Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

2030-ra kell Magyarországon az uniós átlag feletti életszínvonalat elérni, ennek első harmadát fedi le az Új Széchenyi Terv - mondta Matolcsy György a tervezet vitairatának bemutatóján szerdán. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor is, aki beszédében kiemelte: az újjáépítés az Új Széchenyi Tervvel kezdődik meg. 

A miniszterelnök emellett a kormány által megdöntött tabukról ejtett néhány szót és méltatta az elmúlt hatvan nap alatt elért sikereket, többek között a kormány átlátható szerkezetét, a politikai osztály szűkítését, a társasági adó csökkentését és a jövőre tervezett egykulcsos adót. 

Az IMF-tárgyalások megszakítása és a hitelminősítők reakciója kapcsán a kormányfő közölte: "Lesz még egy-két leminiősítés, szó se róla, világ proletárjai egyesüljetek, de utána visszatér a forint és az ország működése a normális mederbe." A bankadóról szólva a kormányfő megjegyezte: indokolt, jogos, szükséges és "smafu ahhoz képest, amekkora megszorításokat a lakosságnak ki kellett állnia".

Orbán Viktor emellett hangsúlyozta azt is, hogy a kormány tartja az idei 3,8 százalékos hiányt, a jövő évit illetően pedig az Európai Unió tagállamai októberben megállapodnak arról, hogy mennyi idő alatt viszik le deficitjüket 3 százalék alá, melyhez Magyarország a többiekhez hasonlóan tartani fogja magát.

Matolcsy növekedéspárti gazdaságpolitikája

A kormányfő beszédéből nem maradt ki a pálinkafőzés felszabadítása sem, amit menetrendszerinti derültség követett a teremben (Fotó: MTI)

Az Új Széchenyi Terv fő célja tíz év alatt egymillió új, adózó munkahely létrehozása, amit hét kitörési ponttal, illetve kiemelt programmal céloz meg. Ezek az egészségipar, a zöld gazdaságfejlesztés, egy otthonteremtésre irányuló lakásprogram, vállalkozásfejlesztés, tudományos fejlődés, a foglalkoztatás növelése és a közlekedés fejlesztése. A terv 2011. január 15-én indul, a kormány idén szeptember 15-ig várja az üzleti élet szereplőinek javaslatait.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott anyag szerint az új terv egy növekedéspárti gazdaságpolitika kialakítására irányul, "melynek célja, hogy mindenki gazdagabbá váljon". 

Matolcsy György szavai alapján a növekedéspárti gazdaságpolitika egyúttal azt is jelenti, hogy a fiskális egyensúlyt nem minden más elé helyezve akarja elérni az új kormány, hanem az egyensúlyt beruházásokkal, munkahelyteremtéssel és a növekedés beindításával valósítja meg. 

Az anyag kiemeli, hogy az egymillió új munkahelyet nem az államnak kell létrehoznia, vagyis az Orbán-kabinet eszerint nem az előző kormányok idején elindított költséges közmunkaprogramra építené gazdaságpolitikáját. 

A nemzetgazdasági miniszter által vázolt menetrend: idén pénzügyi konszolidációt hajt végre a kormány, 2011-12-ben strukturális átaakítások kezdődnek, majd "rá kell lépni a gyors növekedés útjára". A kormány várakozásai szerint az Új Széchenyi Tervnek köszönhetően a gazdasági növekedés 1-1,5 százalékkal magasabb lesz, mint nélküle lenne. 

Ehhez le kell zárni a korábbi kormányok idejére jellemző fejlesztési irányokat, amelyek sok pénzt használtak fel, de kevés eredményt értek el. Az előző kormányok ötezer milliárd forint befektetésével mindössze kilencezer munkahelyet hoztak létre - fejtegette a nemzetgazdasági miniszter.

Átalakul a pályázati rendszer

Matolcsy előadása alapján az új terv egyik lényeges eleme, hogy stabilabbá, egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a pályázati rendszert. A fő célkitűzés, hogy gyorsan, hatékonyan és olcsóbban jussanak el a fejlesztési források a vállalkozásokhoz - mondta a miniszter. 

Mint arról korábban már írtunk, a szűk költségvetési mozgástér miatt a kormány elsősorban olyan lépésekkel segítheti a gazdaságot, amelyek "nem kerülnek saját pénzbe". Ilyen a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, illetve az uniós pénzek átcsoportosítása a hazai kis- és középvállalkozások javára.

Az elmúlt években jelentős forrás maradt ki a magyar gazdaságból – folytatta Matolcsy gondolatmenetét Fellegi Tamás. A nemzeti fejlesztési miniszter kiemelte: Magyarország 22,5 egységnyi támogatást kapott az uniótól, már a támogatási cikklus közepén vagyunk, de még csak egy egységnyi támogatás jutott el a vállalkozásokhoz. 

A vállalkozásokhoz átcsoportosítható szabad források a TÁMOP, a GOP és a KEOP programokban találhatók, ebből mintegy 155 milliárd forint az, amit azonnal át lehet irányítani. A nagyprojektek átvizsgálása után a kormány úgy döntött, 41 milliárd forint értékű projektet visszavon és ezzel felszabadítja az ezekre fordított uniós forrásokat is - közölte a fejlesztési miniszter.