Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A bukaresti NATO-csúcson tett magyar felajánlások közel egy éve napirenden vannak már. A nordviijki, vilniusi NATO-konferenciák kapcsán, vagy a szövetséges országok katonai részvételét bíráló brit politikus, Liam Fox tavaly szeptemberi magyarországi látogatásán is elhangzott már: Magyarország növeli afganisztáni szerepvállalását. Ennek részeként 2008 végétől magyar különleges alakulat is szolgál majd a közép-ázsiai országban. Az egység feladata a NATO és szövetségeseiből álló ISAF (International Security Assistance Force) és az Afgán Nemzeti Hadsereg tálibellenes műveleteiben való részvétel lesz.

Az új magyar vállalások két olyan alakulatot is magukban foglalnak, melyek Afganisztánban közvetlen harci tevékenységben is részt vehetnek. A hírek szerint felderítési feladatokra szánt különleges egység mellett a Magyarország egy úgynevezett OMLT-csoportot (Operation Mentoring and Liaison Team) is küld, melynek feladata az afgán hadsereg felkészültségének növelése. A kiképzőcsoport a kijelölt afgán alakulatot folyamatos jelenlét közben segíti, így az egység harci tevékenységében is részt vesz.

A magyarok 2009-ben még egy OMLT létrehozását is tervezik Hollandiával közösen. Emellett 2008 októberétől a kabuli nemzetközi repülőtér is magyar irányítás alá kerül. Magyarország négy helikoptert is felajánlott a közös missziókba. Ezek azonban csak akkor lesznek bevethetők, ha megvalósul Szekeres Imre honvédelmi miniszter javaslata, mely a Pápára telepítendő C-17-es szállítógépek pénzeléséhez hasonlóan közös kasszát hozna létre helikopter-felújításhoz. 

Jelenleg mintegy 225 magyar katona állomásozik Afganisztánban. Az északi, többnyire békés Baglan tartomány újjáépítését irányító magyar egység, a PRT (Provincial Reconstruction Team) katonái magtárat, iskolát építenek, a szovjet háború óta kallódó roncsokat, fegyvereket gyűjtenek be, ruhát osztanak, vagy Ki mit tud? - versenyt rendeznek a helyieknek. 

Lent délen

Afganisztán déli területein ezzel szemben folyamatosak a harcok a hegyekben rejtőző tálibok és az ISAF-afgán szövetség között. A jelenlegi magyar felajánlás sem véletlen: a szövetség vezető országai, az USA, Nagy-Britannia és Kanada folyamatos emberveszteségeik miatt régóta nyomás alatt tartják a kisebb szövetségeseket újabb, és főképp harcokban is bevethető egységek küldésére. 

Magyar katona tankönyvet oszt. Az új felajánlások kevésbé békések (Fotó: Honvédelmi Minisztérium)

A tálibok az utóbbi időben megerősödtek, az afgán hadsereget viszont még nem sikerült megfelelő mértékben felkészíteni. Ezért az Afganisztánban állomásozó 47000 fős nemzetközi erőnek további erősítésekre van szüksége. Szakértői vélemények szerint a tálibok sosem győzhetők le teljesen. A jelen helyzetben azonban újabb erősítések nélkül az eddig elért eredmények is veszélybe kerülhetnek. A főképp nyáron aktív táliboknak nehézfegyverzete nincs, viszont út menti pokolgépeik, csapdáik szinte folyamatosan veszteségeket okoznak a szövetségeseknek. 

A magyar felajánlás körülbelül 80-100 újabb katona kiküldését jelenti. Ennek mintegy fele a kabuli repülőtér irányításában vesz majd részt. A kiküldendő különleges egység létszáma 12-14 fő, negyedévenkénti váltásokkal, egyelőre egy évig. Az alakulat tagjait a szolnoki 34. Bercsényi László Különleges Műveleti Zászlóalj katonái adják majd, aki közül többen szolgáltak már Afganisztánban.

A Bercsényi a Magyar Honvédség elitalakulata. A korábbi felderítő zászlóalj 2005-től viseli a különleges erők titulusát, és az utóbbi két évben jelentős megerősítésen esett át. Az egység kiképzését az USA speciális alakulatainak kiképzői irányították. Az információk szerint a Bercsényit amerikai fegyverzettel, és a legmodernebb telekommunikációs-digitális technikákkal is felszerelték. Különféle források szerint már régóta borítékolható volt, hogy a különleges egység kiképzése és kistafírozása nem "csak úgy" történik. 

Hol voltak a katonák?

A második világháború óta ez az egység lesz az első külföldön bevetett harci alakulat. Magyar katonák a ’68-as csehszlovákiai bevonulás óta a számos országban megfordultak. Vietnamban, Afrikában, Közép-Ázsiában, a Sínai-félszigeten, Cipruson, Irakban, Libanonban szolgáltak, vagy a mai napig szolgálnak magyar békefenntartók, megfigyelők, tanácsadók. A kilencvenes évek közepe óta jelentős magyar erők állomásoznak Boszniában és Koszovóban. Utóbbi helyen ősztől szintén emelkedik a létszám. 

A békefenntartó missziók mellett állítólag már az észak-vietnami hadseregben is tevékenykedtek magyarok. Az Öböl-háború Irak-ellenes koalíciójában orvosok, a Szaddam-rezsimet megdöntő, mai napig is tartó iraki háborúban pedig szállítózászlóalj szolgált. A 2003-as iraki küldetés volt az első olyan misszió, melyben a magyar katonák megszállóként, harci helyzetben teljesítettek feladatot. Már ekkor is felmerült harcoló alakulat kiküldése, azonban végül a közvetlen harci tevékenységben részt nem vevő támogató zászlóalj ment Irakba.

A politikailag támogatott, de széles körben vitatott küldetés emberáldozattal is járt: 2004 nyarán feladatteljesítés közben pokolgép ölte meg Nagy Richárd szakaszvezetőt. A diplomáciai legitimitáshiánnyal küzdő, egyre nagyobb veszteségeket szenvedő iraki szövetségből 2005-ben kivonták a zászlóaljat. Magyarország azóta kiképzőkkel van jelen Irakban.

A bercsényis katonák bevetése és a többi új afganisztáni vállalás mögött a honvédelmi miniszter szerint ötpárti egyetértés áll. Harcban bevethető alakulatok kiküldése a térségben egyébként nem példa nélküli: a románok a kezdetektől biztonsági megkötés nélkül küldtek csapatokat az afgán misszióba. A dél-Afganisztánban szolgáló, több mint 600 fős egységnek hat katonája esett el a küldetés kezdete óta.