Cikk továbbküldése e-mailben:

Sólyom László köztársasági elnök aláírta a holokauszttagadást büntető Btk.-módosítást szerdán, mert véleménye szerint a jogszabály nem alkotmányellenes - közölte Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője szerdán az MTI kérdésére.

Magyarázatként elmondta: az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában - emelte ki. 

Kumin Ferenc hozzátette: Sólyom László szerint ugyanakkor nem volt helyes, hogy ezt a törvényt az Országgyűlés a választási kampányban hozta meg. Az államfő szerint a kampány ideje nem alkalmas ilyen súlyú kérdések higgadt megvitatására - jelentette ki. 

Reakciók

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvény elfogadása fontos fegyver lehet az antiszemitizmus ellen küzdők kezében, és lehetőséget teremt arra, hogy a hatóságok fel tudjanak lépni a társadalmi békét veszélyeztető csoportok ellen. 

"A magyarországi zsidóság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a köztársasági elnök a korábban kifejtett elvi álláspontjával egyezően, figyelembe véve az Alkotmánybíróság idevágó álláspontját is, a mai napon aláírta a holokauszt tagadását bűncselekménnyé minősítő törvényt" - írta a Mazsihisz szerdán, az MTI-hez eljuttatott közleményében. 

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) szóvivője azt mondta: üdvözlik és egyben köszönetet mondanak a köztársasági elnöknek, hogy a törvény aláírásával védelmébe vette a kisebbségi közösségeket, és bíznak abban, hogy a törvény betartatásával nem kaphatnak teret náci ideológiát hirdető szervezetek és személyek. 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egyoldalú a holokauszt tagadásáról szóló törvény, s a párt "elég nagy jogi következetlenséget" vél felfedezni az államfő indoklásában. Halász Zsuzsa szóvivő a KDNP álláspontját tolmácsolva kifejtette: az államfő indoklásában az önkényuralmi jelképek használatára hivatkozik, márpedig a horogkereszt mellett a vöröscsillag használata is jogszabályba ütközik. 

A Fidesz tudomásul veszi a köztársasági elnök döntését. Répássy Róbert hangsúlyozta: ha a Fidesz és a KDNP képviselői az áprilisi választásokon többségbe kerülnek a parlamentben, az új Országgyűlés nem fog különbséget tenni a nácizmus és a kommunizmus áldozatai között. 

"Egy-null a demokratáknak" - értékelte Mesterházy Attila a hírt. A szocialista miniszterelnök-jelölt újságíróknak azt mondta, kimondottan örül és üdvözli az államfő döntését. Úgy fogalmazott: a Fidesz most már láthatja, hogy nem cselekedett helyesen akkor, amikor nem támogatta a törvénymódosítást a parlamentben.

A holokauszt tagadásáról elfogadott törvény csak a fasizmus bűneit veszi górcső alá a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnöket nem. Ez így nem helyes, és ezt az államfőnek is figyelembe kellett volna vennie - mondta a szóvivő, hozzátéve: a törvényt majd az Alkotmánybíróság ítéli meg. 

Az MDF üdvözli Sólyom László döntését, meggyőződésük, hogy az államfő a törvény aláírásával sokat tett a magyarországi demokratikus közbeszéd helyreállításáért.

Előzmények

Az Országgyűlés február 22-én, cikluszáró tavaszi ülésszakának utolsó napján fogadta el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását a holokauszt büntethetővé tételéről. A szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazat és 142 tartózkodás mellett kapott többséget az előterjesztés.
A törvény - amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. 

Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése. 

A végül elfogadott előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban. A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.