Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A járvánnyal foglalkozó országos munkacsoport szóvivőjének közlése szerint emberi fertőzésről egyelőre nem tudni. Nicholas Kauta azt is hangsúlyozta, hogy a Queen Elizabeth Nemzeti Parkban történt eset nincs kihatással a régió idegenforgalmára. 

Az anthrax néven is ismert lépfene fertőző megbetegedés, mely leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő. Embert is megfertőzhet, ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival érintkezik. Emberek közötti továbbfertőzésre nincs ismert példa. 

A lépfene spórái a talajban várják, hogy egy aszály, árvíz vagy a szél felszínre hozza őket. A legelő állatok így kaphatják meg a betegséget, melynek legtöbb formája halálos, ugyanakkor létezik ellene védőoltás. 

Ugandában 2004-ben egy hasonló lépfenejárvány 300 vízilóval végzett. Akkor szakértők egy része úgy vélekedett, hogy a betegség gyors terjedése a vízilovak közötti kannibalizmussal magyarázható, azaz azzal, hogy az anthraxban elhullott állatok tetemét más állatok megették. 

Más kutatók szerint a hat évvel ezelőtti járványt az állatok túlszaporodása okozta: a szűkös élelemforrásokért való küzdelmek során sebeket szereztek, s ezek gyorsan terjesztették a betegséget - idézi fel a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.