Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Ezekben az órákban is lánctalpas markolóval bontják a Multiprojekt Kft. összeszerelő műhelyét és irodáit Budaörsön. Hétfő délután már csak a műhely volt érintetlen, a cég ügyvezetője és egyik tulajdonosa szerint elképzelhető, hogy napokon belül már az sem lesz az. 

A drótkerítéssel körbevett területre először január 16-án törtek be. A kidobók és a velük érkező munkások először a cég irodáit tették tönkre. A céljuk ekkor még nem a terület elfoglalása volt, hanem, hogy ellehetetlenítsék az irodai munkavégzést. Kiverték a válaszfalakat (céljuknak megfelelően nem fentről lefelé haladva, hanem lentről kezdve és félbehagyva) és a nyílászárókat, felfeszítették a szekrényeket és íróasztalokat, elhurcoltak egy páncélszekrényt, elvágták a gázcsövet(!), kiverték a világítást majd lebontották a szigetelést és megkezdték a tető bontását is.

Kiverték a válaszfalakat és a nyílászárókat.

Mivel a Budaörsi Rendőrkapitányság a feljelentés ellenére nem védte meg a Multiprojektet, ezért a cég a támadásra támadással válaszolt: egy nappal később, január 17-én visszafoglalta a területet a rajta álló épületekkel együtt, majd megkezdte a kárfelmérést. Az irodai munka ellehetetlenült, de másnap az üzemben dolgozók folytatták a gyártást, hogy a cég megrendeléseit teljesíteni tudja.

A támadók terve tehát nem sikerült elsőre: a Multiprojekt nem hagyta el a területet, sőt, a munka is folytatódott, azonban nem éppen zavartalanul. (A cég leginkább szennyvíztisztító berendezéseket tervez és gyárt, de a Lufthansának például szerelőállványokat építettek.) A támadók a Multiprojekt megrongált, de el nem bontott kijáratát autókordonnal eltorlaszolták, a cég munkavégzéshez szükséges kisteherautóját nem engedték közlekedni. A két szembenálló biztonsági szolgálat emberei napokon át farkasszemet néztek egymással. A rendőrség tudott a konfliktusról, az egyszer-egyszer kiérkező járőrök azonban gyakorlatilag csak nézői voltak az eseményeknek - panaszolta a Hírszerzőnek a Multiprojekt ügyvezetője, Pető Lajos.

A Multiprojekt-dolgozók védelmével megbízott biztonsági cég egy január 20-i támadást még sikerrel visszavert, azonban 31-én, vasárnap hajnalban a kutyás biztonsági őrök „feladták a területet” a több tucatnyi kiérkező símaszkos ellenében. Elmondásuk szerint néhány támadónál fegyver is volt.



Ki és miért támadta meg a Multiprojektet?

A bontás ezekben a percekben is tart, egy lánctalpas markoló és néhány munkás nemsokára a fölig rombolja a gyárat – mondta a Hírszerzőnek még hétfő délután Pető Lajos, aki szerint amellett, hogy jogtalan a területfoglalás, több tíz-, akár százmilliós kárt is okoznak a valószínűleg végleg ellehetetlenülő – eddig jól menő, exportra is gyártó – cégnek.

Az alvilági események hátterében egy a rendszerváltás idejére visszanyúló és meglehetősen szövevényes tulajdonjogi és területhasználati vita áll. A Multiprojektbe 1992-ben egy apporttal – vagyonátadással, amivel az apportáló a kedvezményezett cégben tulajdonosi jogokat is kap – került be az állami Vízgépészeti Vállalat tulajdonában lévő terület üzemi- és raktárépületeinek kizárólagos használati joga. Az ügylet mindkét cég könyvelésében megjelent, az éves mérlegek 19 éve szabályosan készülnek, az építményadót is a Multiprojekt fizeti. Az ingatlant tehát megszakítás nélkül 19 éve kizárólagosan a Multiprojekt birtokolja.

A cég azonban nem tudta megszerezni a tulajdonosi jogokat. A Vízgépészeti Vállalat felszámoló biztosa ugyanis nem vette figyelembe a Multiprojekt elővásárlási jogát – ami birtokosként, tehát a terület és az ingatlanok használójaként, kvázi „haszonélvezőként” megillette volna –, így az ingatlan tulajdonosa a Műszer Automatika Kft. (MA) lett. Az ingatlanra és az ezzel járó Multiprojektben lévő üzletrészre vonatkozó adásvételi szerződést a Multiprojekt a bíróságon megtámadta. Az 1998-ben kezdődő pereskedés végére a Legfelsőbb Bíróság tett pontot, amikor megállapította a pályáztatás (felszámolás) törvénytelenségét - tehát a Multiprojektnek kedvező döntést hozott - és új eljárásra utasította az alsóbb fokú bíróságokat.

