Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Hosszú, és meglehetősen hányatott sorsa van a minősített adatokat védő jogszabályoknak Magyarországon. Abban évek óta minden politikai erő egyetért, hogy a magyar titokszabályok elavultak, gyakran túl sok jogosultságot adnak az állam, a titkosítók kezébe a civil szervezettek, az állampolgárokkal szemben, ugyanakkor részben az uniós normáknak sem felelnek meg.

Így a kormány már 2004-ben döntött arról, hogy új törvényt hoz – azóta nem sikerül megegyezni egy olyan szövegváltozatban, ami minden fél számára elfogadható, miközben uniós kötelezettségek is terhelik a parlamentet: a régi szabályozás szerint ugyanis Magyarország nem adhat ki az uniós szabályoknak is megfelelő nemzetbiztonsági minősítést, így az ilyennel nem rendelkező cégek nem indulhatnak például olyan nemzetközi informatikai tendereken, de – mint azt Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke a Hírszerzőnek fogalmazott – akár az az abszurd helyzet is előfordulhatna, hogy bizonyos, az egész unióban titkos dokumentumokat a magyar miniszterelnök csak akkor láthatna, ha ehhez kiutazik Brüsszelbe, mi ugyanis az elavult szabályok miatt nem kaphatnánk meg őket.

Tóth Károly kiveri a biztosítékot

Éppen Tóth Károly egyébként, aki maga is számos módosító indítványt adott be a végül a parlamentnek tavaly szeptemberben benyújtott törvényjavaslathoz. (Azóta egyébként, pont az MSZP frakció kérésére többször levették napirendről a titoktörvényt, így a legutóbbi ideig bizonytalan volt, hogy lesz-e még új jogszabály ebben a ciklusban.) A civil szervezetek közül a törvénytervezethez a legátfogóbb véleménycsomagot benyújtó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint ugyanakkor a szocialista képviselő javaslatai számos ponton visszalépést jelentenek az eredeti tervezethez képest, így sérül az az elv, amely a civilek, az állampolgárok kezébe adna több (adat)szabadságot, és korlátozná az állam titkosítási hatalmát.

Korábban a civilek között is vita volt arról, hogy legyen-e úgynevezett titokköri jegyzék (vagyis, hogy a törvényben taxatíve felsorolják-e, mely adatcsoportokat lehet titkosítani), vagy elég csak néhány, a titkosításra vonatkozó alapelv meghatározása. A jegyzék ellen érvelők szerint, ami ebbe belekerül, szinte automatikusan titkosítják (korábban például ide tartozott az időjárás jelentés is akár, egy természeti katasztrófa esetén), a másik változat kritizálói szerint a néhány általános alapelv miatt akár még többféle adatot is titkosíthatnak, mint eddig.

A pénzügyminiszter költségvetési táskájába is jobban belenéznének a civilek (Fotó: Magócsi Márton)

A szövegbe végül az utóbbi változat került be, abban a formában, hogy a szöveg azt határozza meg, az állam mely érdekek mentén titkosíthat adatokat. A TASZ kifogásolja ugyanakkor, hogy egy módosító javaslat ezen adatok körébe sorolná a "katasztrófavédelmi, közegészségügyi, a közbiztonságra, közrendre vonatkozó érdeket", valamint arra is lehetőség lenne, hogy a titkosítást végző szerv saját működési zavarát, valamely munkatársa által elkövetett bűncselekményt titkosítson, valamint az illető szervezet "jó hírnevét" esetleg sértő adatokat. (A törvényben konkrétan a „jogszabálysértés vagy adminisztrációs hiba, illetve a hatékonyság hiányának leplezése, a verseny elkerülése, vagy kizárólag valamely személy vagy szervezet jóhírének védelme érdekében” kitétel szerepel.) "Nem normális dolog azt feltételezni egy ország kormányáról, hogy szándékosan törvénysértéseket követ el" – mondta ezzel kapcsolatban a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke.

Az eredeti javaslat szerint bárki bíróságon támadhatná meg valamely adat titkosítását – Tóth Károly javaslata szerint azonban ezt csak az ombudsman tehetné meg mostantól. A TASZ szerint ez elfogadhatatlan, mint Hüttl Tividar, a civil szervezet képviselője a Hírszerzőnek elmondta, az ombudsmani hivatalt nem ezért hozták létre, nem is indított még ilyen eljárást egyetlen adatvédelmi biztos sem.

Mi a dolga az adatvédelmi biztosnak?

Tóth Károly ugyanakkor azt mondta erre, hogy szerinte az adatvédelmi biztosnak pont ez lenne az (egyik) dolga, neki ehhez az apparátus is rendelkezésre áll. "Nem lenne szerencsés, ha adott esetben tízezer egyéni kérelem lepné el a bíróságokat" – tette hozzá a képviselő, hozzátéve, hogy amennyiben az ombudsman ilyen eljárást kezdeményez, a titkosító szervezeten van a bizonyítás terhe (vagyis neki kell igazolnia, hogy valóban fontos érdeket sértene az adat nyilvánossága), ami egyedülálló a magyar jogrendszerben.

Szintén vita van arról, milyen szankciókkal sújtsák azt, aki minősített adatot nyilvánosságra hoz. A jogszabály szerint ha egy „egyszerű” állampolgár gondatlanságból tesz ilyet (vagyis nincs vele tisztában, hogy titkot hoz nyilvánosságra), az nem büntethető, a TASZ azt szeretné ugyanakkor, ha bizonyos esetekben a szándékosság se legyen büntethető – például a fent leírtaknál, amikor az állam valamely rossz működéséről szóló adat kerül nyilvánosságra, a civilek szerint ilyenkor a közérdek (az, hogy kiderüljön: az államszervezet nem jól működik) felülírná a titkosítás érdekeit.

Ha egy minősített adat kiszivárog, a titkosítást elrendelő szervezet dönthet arról, hogy indítson-e az ügyben büntetőeljárást, vagy sem. Hüttl Tivadar azt mondta a Hírszerzőnek: ezzel gyakorlatilag a politika játékszerévé válhat, hogy milyen kiszivárogtatásból lesz büntetőügy, és miből nem. „Ha egy állami szervezet úgy ítéli meg, a saját érdekeit szolgálja egy-egy adat kiszivárgása, nem indít eljárást, ha másképpen igen” – mondta a TASZ munkatársa. Tóth Károly ezzel kapcsolatban annyit közölt lapunkkal, hogy ha egy adat kiszivárog, az mindenképpen a titkosító felelőssége, így ellene indulhat büntetőeljárás.

A szocialista képviselő egyébként azt mondta, csak olyan módosító javaslatokat terjesztett be, melyeket a Fidesz is támogat, ami – lévén a titoktörvény kétharmados – alapfeltétel az elfogadáshoz. A Fidesz támogatását előzetesen Demeter Ervin, volt Fideszes titokminiszter is megerősítette a Hírszerzőnek, és ez látszott a parlamenti szavazások során is. Az SZDSZ részéről Pető Iván és Gulyás József szintén számos módosító indítványt terjesztett be, javaslataikat azonban szisztematikusan leszavazta a ház.