Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Újjra fellángolhat a vita a kábítószerek terjesztésének legalizálásáról Nagy-Britanniában, miután a Transform nevű civil szervezet kedden közzétett tanulmányában azt állítja, érdemes lenne megfontolni a kérdést, mert több haszonnal járna egy ilyen lépés, mint amekkora kárt okozna.

Nagy-Britannia az illegális drogok szabályozása terén európai viszonylatban a liberálisabb államok közé tartozott az elmúlt bő évtizedben, de a trend megfordult az utóbbi években, ez elsősorban a fogyasztás megállíthatatlannak tűnő növekedésének, valamint néhány új kutatási eredménynek köszönhető.

Bocsánat, tévedtünk! Most akkor ki is?

Az Independent liberális napilap, amely a 90-es évek végétől például a marihuána-fogyasztás legalizálásának egyik fő szorgalmazója volt, két éve a címlapon kért bocsánatot az olvasóktól, és a lap vezércikkében azt írta: meggyőzték őket azok az érvek, hogy a fű bármily csekély mértékű élvezete romboló hatású.

A Transform tanulmánya egy pillanatig sem próbál vitába szállni az orvosi érvekkel. A szerzők abból az alapvetésből indulnak ki, hogy a kormányzat törekvései láthatóan kudarcot vallottak a droghelyzet kordában tartására kriminalisztikai és egészségügyi eszközökkel, így ideje lenne máson elgondolkodni. Szerintük az elmúlt tíz évben 100 milliárd fontba került az adófizetők pénzéből a drogellenes küzdelem, látható eredmény nélkül.

Némi megsemmisítésre váró kokain: érdemesebb lenne legálisan piacra dobni? (Fotó: usdoj.gov)

A kormány évente 16.758 milliárd fontot költ a drogfogyasztással összefüggésben, elsősorban a rendőrségen, az egészségügyi ellátórendszeren, és a felvilágosító kampányokon keresztül. Ha azonban minden kábítószer legálisan hozzáférhető lenne, az a Transform szerint csak 5.951 milliárd fontba kerülne - vagyis évente 10.834 milliárd fontot spórolhatna az állam.

A kábítószerekhez kötődő bűnözés évről évre növekszik, ráadásul mára olyan méreteket öltött, hogy egész országokat képes destabilizálni, mint például Mexikó, vagy Afganisztán. A Transform szerint ez az ENSZ - tiltáson alapuló - globális drogpolitikikájának az eredménye is, pontosabban a "nem várt következményeké" - ahogy a Világszervezetnél magyarázni szokták a helyzetet.

Költség-haszon kérdése lenne?

Ehhez képest - állítja a Transform - még nem készült reális költség-haszon elemzés a legalizálásról. Saját eredményeik alapján mindenestre azt állítják, érdemes lenne megfontolni a lépést, "még abban a valószínűtlen esetben is, ha ez a fogyasztás növekedésével járna".

A brit belügyminisztérium gyorsan reagált a Transform állításaira. A minsztérium szóvivője azt nyilatkozta a Daily Telegraph-nak, "azért korlátozzuk a drogfogyasztást, mert az káros. Mindenfajta legalizáció a fogyasztás további terjedésével, és az egészségügyi problémák növekedésével járna".

A minisztérium szerint a bűnözés, így a kábítószer-csempészet sem csökkenne: a szervezett bűnözői csoportok ezután más, illegális "iparágakba" kezdenének, ráadásul az alkohol, valamint a dohány törvényen kívüli behozatala is gond Nagy-Britanniában, pedig ezek legálisak.