Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Nyugdíjasok a szolidaritásért (vagy valami hasonló) címmel tartott rendezvényt az MSZOSZ Nyugdíjas Választmánya a Millenárison, ahol a Budapestre utaztatott dísznyugdíjasok meglepetésünkre egyhangúlag letették a garast a Magyar Szocialista Párt kormányzásának folytatása mellett, és fatvát mondtak ki a svéd modell támogatóira.

Az összejövetelen, amelyet nívós, de sajnos a nyilvánosság kizárásával celebrált kultúrműsor követett (ft. Harangozó Teri és Aradszky László) természetesen semmi olyasmi nem hangzott el, amiből akár csak következtetni is lehetne arra, mit akarna kezdeni az MSZP a nyugdíjasokkal. Arról annál több kiderült, hogy milyennek látja Mesterházy Attila és Hagyó "Becsületes Munka" Miklós pártja a mai magyar nyugdíjasokat.

A nyugdíjas mint előember

A szocialisták a jelek szerint arra építik kampányukat, hogy úgy képzelik: a 21. század magyar nyugdíjasai nem szeretik a Fideszt, főként Varga Mihályt. Hallani sem akarnak a svéd modellről, amely amellett, hogy káosz, fertő és zavarkeltés, voltaképpen felér a jelen magyar nyugdíjasainak statáriális úton történő kivégzésével.

Ugyanakkor az MSZP kampánystábjának fejében élő virtuális magyar nyugdíjasok megvesznek a Mikroszkóp Színpad művészeinek altesti poénjaiért és rajonganak Mesterházy Attiláért. 

Az előbbiből a Beregi Péter nevű Sas József-imitátor mutatott be a megjelenteknek egy csokorra valót (a művész úr egy ízben arról viccelődött, hogy G. Nagyné dr. Maczó Ágnes ciklusokkal ezelőtti kisgazda képviselő megfogta-e vizelés közben a szép emlékű Torgyán doktor nemi szervét a Kossuth téren), Mesterházy miniszterelnökjelölt pedig nem rejtette véka alá meghatottságát, amikor a Millenáris Teátrum közönsége megemlékezett tulajdon születésnapjáról, de akkor sem, amikor - a nyugdíjasok iránt érzett túláradó szeretetét szimbolizálandó - egy csokor virággal lepte meg az első sorban helyet foglaló édesanyját. 

A képre kattitva megtekintheti galériánkat!

Attila és a Margitkák (Fotó: Magócsi Márton)

Azon, hogy az MSZP szerint a magyar nyugdíjas megrekedt egy 21. századba szakadt előember szintjén, nem csodálkozhatunk, ha belegondolunk, hogy a szocialisták kampánystábjának az utóbbi években valószínűleg egyetlen nyugdíjassal volt alkalma találkozni, ő pedig nem más, mint Czerván Mártonné, alias Margitka, az MSZOSZ nyugdíjas választmányának elnöke. 

Margitka szerint a Fidesz nem egyszerűen a svéd modell szörnyűségét szabadítaná rá az országra és főként annak nyugdíjasaira, de egyenesen a szépkorúak kiéheztetésére készül - ahogy a jobboldaltól azt megszokhattuk. Még szerencse, hogy az utolsó pillanatban színre lépett Mesterházy Attila, aki Margitka szerint nem csupán a magyar baloldal megújulásának záloga, de egy effektív államférfi, aki őszintén szereti a nyugdíjasokat és, idézzük, "hitesen" akar az ország érdekében dolgozni.

Mesterházy és az MSZP tehát a svéd veszedelem kivédésének öngaranciája. Nem csoda, ha a Margitka-világban a magyar nyugdíjasok adósai az MSZP-nek, tartozásukat pedig úgy egyenlíthetik ki, ha beszélnek egy csomó más nyugdíjassal, és végül mind elmennek szavazni áprilisban - természetesen a baloldalra, hiszen hol is dobog a nyugdíjasszív?

A matiné konferensziéjának, Budai Bernadettnek kifejezetten jót tett mentálisan Beregi művész úr bemelegítő mutatványa, főként annak záró, úgyenevezett gondolata (Budai nevezte így), amely szerint még nincs veszve minden ebben az országban. Az egykori kormányszóvivőnek annyira megtetszett ez a megállapítás, hogy megkockáztatta: "sokkal több MSZP-szavazó van, mint gondolnánk", ráadásul további biztató jelnek tartja, hogy 2009. december 12-e óta van egy ember, aki végre a csapat élén áll.

