Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Szombat óta olvasható az Országgyűlés honlapján a pénztártörvény visszavonásáról szóló javaslat. Székely Tamás egészségügyi miniszter beiktatása előtt ugyan még azt mondta, a törvény teljes visszavonásával számos terület maradna szabályozatlanul, múlt héten, egy konferencián már a teljes hatályon kívül helyezésről beszélt.

Igaz, ugyanakkor Kökény Mihály árnyaltabban fogalmazott, szerinte ugyanis bizonyos elemeket meg kellene tartani. Más szocialista forrásból is úgy értesült a Hírszerző, hogy Székely Tamás korábbi bejelentésével ellentétben nem nyom nélkül tűnne el a pénztártörvény.

Nem minden a magántőke

Az új tárcavezető a törvény benyújtásakor pedig már úgy fogalmazott: kizárólag azoknak a rendelkezéseknek a megtartását javasolja, amelyek már részeivé váltak az egészségügy jogi szabályozásának és elhagyásuk egyes területek szabályozatlanságát eredményezné.

Ma kiderül a reformjavaslata? (Fotó: Járdány Bence)

A sokat és sokszor emlegetett törvényről a közvélemény általában csak a magánbefektetőkre asszociál (a most halálra ítélt törvény 51-49 százalékban határozta meg a pénztárakban az állami és magántulajdon arányát), holott az számos egyéb rendelkezést is tartalmaz. Egy biztos: jogutód nélkül szűnik meg a nemrég alapított 18 megyei és négy fővárosi egészségpénztár.

Nézzük tehát, melyek azok a pontok, amelyek a törvény visszavonásával együtt elvesznek.

A törvényből, burkoltan ugyan, de kiolvasható a hálapénzre vonatkozó tilalom: a betegektől a jogszabályokban előírtakon felül semmilyen jogcímen nem kérhető pénz. Ez ugye a liberálisok egyik vesszőparipája volt.

Arról is rendelkezik a megszűnő törvény, hogy az egészségügyi miniszter és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója közötti erős függelmi viszony megszűnik, azaz elválasztották volna a politikát az egészségbiztosítástól.

Rosszul járnak a gyógyszerészek

Úgy tudjuk, a várólistákra vonatkozó passzus, mivel az már más jogszabályba is beépült, megmarad. Elveszik viszont a gyógyszerészeknek szánt többletdíjazás annak fejében, hogy a patikában a betegnek az olcsóbb készítményt ajánlják. (Mivel ezeken a pirulákon kisebb az árrés, a törvény kompenzációt adott volna.)

A törvény kimondta a pénztárak szerződéskötési szabadságát is: a nem megfelelően teljesítő kórházzal felbontható lett volna a finanszírozási szerződés. A jobban teljesítő intézményektől pedig egyes ellátások finanszírozását átvállalta volna az egészségbiztosító.

Szintén megmarad a háziorvosoknak tett engedmény: nem kell minden beteg után külön elszámolási nyilatkozatot kitölteniük arról, mennyiért és milyen beavatkozást végeztek.

Egy másik, fontos elem viszont szintén elvész: az eredeti tervek szerint elektronikus kártyát kapott volna minden biztosított és minden orvos is. Ezzel egyrészt a jogosultságot lehetett volna nyomon követni, másrészt hatásosan nyomon lehetett volna követni az orvos-beteg találkozókat.

Ezeken felül a törvény a kórházaknak a minőségi mutatók közzétételét is előírta: halálozási adatokat, műtétek számát, professzorok számát is megtudhatta volna az érdeklődő, és össze tudta volna hasonítani ezeket a különböző kórházak között.

A bizottság már döntött

Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága szerda délelőtt egyhangúlag igennel szavazott arról, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat általános vitára alkalmas.

> Székely: erősítik a biztosítási elvet

Nem értékeli kudarcként az új egészségügyi miniszter a pénztártörvény tervezett visszavonását. Székely Tamás a szerda reggeli RTL Híradóban az ágazat reformjával kapcsolatban azt mondta: a korábbi irányvonal megmarad, a biztosítási elvet erősítik. Legfontosabb a minőség, illetve az ellátás javítása, az átláthatóság, az egyértelműség, a betartható törvények megalkotása, illetve az egyenlőség és a hozzáférhetőség - tette hozzá.

Székely Tamás szerdán ismerteti reformkoncepcióját a kormánnyal. A Népszava információi szerint először egy kerethatározatot fogadnának el, amely a részletes tervek kidolgozására június 30-ig ad időt. A miniszter elképzelései között szerepel egyebek mellett az, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat szolgáltatásvásárlóvá tennék - azaz jogosítványokat kapna annak eldöntésére, hogy adott területen melyik egészségügyi szolgáltatóval köt szerződést a betegek ellátására. Az új reformról júliustól társadalmi vita kezdődne. (FH)