Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Több mint 60 ezer hallgató szerez idén nagy valószínűséggel bachelor diplomát, amivel a pionírok kétes dicsősége jut nekik: bár bizonyos területeken már korábban is végeztek ilyen hallgatók, a legtöbb képzési formából most kerülnek ki először Magyarországon ilyen diplomával rendelkezők.

A kilenc hónap múlva végző hallgatók alapvetően két lehetőség közül választhatnak: friss diplomásként próbát tesznek a felsőfokú végzettségűekkel egyre jobban telítődő munkaerőpiacon, vagy eltöltenek még két évet az egyetemeken és valamilyen szakirányra specializálódnak a mesterképzésben. Jelenleg mindkét opció tele van kérdőjelekkel.

Szabad tér taposóaknákkal 

Ahogy arról ezelőtt mintegy két hónappal beszámoltunk, komoly megütközést keltett, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság az adott tudományterületeken évtizedes oktatási gyakorlattal és elismertséggel rendelkező felsőoktatási intézmények mesterszak indítási kérelmeit is visszadobta, meglehetősen nehéz helyzetbe hozva a nagy tudományegyetemeket.

A MAB nem ült össze július óta, így az akkor visszadobott, de az intézmények által mindenképpen elindítani szeretett képzések kapcsán meglehetősen kevés új fejlemény akad. Az érintettek abban bíznak, hogy a testület október eleji ülésén felszáll a fehér füst, így az egyelőre parkolópályára állított mesterszakok bekerülhetnek a hónap közepén összeálló felvételi tájékoztatóba - már amennyiben a felturbózott szakindítási kérelmekre a MAB most rábólint.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára, Manherz Károly szerint az sem tragédia, ha ezek közül pár végül elvérzik: a 21700 államilag finanszírozott mester hallgató már most is mintegy 300 mesterszak közül válogathat. 

Egyes hallgatói csoportok egyenlőbbek lesznek az egyenlőknél?  (Fotó: Hírszerző)

Nagy kérdés viszont, hogy a bolognai képzés egyik fő erőssége, a felsőoktatási tér átjárhatósága mennyire valósul meg ennek az évfolyamnak az esetében. A rendszer lényege, hogy az ország bármelyik intézményében BA diplomát szerző hallgató bárhol elvégezheti ezek után a mesterképzést, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az egyetemek nem tették maradéktalanul magukévá ezt az ideát.

Kérdésünkre az ország legtöbb hallgatójával bíró Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója, Lengvárszky Attila megerősítette, hogy az egyes karok és szakok többsége jelen pillanatban saját hallgatóira koncentrál. Egy más helyről pályázó friss BA diplomásnak meglehetősen nehéz dolga lesz Lengvárszky szerint, sok helyen ugyanis olyan követelményeket szabnak meg a saját hallgatók "védelme" érdekében, amelyet egy más intézményből pályázó diák igencsak bajosan tud teljesíteni.

A BA képzésre jelentkezők kezelésével szemben a mester hallgatókról az intézmények saját hatáskörben döntenek, így Manherz Károly szerint is elképzelhető, hogy egyes hallgatói csoportok egyenlőbbek lesznek az egyenlőknél, ám hozzátette: mindez jogszabályellenes, és amennyiben bebizonyosodik az ilyesfajta kivételezés, akkor komoly büntetésekre számíthat az intézmény.

Lengvárszky szerint mindenesetre hosszú távon mindenképpen megszűnik az ilyenfajta protekcionizmus, ugyanis a jelenlegi katasztrofális demográfiai helyzetben az egyetemek-főiskolák egész egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy kirekesszék más intézmények hallgatóit. Ehhez persze az is kell majd, hogy finomhangolják a képzési rendszert, és a jövőbeli valóban szabad intézményválasztás azokat a hallgatókat sem feltétlenül vigasztalja, akik 2009-ben ütköznek nehézségekbe.

Egyre több a fóka, fogy az eszkimó

A most végző hallgatók többsége azonban valószínűleg nem a lassacskán, bár kissé tán megkésve összeálló mesterképzést választja majd, hanem a munkaerőpiacot. Az itt található anomáliák régóta ismertek: bár a diplomások még mindig előnyt élveznek a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkkel szemben, egyre nagyobb probléma a diplomás munkanélküliség, ráadásul míg bizonyos területeken végzettekkel Dunát lehetne rekeszteni, addig például a műszaki végzettségűek hiánya az egész magyar gazdaságra kedvezőtlen hatást gyakorolt.

A bolognai rendszer lényege ebben a vonatkozásban épp az lenne, hogy a kétosztatú rendszer jóval rugalmasabban tud alkalmazkodni a változó munkaerő-piaci igényekhez, ám Lengvárszky Attila szerint mindez már csak azért is szólam maradt egyelőre, mert annak idején az új szakok elindításánál nem mérték fel a gazdaság elvárásait.

Nagy kérdés, hogy a munkaerőpiac hogyan fogadja a BA végzettségű hallgatókat. A műszaki területen, ahol már megjelentek az első bolognások a piacon, Manherz Károly szerint az átállás nem okozott gondot, a végzettek könnyedén el tudtak helyezkedni. Mindez persze nem meglepő: errefelé sok helyen eddig is hároméves főiskolai képzés volt a jellemző, ráadásul a legtöbb hiányszakma is itt található.

Kilenc hónap múlva azonban az első BA diplomás bölcsészek is a munkaerőpiacra lépnek, márpedig az ilyen képzésről kikerülők többsége eddig sem futott be villámkarriert. 

Óriási a diplomás túlképzés

Az újfajta papírral rendelkezők nem feltétlenül kerülnek hátrányba Lengvárszky Attila szerint, aki úgy véli, miután egyre több helyen olyan munkakörökben dolgoznak diplomások, amihez végzettségük tulajdonképpen teljesen felesleges, itt a mostani, ötéves képzésnél elvileg alacsonyabb szintű tanulmányokat elvégző BA diplomásoknak is lehet keresnivalója. Az egyetemi vezető szerint mindenesetre jól jelzi a piaci viszonyokat, hogy egy általa meghirdetett oktatásszervezői állásra több mint 200-an pályáztak a munkanélküliség szempontjából az országos átlagnál jobban álló baranyai megyeszékhelyen.

Az oktatási igazgató tapasztalatát Klajkóné Kalmár Anna, a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Goldatti Human Management Kft. munkatársa is megerősítette, aki szerint szintén óriási a diplomás túlképzés. A szakember szerint a friss BA diplomások ironikus módon épp a közszférában ütközhetnek nagyobb akadályokba, miután az egyszakos BA tanárdiplomával rendelkezők egész egyszerűen nem taníthatnak majd a jelenlegi szabályozás értelmében, márpedig véleménye szerint az ilyen friss végzősök statisztikailag is jelentős számot képviselnek majd.

A versenyszférában kisebb gondok elé nézhetnek Klajkóné tapasztalatai szerint a jövőre végzők, itt ugyanis eddig sem elsősorban azt nézték, hogy kinek pontosan milyen papírja van, hanem inkább azt, hogy milyen tudással bír. Itt egy inkább gyakorlati jellegű hároméves képzésben részt vevő jelentkező akár előnyt is élvezhet - más kérdés, hogy miután a BA képzések kialakításánál sok helyen arra törekedtek a tanszékek, hogy a három évbe minél többet belegyúrjanak az eddigi öt évből, egyáltalán nem biztos, hogy az átadott tudásegyveleg valóban használható anyaggá áll össze.