Puszi Margitkának, csokor a mamának

Aztán Az Ember, Aki 2009. December Tizenkettedike Óta A Csapat Élén Áll, a színpadra, pontosabban a színpad elé lépett, zene, taps és effektív rajongás kíséretében, amin számtalan Orbán- és Gyurcsány-performansz megtekintsése után is ámultunk és bámultunk. Az első miniszterelnökjelölti puszi természetesen Margitkáé, aztán az is kiderült, hogy Mesterházy épp ma ünnepli születésnapját; ez alkalomból felállva tapsolták meg őt a teátrum nyugdíjasai. Egy általunk beazonosíthatatlan helyi érdekű hölgy e jeles alkalomból össze-vissza beszélt, majd átadta a szót az ünnepeltnek.

A miniszterelnök-jelölt egy kicsit elfogódottan kezdett, aztán virágcsokrot adott át az első sorban ülő édesanyjának a magyar nyugdíjastársadalom iránt érzett túláradó érzelmei szimbólumaként. A nyugdíjasokat ugyanis - tudtuk meg Mesterházy Attilától - szeretni kell, és meg kell tisztelni őket azzal, hogy - kapaszkodjunk meg - őszintén beszélünk nekik az ország dolgairól. Mert a nyugdíjas, az nem játékszer, hanem hús-vér ember, értesülünk a legilletékesebbtől, és a mai magyar nyugdíjas fél és reszket, amire persze minden oka megvan.

Az egyik ok, hogy a minap a Fidesz - valóban a bolsevik pártok legszebb hagyományait követve - törölte képviselőjelöltjei sorából az 1990 óta frakcióját erősítő Mádi Lászlót, Orbán Viktor pedig - többek között nyugdíj-ügyben is - konokul hallgat. A Fideszben nincs önálló gondolat, a fideszes politikusoknak hallgass a nevük - Mesterházynak talán ez az egyetlen megállapítása ezen a délelőttön, amellyel nehéz lenne vitatkozni. Az ügyben már vannak kétségeink, hogy a Fidesz - az itt elhangzottaknak megfelelően - valóban megveszekedetten gyűlöli-e a nyugdíjasokat, illetve hogy az MSZP-t bezzeg senki és semmi nem tudja attól eltántorítani, hogy a tűzön-vízen át kiálljon mellettük.

A nyugdíjas korosztály a paradicsomba megy 

Az MSZP mindenesetre - ha baloldali hagyományaihoz nem is - az elmúlt évek gyurcsányista-harmadikutas kitérője után saját kádárista gyökereihez visszatalált. A kormányfőjelölt egyértelművé tette: ha rajtuk múlik, a nyugdíjasok továbbra is ingyen utazhatnak bárhonnan bárhová, folytatódik a nyugdíjkorrekciós program, bevezetik a kegyeleti járandóságot (ezt az egyszeri, 75 ezer forintos juttatást a házastársukat elvesztő, átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkező idősek kapnák), súlyosabban szankcionálnák az idősek ellen elkövetett bűncselekményeket, meg mindemellé üdülési csekket adnak minden nyugdíjasnak.

Mesterházy Attila minden bátorságát összeszedve a helyszínen aláírta az MSZP nyugdíjasvédő aláírásgyűjtő ívét, azaz hitet tett a 65 éves emelni a nyugdíjkorhatár; a nyugdíjak csökkentésének megakadályozása és a jelenlegi nyugdíjszámítási rendszer mellett (bezzeg Orbán Viktor nem merne aláírni egy ilyet - tartotta fontosnak hozzátenni az MSZP kormányfő-jelöltje). Azt is megtudhattuk, hogy a svéd modell igazi vesztesei a mai fiatalok lesznek, bár Mesterházy nem strapálta magát, hogy érvekkel támassza alá ezt az állítását. Az viszont kiderült, hogy a fiataloknak kötelességük, még egyszer, kötelességük kiállni a mai nyugdíjasok mellett - hogy pontosan miért, az homályban maradt.

Az MSZP megint adni akar a nyugdíjasoknak, a Fidesz megint el akar venni a nyugdíjasoktól - ez Mesterházy Attila világképének veleje. Aki otthon marad, az a Fideszre és a nyugdíjak csökkentésére szavaz. Megtudjuk még, hogy a nyugdíjasok és az MSZP sikere konkrétan a nemzet felemelkedésének záloga, majd, hogy egyértelmű legyen a délelőtt üzenete, a beszéd végén felcsendül a Nem csak a húszéveseké a világ című Aradszky-örökzöld, miközben a terem felállva tapsol Mesterházynak. 

A kormányfőjelöltet ekkor elképesztő kinézetű nénik és bácsik rohanták meg, miközben az újságírókat a rendezők kiterelték a teremből, mert Harangozó Teri és Aradszky László produkciójának élvezete csak a megjelent nyugdíjasok kiváltsága volt.