Az újraindult pereskedésben az alsóbb fokú bíróságok nem semmisítették meg az adásvételt, 2009 decemberében az ügyet tárgyaló illetékes Ítélőtábla pedig a Multiprojektnek kedvezőtlen döntést hozott. A cég az ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyben kérte az MA Kft. tulajdonjogi bejegyzésének felfüggesztését.

A pereskedés tehát a tulajdonjog miatt zajlott, a birtoklás ügyében a bíróságok nem hoztak semmilyen döntést, hiszen az nem volt a keresetek tárgya. Tehát, ha az Ítélőtábla az adásvételi szerződést jogosnak is tartja és ezzel a tulajdonosi jogok véglegesen is az MA Kft.-re szállnak, a birtokos továbbra is a Multiprojekt marad, és mint ilyen, csak hatályos bírósági döntéssel "lakoltatható ki" a területről.

Ezt azonban az MA Kft. nem várta meg, az Ítélőtábla decemberi döntésen felbátorodva megkezdte a terület elfoglalását a már említett, sajátos módon.

Mihez van joga a tulajdonosnak a Multiprojekttel szemben?

Birtokháborításnak minősülhet, ha az új tulajdonos az ún. "régi használót" erőhatalommal kívánja az ingatlanról kizárni. A vélt sérelem okán a használó közvetlenül a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat birtokvédelemért. Végső fokon - amennyiben a vitás felek valamelyikének nem tetszik a területileg illetékes jegyző birtokháborítási ügyben hozott határozata - a bíróságnak kell eldöntenie, hogy a birtokost (tehát a területet jelenleg használó céget) vagy az új tulajdonost illeti-e meg a birtokvédelem joga - mondta a Hírszerzőnek Magyar György ügyvéd.

A bíróság a birtokláshoz való jog, és nem a tényleges birtoklás alapján fogja elbírálni az ügyet, a lefolytatandó bizonyítási eljárást követően. Az eljárás nyilvánvalóan hosszabb időt vesz igénybe, ezért fontos a jegyző határozata, amely a tényleges birtoklás alapján, azonnal, soron kívül tud állást foglalni a vitában. A jegyző elrendelheti a jogellenes magatartás azonnali megszüntetését is – fogalmazott Magyar. Az ügyvéd szerint az új tulajdonos fellépése lehet jogellenes, és még büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek, ha bizonyítható az önbíráskodás.

A Multiprojekt a budaörsi önkormányzatnál és a Közép-Magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnál is birtokvédelmi eljárást megindítását kérte január 17-én. Segítség egyelőre nem érkezett. Az önkormányzatot a Hírszerző is megkereste, ám a hivatalvezető semmilyen felvilágosítást nem volt hajlandó adni. Mint Papp Csaba mondta, csak az érintetteknek van betekintési joguk a folyó ügyekbe. Így nem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy hogyan lehetett bontási engedélye a "támadóknak" – igen, ilyen is volt náluk –, és miért nem döntött az önkormányzat eddig – vagy ha döntöttek, miért nem történt semmi – a birtokvédelmi eljárás kapcsán.

A hivatalvezető azt azért elmondta, hogy csak bizonyos esetekben döntenek rendkívüli birtokvédelmi eljárás indításáról. Ha közvetlen életveszély alakul ki, ha közérdeket sértő folyamatok bontakoznak ki vagy, ha jelentős anyagi kár ér valakit - sorolta. Papp, bár bevallása szerint nem járt a helyszínen, azt mondta a Hírszerzőnek: az üggyel foglalkozó kollégái megítélése szerint a fenti kritériumok egyike sem valósult meg ebben az esetben, ezért rendkívüli beavatkozásra sem volt szükség.

Bár felvetettük, hogy helyszíni tapasztalataink szerint a Multiprojektnek igen jelentős anyagi károkat okoztak a támadók (közvetlenül és közvetve is működésük ellehetetlenítésével), erre azt a választ kaptuk, hogy ennek megítélése szubjektív, azt pedig, hogy a vasárnap hajnalban a hóba kiszórt gépeknek árt avagy nem a hóesés, szakértelem híján nem lehet megítélni – hallgattuk a hivatalos magyarázatot.

A Budaörsi Rendőrkapitányságon többször is kerestük a rendőrkapitányt, de ő a rendőrség felelősségéről nem kívánt nyilatkozni. Mint üzente, keressük pár hét múlva. Az MA Kft. ügyvezetője kedd reggelig nem reagált a megkeresésünkre.