Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Jelen állás szerint a Pécsi Vízmű Zrt. (PVM) 48, 5 százalékát birtokló Suez Environnement minden megoldásban érdekelt, leszámítva tulajdonrészének eladását, miközben a többségi tulajdonos pécsi önkormányzat már a vízmű új vezérigazgatóját is kiszemelte magának. Forrásaink szerint amennyiben nem a következő szűk két hétben nem sikerül tető alá hozni a megegyezést, úgy az önkormányzat egyéb kreatív módszerekkel bírja távozásra a franciákat.

Ahogy arról múlt héten beszámoltunk, a jobboldali többségű önkormányzat a szocialista frakció támogatásával múlt héten felmondta a PVM Zrt.-vel kötött üzemeltetői szerződését és szeptember 30-ig hagyott időt arra a francia Sueznek, hogy kitalálja, mennyit kér kisebbségi részéért és a menedzsment jogokért.

Bár a pécsi önkormányzat és a Suez viszonya már a szocialista Tasnádi Péter polgármestersége alatt elmérgesedett, a mindenféle előzetes tárgyalás nélküli lépés alaposan meglepte mind a francia céget, mind a vízmű dolgozóit – már csak azért is, mert korábban épp a további privatizáció merült fel megoldásként.

Magyar városba magyar vizet!

Érdemi tárgyalások információink szerint azóta sem történt a két fél között, csupán a pozíciók rögzítése: a Suez közép-európai igazgatója, Fabrice Rossignol csütörtökön személyesen zarándokolt el Páva Zsolt polgármesterhez, hogy közölje, a tulajdonrész eladásában a cég nem érdekelt, ám egyéb "tárgyalásos megoldásokban" esetleg igen.

Ezekről sem Rossignol, sem Páva nem kívánt bővebben beszélni, ám úgy tudjuk, a Suez tulajdonrészének visszaszerzése lényegében eldöntött kérdés Pécsett, csupán annak módja kérdéses. 

Mindez olyannyira így van, hogy az igazgató csütörtöki látogatásáig a francia cég és az önkormányzat között érdemi tárgyalás sem történt, miközben egyes forrásaink szerint már igen határozott elképzelések vannak a Suez utáni időkre Pécsett. Ezek közé tartozik, hogy állítólag már meg is van a Suez által delegált, és az önkormányzattal a port gyakran összerúgó Nyirati István helyére az új vezérigazgató a Biatorbágyi Vízmű eddigi ügyvezetőjének személyében. 

A Pécsi Vízművek járműparkja: nem egyszerű menet (Fotó: pvrt.hu)

Az önkormányzat abból a szempontból mindenképpen helyzeti előnyben van, hogy azon kívül, hogy ő a többségi tulajdonos, egyben a vízmű szolgáltatásainak is a megrendelője. Így az is elképzelhető, hogy az önkormányzat egy új céget hoz létre, és azzal köt üzemeltetési szerződést, ezáltal ellehetetlenítve a Suezt. Valamelyest hasonló megoldással már kísérletezett az akkor még szocialista önkormányzat 2008-ban, amikor tulajdonrészét egy újonnan létrehozott cégbe kívánta apportálni, ám ez a terv végül megbukott.

Az olyan csip-csup dolgokról azonban a döntést meghozó közgyűlés óta eltelt több mint egy hétben sem lehet többet tudni, mint például a csődközeli helyzetben lévő város miből fizetné ki az általa 1,3 milliárd forintra taksált vételárat, amennyiben a Suez mégis hajlandó lenne eladni részesedését és megelégedne Pécs ajánlatával. A jelenlegi tervek szerint a vételárat maga a vízmű finanszírozná hitelfelvételből, ami tekintve az összeget, meglehetősen kockázatos lépésnek tűnik.

Természetesen a pécsi önkormányzattól is szerettünk volna információkat szerezni arra vonatkozóan, hogy mi igaz az új vezérigazgató személyéről és milyen konstrukcióban képzelik el a vízmű jövőjét, ám csupán arra sikerült ígéretet kapnunk, hogy hétfőn megválaszolják írásban feltett kérdéseinket.

Ilyenek voltak, olyanok lettek

A mostani visszaönkormányzatosítás külön pikantériája, hogy ugyanaz a párt és ugyanaz a polgármester hajtja végre, amely annak idején értékesítette a vízmű 48,5 százalékát. Márpedig ez nem volt egyszerű menet egyik forrásunk szerint, akinek annak idején a városházán tevékenykedve volt rálátása a történtekre.

A privatizáció még az első parlamenti ciklusban, a Fidesz "liberális" korszakában került napirendre, amikor forrásunk szerint az akkori Fidesz-SZDSZ koalíciónak azzal kellett szembesülnie, hogy a Kádár korszakból megörökölt helyi vízművel csak akkor lehet valamit kezdeni, ha jelentős mértékű tőke bevonásával és korszerű vezetéssel dolgozik tovább.

A szakmai befektető bevonását célzó tárgyalások végül nem vezettek eredményre 1994 őszéig, ezért a közgyűlés a szerződés megkötése helyett csak egy szándéknyilatkozatot fogadott el; a privatizáció már az új összetételű közgyűlésre hárult, amelyben a Fidesz és az SZDSZ már kisebbségbe került, ám a polgármestert még a fiatal demokraták adták Páva Zsolt személyében.

Az 1995 végén tető alá hozott megállapodást és azóta eltelt időszakot forrásunk túlnyomórészt sikeresnek értékelte, hiszen a szolgáltatás színvonala úgy növekedett ebben az időszakban, hogy az önkormányzat komoly bevételekhez is jutott a társaságból.

Mindez egyébként nem csupán az éves osztalékot jelenti, ami összesen 644 millió forintot tett ki 1995 óta, hanem a továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt közműhálózatért fizetett bérleti díjat, ami csak 2008-ban 864 milliós bevételt jelentett az önkormányzat számára, nem beszélve arról a 6 milliárd forintról, amit a PVM az elmúlt 14 évben a hálózat rekonstrukciójára fordított.

Nem helyi döntés

Abban, hogy a Sueznek most mégis mennie kell, egyes forrásaink szerint nem csupán a helyi viszonyok játszanak szerepet. Bár a kisebbségi tulajdonossal már a szocialistáknak is komoly gondjaik akadtak, mostani kiebrudalásában fontos szerepet játszik, hogy a Fidesz országos vezetése általában nem nézi jó szemmel a magántőkét a közszolgáltatást ellátó cégeknél, főleg akkor, ha a befektető ráadásul külföldi is.

Ennek megfelelően a mostani döntés sem helyi szinten született meg, bár az is igaz, hogy túl nagy ellenállás nem volt vele szemben; jellemző a pécsi viszonyokra és egyben a kisgazdásodás végső fázisa felé közeledő szabad demokraták állapotára, hogy még a helyi liberálisok is támogatták a tulajdonrész visszavételét, csupán arra vonatkozón nyújtottak be módosító indítványt, hogy a tárgyalások függvényében bontsák fel a szolgáltatási szerződést.