Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Az egész világnak együtt kell szembeszállnia az erőszakos, szélsőséges jelenségekkel, és előre kell lépni a közel-keleti béke megteremtésének törekvésében - ez lett volna Barack Obama amerikai elnök csütörtökön, Kairóban, mintegy 3 ezer ember előtt elmondott beszédének üzenete. "Véget kell vetni a gyanúsítgatásoknak és a viszályok korszakának" - mondta, hozzátéve, hogy a 2001-es támadások és az iraki háború után kialakult viszonyt rendezni kell.

Később visszautalt ankarai beszédére, miszerint az USA "nem állt és soha nem is fog háborúban állni az iszlámmal, ugyanakkor szakadatlan harcot folytatunk a biztonságunkat veszélyeztető szélsőséges erőszak ellen", majd kifejtette, hogy az izraelieknek és a palesztinoknak is meg kell találniuk a békés együttélés módját. 

A palesztinoknak Obama azt üzente: államalapítási vágyuk teljesen törvényes, ugyanis a palesztin nép helyzete jelenleg tűrhetetlen. Izrael kedvéért pedig felszólította őket, hogy "hagyjanak fel az erőszakkal, mert az erőszak és a gyilkolás eszközével ellenállni téves gondolat, amely nem vezet eredményre", a Gázai övezetet ellenőrző Hamász pedig ismerje el Izrael jogát a létezésre. 

"Az USA és Izrael viszonya megbonthatatlan"

Elmondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael viszonya megbonthatatlan, de Washington nem tartja törvényesnek a zsidó telepek további bővítését, ezért kérte Izraelt, állítsa le a terjeszkedési folyamatokat. Az iráni atomprogrammal kapcsolatban "döntő fordulatról" beszélt, ugyanis szerinte az Egyesült Államok kész előzetes feltételek nélkül előrelépni a kölcsönös tisztelet alapján, még ha nehéz lesz is leküzdeni az elmúlt évtizedek bizalmatlanságát. 

Obama hozzátette, hogy itt nem csak amerikai érdekekről van szó, hanem a térségben kialakuló nukleáris-fegyverkezési versenyt kell megakadályozni, viszont "minden nemzetnek, beleértve Iránt is, joga van a békés célú atomenergiához, ha erre irányuló tevékenysége megfelel az atomsorompó-szerződésben foglaltaknak". 

Az afganisztáni és a pakisztáni hadszíntérről pedig kivonná az amerikai csapatokat, mert megbizonyosodtak róla, hogy nincsenek már olyan szélsőségesek, akiknek céljuk, hogy annyi amerikait öljenek meg, amennyit tudnak. (Az al-Kaida erre úgy reagált: egyetlen szavát sem hiszik el.)

Mindenkit megosztani

A szónoklat ugyanakkor mind a zsidókat, mind a muzulmánokat megosztotta: Mahmud Abbász, a palesztin hatóság elnöke üdvözölte, ugyanis szerinte "Izrael békét akar, és mindent tőle telhetőt megtesz, hogy szélesítse a béke körét, egyúttal tekintetbe véve nemzeti érdekét és mindenekelőtt a biztonságát". Az Egyesült Államok és Izrael közötti kapcsolatok jelenleg amúgy is igen kényes szakaszban vannak, miután Benjámin Netanjahu elutasította az izraeli telepek létesítésének befagyasztását és a palesztin állam elvét. 

Fenntartásokkal nézik

A Hamász szóvivője, Fauzi Bargúm pedig úgy reagált, vannak előremutató lépések az elmondottakban, de vannak benne ellentmondások is. Obama azt elismerte, hogy a Hamász élvezi a palesztin nép egy részének támogatását, viszont nem szólított fel a demokratikusan megválasztott Hamász legitimitásának tiszteletben tartására, és "nem kért bocsánatot az Irakot és Afganisztánt leromboló téves politikákért".

