Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Az uniós állam- és kormányfők másfél éve állapodtak meg abban, hogy az unió egyoldalúan legalább 20 százalékkal csökkenti a levegőt szennyező károsanyag-kibocsátását 2020-ig, illetve a jövő évtized végéig 20 százalékra emeli a megújuló energiaforrások (szél, víz, nap, fa, biomassza) arányát az energiafelhasználásban. A most tárgyalt részletek és tagállami lebontás célja, hogy mindennek a terhei igazságos és szolidáris módon jussanak a 27 tagországra.

A jelenlegi magyar álláspont szerint nem lenne igazságos, ha az Európai Unió ragaszkodna az energia- és klímacsomag 2005-ös viszonyítási alapjához, Brüsszel ugyanis így nem veszi figyelembe az újonnan csatlakozott tagállamok 1990. és 2005. között végzett gazdasági szerkezetváltásra fordított erőfeszítéseit. A nagy mennyiségű szennyezőanyagot kibocsátó európai vállalatok esetében a kormány egy szigorú, technológiaváltást segítő megoldást sürget.

Sarkozy külön próbálkozott nálunk, kevés sikerrel

A villamosenergia-iparban bevezetni kívánt teljes kibocsátási aukciót illetően Magyarország átmeneti idő meghatározását, illetve a kvóták több részletben történő megvásárlásának lehetőségét javasolja.

A múlt héten Nicolas Sarkozy francia elnök a kelet-közép-európai országok kormányfőit próbálta ambiciózusabb célokról győzködni Gdanskban - kevés sikerrel. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint egy lépést tettek ugyan előre, de még sok tennivaló maradt a brüsszeli csúcsig.

Mihez viszonyítva csökkentsék a káros gázkibocsátást? Nem lesz könnyű megegyezniük a tagállamoknak Brüsszelben (Fotó: ukquaa.org)

Az Európai Bizottság például hozzájárult, hogy a közép-kelet-európai széntüzelésű erőművek esetében meghosszabbítják azt az időszakot, amíg mentesülnek a kibocsátási jogok teljes körű, kötelező megvásárlása alól, de az ajánlatot valamennyi tagállam vezetőjének támogatnia kell. Nagyon komoly viták vannak a kérdésről, és várhatóan nehezen fog a 27 tagállam megállapodásra jutni a csomagról.

A szegényebb EU-tagállamok azzal érvelnek, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó korlátozások éppen a globális pénzügyi válság idején ártanának gazdaságuknak, meghiúsítva azt a törekvésüket, hogy utolérjék a tehetős nyugati tagországokat.

A múlt hónapban Nagy-Britannia például a maga nemében egyedülálló éghajlatváltozásról szóló törvényt fogadott el. Ennek értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását 80 százalékkal kell csökkenteni az évszázad közepéig. A 2050-ig tartó időszakot ötéves időtartamú "széndioxid-kibocsátási költségvetésekre" bontották, melyek a 2050-re kitűzött célhoz hasonlóan törvényileg kötelező érvényűek lesznek. 

Zölden és takarékosan egyszerre

"Egyesek már most megjegyezték, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben háttérbe kellene szorítani az éghajlatváltozással kapcsolatos céloka" - írta a brit nagykövetség által rendelkezésünkre bocsátott, ezzel kapcsolatos cikkében Ed Miliband, energia és klímaügyi miniszter, aki szerint "léteznek olyan megoldások, amelyek egyszerre kezelik mindkét problémát: a háztartások energiamegtakarító intézkedései például egyszerre csökkentik a kiadásokat és a káros kibocsátásokat, az új, környezetbarát iparágakba való befektetések pedig az energiabiztonság növelése mellett ellensúlyozzák a szennyező üzemanyagoktól való függést".

A brit kormány egy független, éghajlatváltozással foglalkozó bizottság véleménye alapján tűzte ki a 80 százalékos csökkentésre irányuló célt, mely a legfrissebb tudományos eredményeken, az ENSZ jelentésein, valamint brit szakértőkkel folytatott eszmecseréken alapul. A bizottság véleményét a jövőben minden egyes, a kibocsátások csökkentésére szánt költségvetési összeg jóváhagyásánál figyelembe veszik. Mivel ez nyilvános lesz, ha az egyes kormányok valamely ajánlatot nem fogadják majd el, erre magyarázatot kell adniuk. 

London-Párizs tengely

London "határozottan támogatja" a francia elnökséget abban a céljában, hogy decemberben végleges megegyezést alakítson ki a 2020-as klíma- és energiacsomag ügyében. "A 2007-ben vállalt politikai elkötelezettség megvalósításával Európának demonstrálnia kell vezető szerepét, hiszen a nemzetközi klímatárgyalások döntő szakaszhoz érkeznek" - írja a miniszter.

Ed Milliband a magyar kormánynak is üzen, amikor azt írja, "tudjuk, hogy (…) a tagállamoknak - köztük az Egyesült Királyságnak és Magyarországnak is - megvannak a saját prioritásaik, és ezek tiszteletben tartása természetesen fontos. De nem szalaszthatjuk el e lehetőséget".

Tudjuk, hogy a kormányok önmagukban nem érhetik el a változást. A kibocsátások csökkentése a cégek számára is az üzleti élet elengedhetetlen részévé kell, hogy váljon. A kibocsátásokról szóló jelentések, amit a nagy cégek számára 2012-től kötelezővé kívánunk tenni, csak a kezdetet jelentik.

A világ vezetői decemberben Lengyelországban, jövőre pedig Koppenhágában találkoznak a klímavédelem kapcsán. Kérdés, hogy az uniós tagállamoknak sikerül-e ezekre a fórumokra egységes álláspontot kialakítaniuk.

(Forrás: Hírszerző, MTI)