Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A krízisalap által nyújtott egyszeri segély nem haszontalan, de a szociális ellátórendszer hiányosságait nem oldja meg - nyilatkozta a Hírszerzőnek Győri Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője a krízisalapot kontrolláló civil tanácsadó testületben. A krízisalapot elindító szándék hitelességéből emellett sokat elvesz, hogy a kormány az egyik oldalon rendkívüli célzott támogatást ad a bajbajutottaknak, a másik oldalon viszont ugyanezt az összeget elvonja csaknem ugyanazoktól az emberektől a szociális intézmények támogatásának csökkentésével. A negatív észrevételekkel Márton Izabella is egyetértett, aki a Magyar Szegénységellenes Hálózat delegáltjaként vesz részt a krízisalap tanácsadó testületében.

Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselőjeként viszont úgy látja, egyszerűen a helyén kellene kezelni a krízisalap ügyét, sem le-, sem túlbecsülni nem szabad, mint ahogyan azok a politikai erők teszik, akik kommunikációs céljaik érdekében elfogultan támadják vagy védik. Az említett kommunikációs célok lépten-nyomon előtűnnek abban, ahogyan például a szocialista kormány tájékoztatja a nagyérdemű választóközönséget, hogy Mesterházy Attilának, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének kérésére április 30-ig meghosszabbította a krízisalap működését, sőt ehhez 500 millió forintot is átcsoportosított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) bírságbevételeiből. 

Kampány a bajbajutottakért 

Az említett kommunikációs leplezetlenség persze egyáltalán nem meglepő, tavaly is többször írtunk már arról, hogy a krízisalap már indulásakor sem volt a hitelesség mintapéldája. Az összeg egyik fele 1 milliárd forintnyi állami pénzből, valamint a kormánytagok és az állami vállalatok vezetői fizetések lecsapolásából állt össze. Az alap jóval nagyobb részét, mintegy 3 milliárd forintot azonban a lakosság, az áramfogyasztók adták, ugyanis a szolgáltatók túlszámlázásból származó extraprofitjukat nem nekik, hanem - meglehetősen jogszerűtlenül - a krízisalapnak utalták.

Azóta közel 90 ezer ügyben utaltak ki támogatást az alapból: országosan naponta átlagosan ezer kérelem érkezik, és eddig összesen több mint 103 ezer beadványt rögzítettek. A rendelkezésre álló 4,7 milliárd körüli összegből 3,6 milliárd forintot használtak fel.

A programot a kormány megfogalmazása szerint azért indították, hogy egyszeri, vissza nem térítendő segítséget nyújtson a válság miatt nehéz helyzetbe került családoknak. Azóta többször módosították a szabályokat, tavaly november 15-től például új jogcímmel bővítették: 50 ezer forint összegű támogatást igényelhet az, akinek háztartásában kikapcsolták az áramot vagy nincs vezetékes gázszolgáltatás. Emellett fontos módosítás volt az is, hogy a legnagyobb összegű 100 ezer forintos támogatás keretét az addigi 1 százalékról a források 10 százalékára növelték.

A Fidesz és a felsorolás szeretete

A Fidesz kommunikációja nem kevésbé szórakoztató krízisalap-ügyben: Cser Palkovics András szerint elképesztő, sőt több mint arcátlanság hogy az MSZP ezzel a "kampányszerű aprópénz-osztogatással palástolja, hogy alkalmatlan kormányzása miatt" emberek tízezrei veszítették el munkájukat, hogy családok százezreit fosztják meg szinte minden szociális juttatástól, csökkentik a nyugdíjakat, a fizetéseket, a fűtéstámogatást, elvették a lakástámogatást, az utazási kedvezményeket, árakat és adókat emeltek, valamint új adónemeket vezettek be. 

A civil tanácsadó testület valóban átnézi a kifizetéseket (Fotó: MTI)

Ez a lelkes szitokáradat egyébként már "jobbra" sikeredett, mint a krízisalapra adott reakció korábbi változata, mely szerint "a krízisalap az MSZP pártkasszája". Kampány idején, mint azt az eddigi választási évek költségvetési költekezéseiből láthattuk, ártani nem árt, ha a kormányzó párt szétszór pár milliárdot a potenciális szavazók között, ha pedig nincs már mit szétszórni, legalább intenzíven kommunikálja a szándékát.  

A pártkassza-történet viszont legalábbis azért kétséges, mert nagy botorság lenne az MSZP részéről, ha pont a kirakatba rakott kampányjótékonykodásban folyatná vissza a saját zsebébe a választók forintjait. A krízisalap civil tanácsadó testülete értesüléseink szerint valóban hónapról hónapra figyeli, mennyi pénz és milyen célokra ment el, és a testület tagjai szerint a kifizetések rendben zajlanak.

Kik kapnak a kampányszerű aprópénzből?

Mint megtudtuk, a krízisalapban az a nagyszerű, hogy csaknem automatikus készpénzautomataként funkcionál: az alap hivatalosan vállalt célja pontosan az, hogy a válság miatt megszorult kérelmezőkhöz a szokásos bürokratikus akadályok nélkül, gyorsan eljusson a pénz. A támogatási kérelmek a települések jegyzőjéhez futnak be, aki csupán formai szempontok alapján bírálja el, majd továbbítja őket a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz, ahol egy pontrendszer alapján már csak kiszámolják a kérelemre járó összeget és 30 napon belül megérkezik a pénz a célszemélyhez.

Szombathy Márta szerint a krízisalapból kifizetett támogatásokkal azt a réteget célozzák meg, akik eddig kívül voltak a szociális ellátórendszeren, kicsit magasabb a jövedelmük, mint az alsó osztályba tartozó embereké. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) delegáltja elmondta: olyan szegény családok is kapnak például támogatást, ahol akár két kereső is van, még nincsenek nagy tartozásaik, de megtakarításaik sem és emiatt a családfenntartó munkahelyének elvesztése lejtőre lökheti őket. Egy egyszeri segély abban segíthet, hogy ne csússzanak azonnal le - vélekedett.

Győri Dani Lajos szerint viszont általánosságban nem mondható, hogy a pénzek a középréteget célozzák, legfeljebb a "suzukis"-réteg felső szélét, de inkább közepét. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője személyes tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a támogatásban részesülő családok egyébként is a peremen táncoltak és valószínűleg már a válságtól függetlenül is többször rászorultak a szociális ellátórendszer gondoskodására.