Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Napok óta esnek a világ tőzsdemutatói. A zuhanást eddig elkerültük, azonban az árfolyamok lassú "lemorzsolódása" miatt jelenleg 6-7 százalékos korrekciónál tartunk (értsd: a legnagyobb tőzsdék sok cég részvényárfolyamát egyetlen mutatóban megjelenítő indexei ekkora értékvesztésen vannak túl legmagasabb árfolyamukhoz képest). Elemzők szerint már éppen itt volt az ideje, hogy az elmúlt háromnegyed év száguldása után borúsabb hónapok jöjjenek.

A korrekciót több tényező együttes hatása okozta. Bár az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed a legutóbbi ülésén nem emelte kamatszintjét, bejelentették, hogy a tőzsdei árrobbanást okozó pénzbőséget (likviditást) elkezdik visszavonni a piacokról. Ez középtávon a kamatok emelésével jár majd, azonban a bankoknak és a vállalatoknak nyújtott pénzügyi segítség - rossz papírjaik felvásárlása stb. - már a következő hónapokban véget érhet. Nem csak az USA-ban, máshol is azon kell hogy gondolkodjanak a gazdaság irányítói, hogyan veszik vissza a privát szektortól, amit eddig adtak.

Az állami mentőakciók, vállalat- és bankmentések hatására ugyanis sok ország eladósodott. A kötvénykibocsátásból - hitelből - finanszírozott gazdasági mentőcsomagok eladósították a költségvetéseket. Az elmúlt évben a pénzbőségnek köszönhetően szinte lehetetlen volt csődbe menni, mert az állam bőkezű segítséget adott a piaci cégeknek. Ha ez nincs, most biztos, hogy nagyobb lenne a munkanélküliség és több ezer ma még létező cég már a múlté lenne. A kötvénykibocsátás azonban durva eladósodással és életképtelen cégek megmentésével járt. A feszültségeket tehát nem sikerült eltüntetni, csak egy "kis púder került a ráncokra".

A tőzsdék azonban a pénzbőséget látva elszakadtak a reálgazdaság teljesítményétől, az elmúlt fél évben történelmi emelkedéseket láttunk. Lehet, hogy elérkezett egy nagyobb korrekció ideje. Az Equilor elemzője szerint három forgatókönyv mentén alakulhat a helyzet a következő időszakban. Túlvett állapotban voltak a piacok, eljött a lehűlés, a profitrealizálás ideje - mondja Szántó András. Az elemző szerint a legnagyobb esély egy 20-25 százalékos korrekcióra van, ami után az indexek oldalazása (sem fel nem mennek jelentősen, sem lefelé) jöhet. Lehet, hogy megállunk egy kisebb, átlagosnak nevezhető 10-15 százalékos korrekciónál, de hosszabb távon elképzelhető, hogy egy óriási recesszió (és visszaesés) vár még ránk, ami az év második felében, vagy év vége felé jöhet el - egyébként ezt a forgatókönyvet valószínűsíti több Nobel-díjas közgazdász is.

Szántó azt mondja, a következő hét a mostaninál nyugodtabb lehet, de a hét vége felé, vagy az azt követő héten eldőlhet, hogy további esések lesznek, vagy csak egy kisebb korrekciót láttunk. Jelenleg valószínűbbnek tűnik, hogy a lassú, napi 1-2 százalékos lemorzsolódás folytatódik, de drámaibb napok is lehetnek, 4-5 százalékos mínuszokkal. Ha egy ilyen napot kisebb felpattanás követ (1-2 százalékos emelkedés), akkor nincs baj, továbbra is csak lassú lemorzsolódásról lehet beszélni. De ha megint 2-3 százalékos esés jön, akkor mondhatjuk, hogy zuhan a tőzsde - avatott be Szántó a kereskedők titkaiba. 

Megint lefelé (Fotó: Magócsi Márton)

"A bankok állami kézben tartása életveszélyes"

A válságnak nagyjából vége van, de nem tudjuk milyen fellendülés következik utána. 2009-ben a világ összterméke 60 év után 1,2 százalékkal összehúzódott. Az idei évre mindenki növekedést vár: az IMF 3-3,5 százalékot, 2011-re még erőteljesebbet. A legfontosabb gazdaságokban megindult a növekedés. Ezt a növekedést azonban mesterségesen, vastüdővel értük el: hatalmas összegeket pumpáltak az államok a gazdaságokba és most óriási deficitekkel küzdenek - összegezte a világgazdasági helyzetet Csaba László az MGYOSZ konferenciáján.

Ebből következik, hogy már abba kell hagyni a válságkezelést, abba kell hagyni a nagyvállalatok mentését és a pénzpumpálást a gazdaságba, mert ez hosszabb távon agyon fogja nyomni a gazdaságot. A feladat tehát az, hogy a válságkezelés következményein túljussunk és egy fegyelmezett gazdaságpolitikát valósítsunk meg - fejtegette Csaba László.

Az állam kapcsán nagyon súlyos kérdések merültek fel. A bankok állami kézben tartása egy életveszélyes dolog, a szocialista gazdaságpolitika veszélyét veti fel - véli Csaba László. Az államosítás következményeivel és a kockázat magánkézbe adásával mindenképpen számolni kell.

