Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Újabb szabályozást fogadott el hétfőn az Országgyűlés a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. 

Az Országgyűlés először 2007. október 29-én fogadta el a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást, a Polgári Törvénykönyvet (Ptk.) egészítették ki ide vonatkozó részekkel. Ebben az szerepelt, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számított volna, ha valaki "faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra" tesz nyilvános "sértő megnyilvánulást". 

Jogi lépéseket lehetett volna tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető. Ugyancsak megengedték volna, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást egy-egy ilyen ügyben.

A köztársaság elnök nem írta alá a módosítást, alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. A taláros testület 2008 nyarán hozott határozatot az ügyben, és ugyancsak alkotmányellenesnek találta a módosítást. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium új javaslatot készített, amelyet szeptemberben nyújtott be az Országgyűlésnek.

Ebben is azt akarják elsősorban egyértelművé tenni, hogy bizonyos esetekben egy közösséget érő megnyilvánulások sérthetik a közösség tagjainak emberi méltóságát, általános személyiségi jogait. A sérelem akkor valósul meg, ha azt nagy nyilvánosság előtt követik el - például sajtóban, tömegtájékoztatásban, sokszorosítással vagy elektronikus hírközlő hálózaton. Ugyanakkor mentesülhet a felelősségre vonás alól az, aki bizonyítja, hogy magatartása nem volt olyan súlyú, amellyel megsérthette valaki személyiségi jogait.

A javaslat nem teszi lehetővé, hogy kártérítést követeljen az, akit személyhez fűződő jogaiban megsértenek. Ehelyett polgári jogi igényeit érvényesítheti az, aki úgy érzi, megsértették. A pert 30 napon belül lehet megindítani. Ha egy adott ügyben egyszerre több pert is indítanak, akkor a bíróságnak azokat egyesítenie kell. Akárcsak az elsőnek, a második javaslatnak sincs visszamenőleges hatálya, csak a hatályba lépése utáni ügyekre lesz érvényes. Az előterjesztést 214 igen, 162 nem szavazattal fogadta el hétfőn az Országgyűlés. Egy képviselő tartózkodott.