakorlati tapasztalatokkal válhat valakiből igazán profi munkatárs. A torony minőségét és annak élvezeti értékét és gyakorlati hasznát Hangyál Gyula ATM vezérigazgató-helyettes autómárkára lefordítva leginkább Mercedeshez hasonlította. Az ilyen gépek esetében megszokott, hogy valós időjárási körülményeket képes megjeleníteni, így a csapadék minden formáját kezeli, irányíthat a gyakornok világosban és éjjel is, sőt a repülőgépek tulajdonságaira is hatással vannak. Esőben megmarad a víz a leszállópályán, ezáltal a gépek fékútja jelentősen megnő. A környezeti hatásokon túl bármilyen vészhelyzet beállítható, műszaki problémákat és forgalmi helyzeteket lehet megoldani vele. 

Az idén szeptember 4-én átadott torony lehetőségei egyelőre végesek, mivel 180°-os látószöget biztosít, lehetőség van azonban a kép elmozdítására, így tudhatjuk meg, valójában mi zajlik a hátunk mögött. A képet egy projektor öt vászonra vetíti ki, ebből leginkább négyet használnak a navigálásra, egyet pedig látványos képek bemutatására, visszajátszásokra és statisztikák megjelenítésére alkalmaznak. A teremben három irányítói egy toronyszimulátor csoportvezetői, egy gyakorlatvezetői, egy gyakorlatszerkesztői és hat álpilóta munkahely betöltésére van lehetőség. 

Álpilóták repkednek a légtérben

Az álpilóta feladata, hogy a szimulátorban "dolgozó" gykornokkal kommunikáljon és valós repüléseket mutasson be, mint megtudtuk, ők maguk is irányítók vagy esetleg pilóták lesznek. Ellentétben a szolnoki helikopter szimulátorral, itt nincs olyan megkötés, hogy maximum hány órát lehet a monitorok és a vásznak előtt tölteni, mivel itt a sokkal kevésbé dinamkus kép közel sem terheli meg annyira az agyat. 

A bemutató alatt mindössze egy álpilóta volt szolgálatban. Jelenleg a Budapest-ferihegyi, a debreceni, a sármelléki és egy elépzelt, ún. Airosar repülőtér toronyirányításának szimulálására alkalmas a szoftver, ezt azonban tervezik kiegészíteni a pápai vagy éppen a szolnoki katonai repülőtér modellezésével is. A szoftver azt is szimulálja, hogy a légiirányító által adott szóbeli instrukciókat a robotpilóta felismeri és a továbbiakban azt követi, annak megfelelően "cselekszik". Jelenleg ezen funkció van finomítás alatt, mivel a megkívánt 100 százalékos hatékonyságot még nem sikerült elérni. 

Toronyszimulátort állított üzembe a ferihegyi légiirányítást végző HungaroControl Zrt. a légiirányítók képzéséhez (Fotó: Magócsi Márton)

Érdekesség, hogy a toronyszimulátor különleges katonai irányító funkciók modellezésére is alkalmas, így például fegyverzettel, elfogó hálóval és -kábellel, valamint fékezőernyővel repülő légi járműveket is megjelenít. 

A toronyszimulátor telepítésének második fázisát az ANS III. projekt keretein belül épülő új légiforgalmi irányító központ épületében végzik majd. Végleges formájában ez a berendezés 14 vásznon történő projektoros képmegjelenítést alkalmazva egy 360°-os virtuális képen keresztül ábrázolja majd az adott repülőtér látványát. A szimulátor hat irányítói, két csoportvezetői, egy gyakorlatvezetői és nyolc álpilóta-munkahely biztosítására lesz alkalmas. A szimulátoron végzett gyakorlatok a telepítés második fázisát követően lét részre lehet majd osztani, azaz egyszerre két gyakorlat futtatható. 

A kimerítő idegenvezetés után csendes magányban hagyom a szimulátoron gyakorlókat, akik a továbbiakban is napokon sőt heteken keresztül folyamatosan olyan vészhelyzeteket hárítanak el, amelyekkel reméljük soha nem találkoznak majd egy igazi toronyban.

A cikkhez itt szólhat hozzá!