A Gázai övezetet irányító Hamász-rivális Fatah vezetőjének szóvivője, Nabíl Abu Rudeina szerint "Obama beszédének a palesztin kérdésre vonatkozó része fontos lépés az új nyitásban". "Arról tanúskodik, hogy a palesztin kérdéssel kapcsolatos amerikai politika új és különbözik az előzőtől". Az amerikai muzulmánok egyik legnagyobb jogvédő szervezete, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) is elragadtatva nyilatkozott Obama üzenetéről, a csoport szerint az elnök átfogó, kiegyensúlyozott, őszinte beszédet mondott. Az üzenet fordulópontot jelenthet Amerika és az iszlám világ közötti megromlott kapcsolatok történetében. 

Beszüntetni a támadásokat

Ari Fleischer viszont, aki George W. Bush elnöksége idején a Fehér Ház szóvivője volt, bírálta Obamát azon az alapon, hogy az szerinte túlságosan kiegyensúlyozott volt. Fleischer a CBS News hírcsatornának kifejtette: Obama beszéde nagyszerű volt, de csak papíron, a valóság más hangnemet követel az amerikai elnöktől. Azt mondta, Washington politikája nem lehet kiegyensúlyozott, annak az oldalára kell állnia, aki a terrorizmus ellen küzd.

A korábbi szóvivő szerint amikor Obama arról beszélt, hogy a jelenlegi gázai humanitárius válság nem szolgálja Izrael biztonságát, elmulasztott rámutatni arra, hogy Izrael kivonult Gázából, a humanitárius krízist a palesztinok és a Hamász magatartása idézte elő. Fleischer elmondta, hogy Izrael a gázai kivonulásért cserébe naponta rakétatámadásokat kap. Bár a beszédek hasznosak, a biztonsági szempontok mégis hasznosabbak azok számára, akikre a rakéták hullanak. Leszögezte, a béke felé vezető út első lépéseként be kellene szüntetni a terrorista támadásokat, máskülönben Izrael természetesen mindent meg fog tenni saját biztonsága védelmében, hiszen Amerika is így járna el.

Az amerikai balliberális sajtó nagyrészt lelkesedéssel fogadta az elmondottakat, ahogy a kairói egyetem közönsége is felállva tapsolt, a konzervatívok, konzervatív-liberálisok és libertáriusok viszont meglehetősen sok dolgot nehezményeztek és hiányoltak az elnök szavaiból. 

Átvitte a lécet

Mark Lynch a Foreign Policy hasábjain azt írja "Obama ismét átvitte a saját maga által felállított lécet". Szerinte ez egy eredeti párbeszéd kezdete lehet, amely központi kérdéseket és fontos problémákat dolgoz fel.

Peter Daou, Hillary Clinton volt tanácsadója viszont a Huffington Poston azt írja, Obama beszéde egy (ál)naiv kép volt arról, ahogy az arab világ működik. A beszéd célja valószínüleg az Amerikáról alkotott kép javítása volt. "De biztos, hogy ennek kell lennie a célnak úgy, hogy közben nem teszünk semmit a bizonytalan idejű fogvatartások és a nők megkövezése, megverése ellen? Az erőszak túl sűrűn van jelen a világban és az elnökünk csak arról tud beszélni, hogy joguk van ahhoz, hogy hordhassák a hidzsábot?" - tette hozzá.

Steve Hayes a neokonzervatív Weekly Standardben szkeptikusabb volt. Szerinte az elnök már ott ellentmondott magának, amikor azt mondta, "minden olyan világrend, amely egy nemzetet, vagy emberek egy csoportját a másik fölé kívánja emelni, meg fog dőlni", majd utána nem sokkal cáfolta is önmagát, miszerint "Amerika továbbra is harcolni fog azokkal a szélsőségesekkel, akik fenyegetik a biztonságát". Hayes azt kérdezi Obamától, hogy az Egyesült Államokat nem kell-e Észak-Korea, vagy a terror állami szponzorai, mint Szíria vagy Irán fölé emelni. Szerinte az igazság pontosan az állítás ellentéte: "Minden olyan világrend, amely nem pozícionál nemzeteket, vagy emberek csoportjait mások fölé, meg fog dőlni, és meg is kell dőlnie". 

(Forrás: MTI, Reason Online)