Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Eszter 32 éves, három éve van még a szakorvosi vizsgáig, utána nőgyógyász lesz. Telefonon értük utol, hogy mondja el véleményét a Magyar Rezidens Szövetség tiltakozó akciójáról a fiatal orvosokat szerintük "röghöz kötő" rendelet ellen. Közben éppen banki ügyeit intézte: szerdán indul Bécsbe kilenc hónapra szerencsét próbálni.
 
"Teljesen egyetértek a Magyar Rezidens Szövetséggel, azzal a kitétellel, hogy az ember félti az állását, és ha már ebbe az egészbe beleölt nyolc évet, szeretne szakorvos lenni, egy normális munkahellyel" - mondta.

Eszter mindezt annak kapcsán mondja, hogy a héten a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) bejelentette: képzési bojkottba kezdenek (pontosabban: önként lemondanak a hazai szakorvosjelölti képzésben való részvételről), ha a kormány nem változtatja meg a fiatalokat kilenc évig egyetlen kórházhoz láncoló rendeletet. S ha ez így lesz, álláspontjuk szerint a hatodévesek nagy része nem lép be a hazai szakorvosjelölti képzésbe.

Nem a kórház számít?

A rendelet értelmében a 2010 szeptemberétől a rezidensképzésben részt vevők kilenc évig nem hagyhatják el azt az intézményt, ahol állást kaptak, ellenkező esetben vissza kell fizetniük szakorvosi képzésük teljes költségét, mintegy hatmillió forintot.

A jogszabály célja az egészségügyi kormányzat szerint az, hogy megakadályozza: a fiatal orvosok csapatostul hagyják el az országot. Az orvostanhallgatók és szakorvosjelöltek szerint azonban a rendelet nemcsak külföldre távozás esetén bünteti a fiatalt, hanem akkor is, ha az országon belül akar munkahelyet váltani.

Bojkottra készülnek a rezidensek (Fotó: Hírszerző)

Székely Tamás miniszter sajtótájékoztatón válaszul közölte: a rezidensek tiltakozása ellenére sem függesztik fel a szóban forgó rendeletet, amelyet korábban a Magyar Kórházszövetség is jónak talált, ahhoz észrevételt nem tett. Székely szerint azonban szó sincsen röghöz kötésről, "a cél az, hogy azok, akik közpénzből szakvizsgát tettek, legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi időre a szakvizsga megszerzéséhez szükség volt" - mondta.

Azt is hozzátette, hogy a rendelet nem azt határozza meg, hogy abban a kórházban kell dolgoznia az orvosjelöltnek, ahol először szerződést kötött, csupán annyit, hogy Magyarországon kell érvényes munkaviszonnyal rendelkeznie. A hiányszakmákra jelentkező rezidensek 50 százalékos bérkiegészítést kapnak, ami most 383 állást jelent, a meghirdetett állások 40 százalékát - mondta.

Nulla megbecsülés

A nőgyógyászjelölt Eszter azt is mondja, ha ő most lenne egyetemista, nagyon meg lenne ijedve. "A kormány nem pozitív dolgokkal akarja itthon tartani az orvosjelölteket, hanem gyakorlatilag börtönbe zárja őket. Mit várnak? Rossz körülmények között, nulla perspektívával, kevés lehetőséggel és még kevesebb fizetéssel ki akarna mindenáron kiállni Magyarország mellett?"

Eszter lehangolónak érzi saját munkáját a baráti társaságukkal szemben is. "Sokan közgazdászok vagy jogászok a társaságban. Mindenkinek van perspektívája. Az orvosokat sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsülik meg."

Eszterrel ért egyet a 31 éves, fül-orr-gégésznek készülő Tamás is. "Én nem megyek külföldre, mert a családom ideköt, a feleségem nem találna egyszerűen állást máshol, és a 10 hónapos kislányunkat sem szeretnénk ide-oda ráncigálni. De van egy határ: ha velem szemben nem lojálisak, nekem miért kéne a végsőkig annak lennem?"

Tamás szerint egyébként egy furcsa kettősség van az orvostársadalomban a külföldi munkákkal kapcsolatban. "Miközben nem szeretik, aki elmegy, az önéletrajzodban mégiscsak jól mutat, ha van külföldi tapasztalatod. Egyébként pedig érthető, hogy ha az állam beleölt hosszú éveket a taníttatásba, akkor nem szeretnék, ha mindenki elhúzna külföldre, de ez a legrosszabb módszer az orvosok itthon tartására."

"Szerintem nem sok minden kéne, hogy ne üldözzenek el mindenkit. Egy egyszerű, ámde fontos példa: ha lenne külön vécéjük az orvosoknak, és nem kéne reggel úgy elindulni, hogy azzal számolok, legközelebb este juthatok ki a mosdóba, vagy ha nem a haveromtól kellene minden hónap végén kölcsönkérnem, miközben heti háromszor ügyelek, már jobb kedvvel mennék dolgozni. És akkor én még lelkesnek számítok, nem úgy, mint a pályán 30 éve csak megvetést tapasztaló idősebb kollégák."

Csak magyaráz a miniszter?

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a Hírszerzőnek azt mondja: attól
a helyzet még nem oldódik meg, hogy "Székely Tamás miniszter megpróbálja
megmagyarázni". "Itt nem arról van szó, hogy egy vagy két ember félreért egy
rendeletet, hanem arról, hogy több százan máshogyan látjuk a helyzetet,
mint Székely Tamás" - mondja.

Papp Magor azt is hozzáteszi: az egy éve tartó huzavonának könnyen pont kerülhetne a végére, ha a miniszter hajlandó lenne kiállni a nyilvánosság elé úgy, hogy közben a másik felet is meghallgatja. "Itt most 1500 fiatal orvos pályájával játszik" - véli.

A Rezidens Szövetségnek ugyan pontos adatai nincsenek arról, mennyi szakorvosjelölt akarja elhagyni a pályát, de azt mondja: 60-65 százalékuk gondolkodik külföldi munkavállalásban, ám ezeknek csupán a 10 százaléka indul nyomban útnak, amint lehetősége adódik.

Nagyon jól illusztrálja a helyzetet, hogy mennyire sokan vannak azok, akik
elutasítják ezt a bizonyos rendeletet. Papp Magor szerint ezt támasztja alá, hogy bár még csak néhány napja kezdték a képzésről lemondó nyilatkozatok gyűjtését, a
hatodéves orvostanhallgatók egyharmada már aláírta azt.

Budapesten a végzősök már több mint ötven százaléka csatlakozott a bojkotthoz. Vidéken kicsit később kezdődött a gyűjtés: Debrecenben múlt szerdán, Pécsett és
Szegeden csütörtökön kezdődött az akció. Papp Magor arra számít, hogy két
hét alatt a hétszáz hazai hatodéves hallgató legalább kétharmada aláírja a
nyilatkozatot.