Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Akár a párt megszűnéséhez is vezethet a szabálytalan gazdálkodás, legalábbis ezt javasolják a szocialisták a pártfinanszírozási törvény módosításáról szóló előterjesztésükben. A miniszterelnök hét pontja kapcsán készült indítványban az ígéretekkel szemben mégsem szerepel az a fideszes kérés, hogy kampányidőszakban korlátozzák a kormányzati kampányt.

Ha a párt éves beszámolási kötelezettségét és annak közzétételét elmulasztotta, és azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolta, vagy két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a bíróság az ügyészség indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését – olvasható a már a parlament előtt lévő törvényjavaslatban.

Az indítvány szerint a párt vagyona tagdíjból, a választási eredménnyel arányos költségvetési támogatásból, ingyenesen vagy kedvezményesen kapott állami vagy önkormányzati ingatlanokból, magánszemélyek hozzájárulásaiból, hagyatékából, gazdálkodó tevékenységéből illetve bankhitelből képződhet. Hozzájárulást sem állami szervektől, sem önkormányzatoktól, sem jogi személytől, sem névtelen adományozótól nem fogadhat el. A minimálbér (most 67 ezer 500 forint) kétszeresénél nagyobb pénz- vagy természetbeni hozzájárulást az adományozó nevével együtt fel kell tüntetni az éves beszámolóban. Eddig 500 ezer forint volt a bevallási határ. 

A plakátokat azonosítókkal látják el (Fotó: Járdány Bence)

Ha egy párt nem szabályszerűen fogad el támogatást, annak összegét be kell fizetnie a költségvetésbe, s állami támogatását az elfogadott hozzájárulás értékével csökkentik. Választási évben a szokásos költségvetési támogatás másfélszeresét kapják azok a pártok, amelyek országos összesítésben megszerezték a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább egy százalékát.

A törvényjavaslat rendezi a pártok ifjúsági szervezeteinek támogatását is: az „anyapártnak” járó költségvetési pénz öt százalékát kaphatja meg, és mindenben az vonatkozik rájuk, mint a nagy pártokra. A pártok és ifjúsági szervezeteinek gazdálkodását is az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A pártok jelenleg összesen 2,5 milliárd forintos támogatást kapnak, ez 2009-től – a törvény életbe lépésétől - 7,5 milliárdra emelkedne, választási évben pedig 11,25 milliárd forintból gazdálkodhatnának a pártok.  Az MSZP, mint a 2006-ban legsikeresebb párt , idén csaknem egymilliárd forintot kap az államtól.

Kampányüzemmód 

Bár korábban ez felmerült, a javaslat nem szünteti meg a kampánycsendet, az most is a szavazást megelőz napra érvényes. A választási jelöltenként legfeljebb tízmillió forintot lehet fordítani (az összeg 2010-től évente a fogyasztói árindexszel növekszik).

A pártok a kampány költségeivel összefüggő kifizetések teljesítésére külön bankszámlát, azaz kampányszámlát nyitnak, és annak számát, valamint a számlakezelő hitelintézetet bejelentik az Állami Számvevőszéknek, amely honlapján közzéteszi ezen adatokat, továbbá a hetente érkező bankszámlakivonatokat is. Ha utólag kiderül, hogy nem a kampányszámláról utaltak át valamit, akkor az összeg dupláját kell befizetni a költségvetésnek. Önkormányzati választásokon nem kell kampányszámlát nyitni.

A „lex Magyar Vizsla” alapján kampányidőszakban aki nem jelölt, vagy nem jelölő szervezet, csak akkor kampányolhat, ha a választás kitűzését követően bejelentésére az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Ugyanez a helyzet a plakátokkal is: csak nyilvántartásba vett szervezet ragaszthat. A kampányoló „baráti szervezet” költségeit egyébként automatikusan a támogatott párt kampánykiadásaihoz számolják.

Az azonos méretű és azonos megjelenéssel rendelkező plakátoknak a hirdető nevéből és hat számjegyből egyedi azonosító jelet képez az Országos Választási Iroda (OVI). A plakáton fel kell tüntetni a független jelölt, illetve a jelölő szervezet nevét, a plakát kiadásáért felelős személy nevét, a plakátból készített példányszámot, valamint az említett kampányjelet. A plakátokról az OVI honlapjára nyilvántartást készít.

A hirdetési hely tulajdonosa a szavazást követő három napon belül tájékoztatja a területi választási irodát arról, hogy mely szervezet számára mekkora felületet, mennyi időre, mennyiért és milyen kampányjellel ellátott plakát elhelyezésére engedett át. A területi választási iroda e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.

Aki megszegi a kampánytevékenységére vonatkozó szabályokat, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Egyenlő mérce

Politikai hirdetést a sajtó csak a pártok számára azonos feltételekkel tehet közzé, televízió és rádió pedig csak három héttel a választás előtt sugározhat politikai hirdetést. A média a választás kitűzését követő öt napon belül köteles az Állami Számvevőszéknek eljuttatnia árjegyzékét, s azt közzé is teszik. A szavazás után pedig szintén az ÁSZ-szal kell közölni, hogy kinek, mennyiért, mikor és milyen hosszan tették közzé a hirdetését.

Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választások után a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia elszámolását. Ha egy pártnak a kampánykiadásait a bevételei nem fedezik, akkor a különbözet kétszeresét kell befizetnie be a költségvetésbe.

A népszavazási kampány a népszavazás napját megelőző negyvenedik napon kezdődik, és a népszavazás napját megelőző nap nulla órájáig tart. Kampányszámlát a népszavazás alatt is működtetni kell, s minden eljárás megegyezik a parlamenti választásoknál érvényes szabályokkal. A jövőre esedékes népszavazáson ezek a szabályok még biztosan nem lesznek érvényben, hiszen csak 2009-től lép hatályba a törvény, ha megkapja a kétharmados többséget.