Sólyom: a jog és a politika elválaszthatatlan a törvényhozás kontrolljában
Sólyom László előadásában az államfő alapjogvédelmi lehetőségeiről beszélt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson.
Sólyom László előadásában az államfő alapjogvédelmi lehetőségeiről beszélt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A köztársasági elnök szerint mind az alkotmányossági, mind pedig az úgynevezett politikai vétó megfelelő eszköz lehet az Alkotmányban is rögzített emberi alapjogok védelmére. Az államfő elmondta: adott esetben gyakorlati szempontokat is mérlegre tesz, amikor arról dönt, hogy az Országgyűlésnek küld vissza egy kihirdetés előtt álló törvényt, vagy normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
Sólyom László azt közölte, hogy ő csak akkor fordul az Alkotmánybírósághoz, ha egészen biztos a jogszabály alkotmányellenességében, más esetekben, ha valamiért nem ért egyet azzal, inkább "politikai vétót" alkalmazva visszaküldi az Országgyűlésnek.
Véleménye szerint az államfő azzal, hogy a törvényhozást kontrollálja, menthetetlenül belép a politika világába, akár az alkotmányossági, akár a politika vétót alkalmazza. Utalt arra, hogy az államfőhöz hasonlóan az Alkotmánybíróság is óhatatlanul a politikai folyamatok részévé válik.
A köztársasági elnök, aki hivatalba lépése előtt az egyetem tanára volt, előadásában emlékeztetett arra is, hogy eddig nyolc esetben kért előzetes normakontrollt, egyszer alkotmányértelmezést, és tizenegy esetben küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek.
Az államfő az alapjogok védelmével összefüggésben kitért arra: azzal, hogy a szólásszabadság érdekében több alkalommal is az Alkotmánybírósághoz fordult, az 1992-ben lefektetett véleménynyilvánítási jog tágasságát erősíttette meg a testülettel.
Sólyom László az elmúlt években a hivatala által - konkrét esetekkel összefüggésben - megvédett alapjogok között említette az egyetemi autonómiához, a véleményszabadsághoz, az emberi méltósághoz, a személyes adatok védelméhez, az egészséges környezethez, az ártatlanság vélelméhez, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
A rovat további cikkei
- A patkó után az interneten is üti a Fideszt a Jobbik
- Új metró kocsik: elbukja az Alstom a hatósági tesztet?
- Karikás ostorral osztották volna egymást a képviselők
- 131 millió, közbeszerzés nélkül, tanulmányokra - feljelenthetik a kormánycéget
- A "Fidesz bosszújától" félt a szocik lehetséges jelöltje Budapesten
- Gyurcsányt és Bajnait is hamis tanúzással vádolja a Fidesz
- TASZ: A Fidesz minden törvényt a szabályok megsértésével hozott meg
- "A szegénység nem ment fel senkit" - Lázár kitart a szégyenlista mellett
- Nem árulja el a kormány, mi a baj Feriheggyel
- Az Orbán-kormány pontot tehet az otthonszülés-vita végére









