Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Ismét magyar katonákat ért támadás Afganisztánban. Mint arról a Hírszerző is beszámolt, vasárnap délelőtt egy magyar őrjárat járműveire lőttek rá Baglan tartományban. A támadók ezúttal vállról indítható páncéltörő gránátokkal támadtak a konvojra. Halálos áldozat szerencsére ezúttal sem lett, de ketten is súlyos sérüléseket szenvedtek. A páncélozott Humvee terepjáró szélvédője felfogta a robbanást, de a szilánkok az egyik katonának súlyos, a másiknak kevésbé súlyos sérüléseket okoztak. Mindketten kórházba kerültek, állapotuk stabil.

Tavaly óta egyre többször ér támadás magyar katonákat Afganisztánban. Az OMLT-csoport katonái többször keveredtek tűzharcba lázadókkal, az általuk mentorált afgán zászlóalj oldalán. A csak békés feladatokat végző Tartományi Újjáépítési Csoport katonáira is rálőttek, és bár a hírekben nem szerepelt, tavaly ősszel az egyik magyar konvojba öngyilkos merénylő hajtott bele autóval, ám a robbanást megúszta mindenki.

Az afganisztáni biztonsági helyzet jelentősen romlott 2009-ben. Egyre több katonát igényeltek a békétlen keleti és déli területek. A Karzai-kormány nem túl fényes helyzete a választási csalásokkal tovább rontotta a helyzetet. Emellett az addig biztonságos északról is egyre többször esett szó a hírekben. Nem csak a magyar sajtóban lehetett a magyar katonákat érő szórványos, de szaporodó támadásokról olvasni, hanem a nemzetközi hírekben is többször bukkant fel az északi tartományok - köztük Baglan - neve.

Az afganisztáni kormányzat és a nemzetközi haderő elleni lázadókat a tálibokkal szokás azonosítani. Rajtuk kívül azonban más fegyveres csoportok vannak, akik közül az egyik legnagyobb a Hizb-i Iszlami felkelő szárnya. A két részre szakadt mozgalom egyik része politikai párt, másik viszont fegyveres szervezet, a tálibokéhoz hasonló radikális militáns iszlamizmussal, Amerika-, nyugat- és "hitetlen"-ellenességgel, és al-Kaida-kapcsolatokkal, az afgán háborúk egyik legismertebb hadura, Gulbuddin Hekmatyar irányítása alatt.

Új frontvonal?

Az angol Channel 4 tévécsatorna a közelmúltban mutatott be egy dokumentumfilmet a Hizb-i Iszlami egyik gerillacsoportjáról. A felvételeken állig felfegyverzett férfiak járkálnak fényes nappal Kunduz és Baglan tartományban, azokon a korábban biztonságosnak elkönyvelt északi területeken, melyeket hivatalosan az afgán kormányerők, illetve a nemzetközi haderő - köztük a magyarok - ellenőriznek. A fegyveresek nem csak a hegyek között, hanem a falvakban is feltűnnek, ahol ételt, utánpótlást szereznek, sőt "kormányoznak" is: ítélkeznek a saria szerint, és adót szednek.

A Channel 4 dokumentumfilmje öt részletben megtekinthető a youtube-on.

A gerillák északi elszaporodása nem csak az általános tendenciáknak köszönhető. Kunduzon és Baglanon fontos útvonal halad végig az északi határ felől. A szövetséges utánpótlás korábban kelet, Pakisztán felől érkezett, ám a konvojok sorozatos megtámadása miatt ezt az útvonalat le kellett cserélni. Így felértékelődött a volt szovjet tagköztársaságok felől délnek tartó főút, melynek fontos pontja a Hindukus hegyláncát átvágó Szalang-hágó és az itt található Szalang-alagút.

Ez a történelmi és stratégiai jelentőségű hely éppen Baglan tartományban van, ahol a Magyar Honvédség katonáinak többsége állomásozik. A Channel 4 dokumentumfilmje szerint ezen a területen "új frontvonal" van kialakulóban.

