Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

"A választások közeledtével mindenki egy nagy változásra vár, de én még emlékszem a rendszerváltásra, amikor felállt az első magyar demokratikus kormány, és aztán nem történt semmi" - mondta Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által szervezett csúcstalálkozón csütörtökön. 

Ehhez kapcsolódva Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a kormányzásra esélyes Fidesz legfőbb gondja most az, hogyan tudja külföldre eladni azt, hogy ugyanazt a gazdaságpolitikát fogja tovább vinni, amit a Bajnai-kormány, belföldre pedig azt, hogy egészen mást csinál, mint Bajnaiék, amitől az embereknek gyorsan jobb lesz.

A Fidesz kénytelen lesz az ellenkezőjét tenni annak, amit döntő ügyekben eddig a választók felé képviselt - tette hozzá. Az ellenzéki párt előtt Vértes András szerint négy alternatíva rajzolódik ki. Az egyik az, hogy folytatva a Bajnai-kabinet szigorát, megvalósítja az idei évre kitűzött 3,8 százalékos deficitet. A GKI vezetője szerint azonban a Fidesz ezt belpolitikai okokból nem akarja megtenni. A Fidesz másik lehetősége, hogy átstrukturálja a költségvetést, de erre már nem lesz elegendő ideje, és a Nemzetközi Valutaalap valamint az EU jóváhagyása is kell hozzá.

A harmadik lehetősége az, hogy hagyja 4 százalék fölé menni a költségvetési hiányt és konszolidálja az állami vállalatok, a MÁV és a BKV adósságát. A negyedik alternatíva érdemi változások, például önkormányzati reform, oktatási reform, szociális, egészségügyi, valamint adóreform elindítása lenne, melynek következtében az államháztartási hiány 5-5,5 százalékra is felmenne 2010-ben. Vértes András szerint az utóbbi lenne az ország érdeke, még akkor is, ha az IMF és az EU nem tolerálná ezt.

Egyre jobbak vagyunk?

A GKI vezetője szerint 2011-től már 3 százalék alatt lehet a magyar államháztartási hiány, 2014-ben pedig még az eurót is bevezethetjük, ha minden jól megy és egy politikai konszenzus is kilalakul a kérdésben. Hazánk gazdasági egyensúlya Vértes András szerint gyorsan javul. Az ország külső finanszírozási igénye a GDP 9 százalékával javult, ami egy év alatt egészen elképesztő szám, hiszen ez majdnem 10 milliárd eurós fordulat - állítja. A 2008-as 6 százalékos külső pénzügyi hiány, 2009-ben 3 százalékos plusszba, vagyis finanszírozási képességbe fordult és ez még néhány éven át megmarad.

Vértes András optimista helyzetértékelése közben azt azért nem tette hozzá ehhez, hogy a magyar gazdaság "finanszírozási képességét" tulajdonképpen a recesszió érte el, és az eredmény nem úgy jött ki, hogy mi kezdtük aktívabban finanszírozni a külföldi vállalatokat, hanem, úgy hogy a bankok egy ideje nem finanszírozzák külföldi pénzből a hazai vállalkozásokat. A bankok hitelezési vesztesége jelentősen megnőtt a válságban: a lakossági hitelezés lényegében leállt, és ugyanez igaz a vállalkozásokra is. 

A Fidesz vezető gazdaságpolitikusai azt mondják, más irányba mennének, mint a Bajnai-kabinet (Fotó: Magócsi Márton)

Persze a helyzet kényszere miatt 5-6 százalékra nőtt a megtakarítási ráta, ami valóban pozitívumként értékelhető. Ennek következtében a hitelezési rendszerben egyre több pénz van, erősödik a hitelezési képesség. A gyors és nagymértékű alkalmazkodás ára azonban a hatalmas, 2009-10-ben 6-7 százalékos recesszió volt. Mindemellett Vértes András szerint a magyar GDP pozitív nulla körül alakulhat idén, a munkanélküliségi ráta viszont elérheti a 11 százalékot.