"Egy ötéves megrázkódtatás közepén vagyunk "

A világ túl van a válság első szakaszán: megállt a zuhanás, a 2007-es össztermék szintjét viszont csak 2012-ben éri el az összes ország növekedéséből számított átlag. Most tehát egy komoly, 5 évig tartó megrázkódtatás közepén tartunk. A GKI elnöke, Vértes András szerint a válság következtében minden országban csapdába került a gazdaságpolitika: egyszerre magas a növekedési kényszer, ugyanakkor nő a munkanélküliség, az államháztartási hiányok és az államadósságok, és ezek értelemszerűen a növekedés ellen hatnak.

A G20-ak, tehát a világ 20 legnagyobb gazdaságának átlagos államháztartási hiánya 9 százalék körül alakult tavaly. Ezt valószínűleg csak 2014-re sikerül leszorítaniuk, de még akkor is csak 5 százalékra. Az államadósság ráták az említett országok GDP-jének 100-120 százalékára emelkedtek és a következő években még feljebb is mehetnek. Ezek szerint a világ adósságcsapdával küzd az elkövetkező 5-10 évben - vázolta a GKI elnöke.

A helyzetet középtávon tovább súlyosbítja az is, hogy a korábbi évek 1-2 százalékos inflációjánál sokkal magasabb, 3-5 százalék közötti lesz a pénzromlás üteme a következő évtizedben. Emellett, elsősorban a nagy államháztartási hiányok és államadósságok miatt drágul a tőke és nőnek a hosszú lejáratú kamatok. Vértes András szerint 2010 közepétől megfordul a legfontosabb országok kamatciklusa, vagyis a zéró közeli alapkamatok után a jegybanki kamatemelések időszaka köszönt ránk, ami leegyszerűsítve drágábbá teszi a pénzt és csökkenti a likviditást a gazdaságban.

A GKI elnöke úgy látja, hogy a vázolt nehéz világgazdasági helyzetben az államháztartások finanszírozása csak nagy takarékossági programokkal, strukturális reformokkal és/vagy adóemelésekkel lesz lehetséges. 



"Hamarosan látni fogunk néhány államcsődöt"

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatása ellenére is veszélyben van a magyar és több más európai államháztartás - nyilatkozta egy osztrák lapnak Kenneth Rogoff neves amerikai gazdasági szakértő.

A szerdai Der Standardnak adott interjúban többek között arról beszélt: az IMF sok támogatást ad és adott a magas államháztartási hiánnyal küzdő európai országoknak, s ezek így időt nyernek. De nehéz lesz minden országot megmenteni, mert némelyik "elviselhetetlenül magas" hiányt halmozott fel. Amíg kedvező feltételekkel pénzhez jutnak, még megmenekülhetnek az államcsődtől. De kevés ország van olyan politikai helyzetben, hogy keresztülvigyen egy szigorú takarékossági programot - vélekedett. "Úgyhogy a következő években látni fogunk néhány államcsődöt" - fogalmazott.

A kérdésre, hogy mely országokat látja veszélyben, Ukrajnát, Lettországot, Romániát, Magyarországot és Görögországot említette a közgazdász. Írországnak és Portugáliának is vannak problémái - tette hozzá. "Az IMF időt nyert az országoknak. De nem mindegyik fog megbirkózni a kihívással" - vélte.

Soros: ez így nem mehet tovább! 

Túlfűtött a kínai részvénypiac, ezért a kínai gazdaságpolitikának közbe kell avatkoznia, és le kell lassítania a folyamatokat - nyilatkozta a davosi Világgazdasági Fórumon Soros Görgy. Soros ismét védelmébe vette a dollárt, és úgy vélte, Görögország képes lesz megoldani jelenlegi problémáit - idézi a nyilatkozatot a Portfolio.hu.

A magyar származású befektetési guru a Bloomberg Televíziónak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, Kínára figyelni kell, nem mindegy ugyanis, milyen sikert ér el a gazdasági folyamatok kézben tartásában.

A tavalyi 80 százalékos emelkedés után a kínai Shangai Composite Index ebben az évben döntően esett, miután a hatóságok úgy döntöttek, megálljt parancsolnak a távol-keleti országban tavaly igencsak elfutott hitelezésnek, és nem engedik az eszközbuborékok felfújódását.

Soros nyilatkozatában másról is beszélt: ismét megvédte a dollár szerepét, mondván az amerikai fizetőeszköznek nincs alternatívája, hisz Nagy-Britannia "rosszabb formában" van az USA-nál és az eurónak is megvannak a saját problémái. A kínai jüan alulértékelt, és "nagyon helyénvaló dolog" volna szerinte, ha Kína felértékelné. Ha ezt nem teszik meg, Kína egyre nagyobb nyomásra számíthat Amerika részéről - fogalmazott.

Soros szavai alátámasztják a Bloomberg felmérését. A válaszadók 62 százaléka szerint Kínában egy buborék felfújódásának szemtanúi lehetünk, és az Európai Unió után a második legkockázatosabb piacról van szó, jelentős leértékelődési veszélyekkel.

Az eurózóna leggyengébb láncszeme most Görögország. Soros szerint azonban anélkül is képes lesz orvosolni fiskális problémáit a mediterrán állam, hogy kilépne a 16 tagú eurózónából. Az eurózónából való kilépés szerinte sokkal fájdalmasabb megoldás lenne, mint az államadósság csökkentése. 

(Forrás: Hírszerző, Portfolio.hu)