A dokumentumfilm képsorai megerősítik azokat a hivatalosan sosem hangoztatott tényeket, hogy ezekben a tartományokban a kormány és nemzetközi haderő ellenőrzése sok helyütt formális, vagy inkább megosztott. A városokat az afgán és a szövetséges fegyveres erők uralják, ám a tartományok egyes járásaiban a lázadók "kormányoznak", árnyékhatalom működik, miközben - napközben - az afgán kormányerők és a nyugati katonák is bejutnak ezekre a területekre.

A filmben látható harcosok egy része arról beszél, hogy ez az ő hazája, ahol semmi keresnivalója Amerikának és a többi hitetlennek, akik ellen addig fognak harcolni, amíg el nem takarodnak. A helyiek mellett külföldiek, csecsenek, arabok is vannak a csoportban, akik a hitetlenek elleni szent háború miatt jöttek. "Ha Afganisztánt meghódítottuk, a Közel-Keletet és Európát fogjuk" - mondja egy szintén külföldről érkezett fiatal harcos. A hivatalos források szerint a magyar konvoj támadói is Pakisztánból érkeztek, a Hizb-i Iszlami pedig magára vállalta a támadást.

Patthelyzet

A dokumentumfilmből az is megérthető, hogy a gerillák miért nem tudnak mégsem komolyabb haditetteket végrehajtani a zavarkeltésnél. Az egyik vezető szerint több ezer embert tudnak mozgósítani. Az erejük többnyire mégis csak rajtaütésekre elég. Emellett képzetlenek és rosszul szervezettek, bár használnak mobiltelefont és egyéb elektronikus eszközöket. 

A filmben látható egy rajtaütés: pokolgéppel akarnak felrobbantani egy szállítójárművet, majd kézifegyverekkel rátámadni a túlélőkre, de szinte mindent elrontanak, amit el lehet. Más források is arról számolnak be, hogy a támadások sokszor néhány pontatlanul leadott lövésből állnak csupán. A lázadók leghatékonyabb fegyvere továbbra is az IED, a változatos alapanyagokból eszkábált, általában távirányítással működtetett útszéli pokolgép.

Az amerikai hadseregtől kapott Humvee terepjárók megvédték a katonákat, de további biztonsági fejlesztésekre van szükség (Fotó: HM)

Mindebből továbbra is az afganisztáni háború patthelyzete következik. Az afgán kormányerőknek és a nyugatiaknak - egyelőre legalábbis – nincs elég ereje felszámolni a lázadó csoportokat. Az ellenállók viszont nem képesek a gerillatevékenységnél többre. A lakosság pedig látványosan egyik oldalra sem húz: az afgán vezetőket korruptnak tartják, de nem is fordítanak hátat a politikának, elfogadják a nyugatiak újjáépítési segítségét és a lázadók "uralmát" is, de utóbbiakat csak akkor (nem számítva az afgán törzsi, vallási és egyéb bonyolító körülményeket) ha nem lépnek fel erőszakosan.

Ez azt jelenti, hogy amíg katonai, vagy politikai téren döntő változás nem történik, addig marad az erőket lassan őrlő aszimmetrikus háború. Így a stratégiai fontosságú Baglan tartományban állomásozó magyar katonák továbbra is számíthatnak hasonló támadásokra. Bocskai István, a honvédelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi támadás után elmondta, hogy a honvédség missziójának védelmi képességeit folyamatosan fejlesztik.

Bocskai István beszélt a pokolgépek ellen kifejlesztett Cougar harcjárművek szolgálatba állításáról, melyek azonban tavaly nyári megvásárlásuk óta még mindig nem értek ki Afganisztánba. A szóvivő más fejlesztéseket is megemlített, melyek nagyobb biztonságot nyújtanak az Afganisztánban szolgáló mintegy háromszázötven katonának, akiket hamarosan még kétszáz fog követni.