Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Hiába próbálkoznak hősiesen Pécs vezetői, a rettegett negatív hírspirált csak nem sikerül legyűrni, bár emiatt fejezték le hivatalosan az egész Pécs 2010-et. Ami azt illeti, karácsony előttre is jutott egy újabb apróság: egy szerződésből mintegy véletlenül kiderült, hogy a koncerttermet, amelynek bontását, izé építését már októberben megkezdték a derék pécsi politikusok, 2010 októberének végén adják át, ami legalábbis nagy kihívássá teszi a 2010 márciusának idusára tervezett ünnepi koncertet, hacsak nem ipari kísérleti zenét terveznek az egykori bányászvárosba.

Persze nem csak rossz híreket olvashatunk a Pécs 2010-ről. A napokban az is kiderült, hogy a pécsi önkormányzatnak nem kell 45 millió forintot fizetnie a projekt volt főépítészének, akit másfél éve rúgtak ki. Látszik a fény az alagút végén: most már maximum a két hónapja kirúgott főigazgatónak kell majd kártérítést fizetni azon a tetemes summán kívül, amit ő és marketing menedzser sofőrje pécsi működése alatt felemésztett. 

Az persze némileg fura, hogy a skizofrénia tüneteit mutató pécsi önkormányzat épp a júniusban még prémiumot érdemlő főigazgató kirúgása után döbbent rá a költekezésre, de biztos jó okuk van erre. 

                                                                                   *

Érdekességek a Pécs 2010 világából című sorozatunkat akár a végtelenségig is folytathatnánk, csak előbb-utóbb némileg unalmassá és egyhangúvá válna, másrészt pedig akadnak fontosabb dolgok is. 

A legfontosabb mindjárt az, hogy mi vár ránk egy év múlva, amikor becsap 2010, és nem csak két választást hoz magával, hanem egy kulturális fővárosi évet, ami a közkeletű vélekedéssel szemben nem (csak) arról szól, hogy ökröt sütünk és berúgunk Pécs főterén, hanem arról, hogy megmutatjuk Európának magunkat, az egész országot beleértve. Pécsett körülnézve ez önmagában is ok lehet a pánikra.

Annyi már biztos, hogy új épületekben nem gyönyörködhetünk, ám kis szerencsével gödreink már lesznek. A nagyszabású programok sorába így annak bemutatását is be lehetne építeni, hogy hogyan építkezik a magyar, bár ami azt illeti, a külföldi turisták ezt már Budapesten is évek óta tanulmányozhatják, ahol a 4-es metró termeli a gödröket és a határidőcsúszásokat.

Pécs újraszabására tehát még várni kell pár évet, évtizedet, és ez már olyannyira nem titok, hogy az utóbbi hónapokban az önkormányzat is taktikát váltott: immár nem az épületek teszik ki a Pécs 2010-et, hanem a kulturális programok. 

Bár az egyébként helyes felismerés talán hitelesebb lett volna, ha a pécsi szocialisták annak idején nem épp a Pécs 2010 révén érkező milliárdos fejlesztésekkel és Kánaánnal kampányolják végig a 2006-os választásokat, az önmérséklet figyelemre méltó abban az országban, ahol politikusaink többsége a Fekete Lovagot megszégyenítő módon ignorálja a valóságot, és azt hiszi, hogy ezt rajta kívül senki sem veszi észre.

A kulturális programok kétségtelen előnyei közé tartozik, hogy az épületeknél jóval olcsóbbak, többségük után nem marad gödör, és miután az ízlés szubjektív, simán lehet azt mondani, hogy nem a program volt rossz, hanem a nézővel van a gond, illetve hogy rossz helyre ült be. Pár dolgot azért nem lehet ezzel berugdosni a szőnyeg alá - például a pályázat alapvető szellemének megerőszakolását. Talán még emlékeznek rá páran, hogy valamikor a 2005 környéki boldog békeidőkben a pécsi kulturális fővárosi pályázat többek között arról is szólt, hogy a város lakóit bevonja a kulturális értékek előállításába, merthogy többek között erről is szólna a városi és egyben pécsi lét.

A demokráciát értő, azt felhasználó, ám valójában nem kedvelő politikai elit természetesen a győzelem után mintegy két másodperccel már meg is feledkezett erről az apróságról, és saját képére formálta a jobb sorsra érdemes pályázatot. A személyi következményeket ismerjük - valaki elment, valakit kirúgtak -, a kulturálisakat pedig lassan kezdjük: a 2009-es évben a pécsi és Pécs környéki civilek összességében 60 millió forintos támogatást kapnak programjaik megvalósítására, az éves programköltségvetés szánalmas töredékét. 

Minden bizonnyal a többi is jó célra megy el - csak ahhoz nincs sok köze, amiért Pécs annak idején Európa egyik kulturális fővárosa lett. 

                                                                                       *

A legszebb az egészben az, hogy mindehhez még a sajátos pécsi viszonyokra sem volt szükség. Bár az itteni politikai mikroklíma valamivel még a magyar átlagnál is mérgezőbb, Toller László kiesése pedig egy atomvillanással ért fel, a szereplők felcserélésével ezt a történetet valószínűleg bárhol le lehetne játszani az országban. Hatalmaskodó, avagy csak egész egyszerűen inkompetens vezetők, uram-bátyám viszonyok, szétforgácsolt, és összefogás helyett sokszor inkább egymást fúró helyi civilek és értelmiségiek: a Pécs 2010 jelenlegi állapotához bőven elegek voltak ehhez a körülmények, amelyeket az országban bárhol megtalálhatunk.

Akad egy jó és egy rossz hírünk. A jó az, hogy Pécsből talán nem válik Patrasz, ahol azon kívül, hogy nem fogták fel a kulturális fővárosi cím értelmét, még az arra szánt pénz nagy részét is ellopták a lelkes görög városvezetők és szervezők. A Pécs 2010 most még megmenthető a totális leégéstől. 

A rossz hírünk az, hogy a sokak által szívesen lesajnált Romániában található Nagyszebenen egy évvel ezelőtt meglehetősen jól oldották meg azt a feladatot, amivel Pécs most szenved. Szerencsére van lehetőségünk a javításra: 2017-ben, amikor újra kulturális fővárost adhatunk, az akkori győztes talán jobban él a lehetőséggel. Nagy összegben azért nem fogadnánk.