Vértes: nem veszítettük el az évtizedet

Vértes András úgy látja, Magyarországon csak a szociális jövedelmek reálértéke csökken, a munkajövedelmeké nem. Az üzleti szféra reálbére például 3-4 százalékkal nőtt is 2009-ben. A fogyasztás 6-7 százalékos csökkenése ugyancsak pozitív színben tűnt fel a GKI vezetőjének előadásában: Vértes András hangsúlyozta, hogy 2000 és 2010 között a lakosság fogyasztása 25 százalékkal nőtt, ami Közép- és Nyugat-Európát tekintve a 3. legnagyobb teljesítmény. Emellett a reálbér 40 százalékkal, a reálnyugdíj pedig 49 százalékkal lett magasabb a jelzett időszakban.

A GKI vezetőjének nézőpontjához annyit azért érdemes hozzátenni, hogy 2008 őszén, amikor az állam majdnem csődbe jutott, a szakértők többsége éppen azon kesergett, hogy az ország többek között azért került ebbe a helyzetbe, mert a kormány elhibázott gazdaságpolitikája mellett a magyar lakosság messze többet fogyasztott annál, amire a jövedelméből képes lett volna, az állam pedig jóval magasabb nyugdíjakat folyósított, mint amit a gazdaság normál működés mellett képes lett volna adók és járulékok formájában biztosítani. 

Csaba: a következő évtizedet is elveszítjük 

A GKI vezetőjének optimizmusát erősíti, hogy Magyarország sérülékenysége szerinte enyhül: az államháztartási deficit nem nő, legalábbis a komoly kockázatokkal terhelt kormánytervek szerint, az államadósság pedig valamikor a közeljövőben elkezd csökkenni. Csaba László ezzel szemben úgy látja, az alacsony deficit jó, de az már nem, hogy emellett a gazdaság rendkívül rossz állapotban van: "az még nem eredmény, ha egy kórházban alacsony a fűtésszámla és az étkezési költségek, de közben tüdőgyulladást kaptak a betegek. Egy kórházban az a sikermutató, hogy hány ember gyógyult meg" – hangsúlyozta a közgazdász.

Az alapvető problémát abban látja, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése rendkívül gyenge, melynek következtében 2005 és 2013 között egy lépéssel sem jutottunk előbbre, vagyis csak 2014-ben jutunk vissza a 2005-ös szintre. Ennélfogva Csaba László úgy véli, egy újabb elvesztegetett évtized korát éljük, Magyarország szerkezeti, foglalkoztatási, társadalmi és bizalmi válságban van.  

Stratégia kellene, nem túlélés

A CEU professzora szerint a Bajnai-kormány tevékenysége egy túlélő program, ami csak arra volt elég, hogy a zuhanás mértékét lassítsa, arra már nem, hogy egy fellendülést megalapozzon. "Adóemelésből még sehol nem lett gazdasági növekedés, márpedig a közterhek szintje összességében növekedett", ráadásul a közteher-rendszer átláthatatlan és rosszul célzott - mondta Csaba László.

Az országnak egy olyan átfogó üzleti stratégiára lenne szüksége, amely egyetlen dokumentumba sűríti a rövid-, a közép- és a hosszútávú célokat. Rövid távon Csaba László szerint az adórendszerben lehetne gesztusértékű intézkedéseket tenni, melyekkel azt üzenhetné a kormány a polgároknak, hogy munkából is meg lehet élni. Emellett kiadási oldalon fokozatos, a GDP 2 százalékának megfelelő visszavonulást kellene hirdetnie az államnak. 

Középtávon az euróbevezetést és egy munkára épülő társadalom felépítését kell kitűzni, és hosszú távon is a foglalkoztatás a legfontosabb. Ugyanis az uniós országoktól és például az Egyesült Államoktól való 20 százalékos lemaradásunkat a foglalkoztatási rátában le kell faragni valahogyan.