Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A kormány napirendjére került, ugyanakkor nem döntöttek még arról a kormányrendeletről, amely a rezidensképzést megváltoztatná. Mint Budai Bernadett a Hírszerzőnek elmondta, "van még néhány nyitott kérdése, ezeket kell tisztázni a döntés előtt". 

A kormányrendelet jelenlegi formája szerint ugyanis az állam által továbbra is támogatott kétéves rezidensképzés és a legalább hároméves szakorvosképzés után a fiatal orvosoknak szerződésben foglalva még négy évet ugyanabban az intézményben kéne eltölteniük, mint ahova az egyetem után kerültek. Eszerint legkevesebb kilenc évre kéne lekötniük magukat, ami a Magyar Rezidens Szövetség alelnöke, Volford Gábor szerint rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodorná a orvosjelölteket, nem beszélve arról, hogy egy évtizedre nem lehet előre tervezni.

A kormányrendelet másik eleme szerint az állam a rezidensképzés első két évét továbbra is fizetné, a szakorvosképzés alatt járó fizetésekről azonban már a kezdő orvost foglalkoztató kórházaknak kéne gondoskodnia. Ehhez pályázhatnak ugyan bizonyos összegekért az államtól, de Volford Gábor szerint ezek a pénzek nem fednék le a szükséges bérköltségeket, főleg olyankor nem, amikor a kötelező továbbképzéseken, illetve tanfolyamokon részt vevő szakorvosjelölteket idősebb és magasabb fizetési kategóriába tartozó kollégákkal kell helyettesíteni. Ha a kormányrendelet hatályossá válik, leghamarabb a jövőre végző diákokat érintik majd a változások. 

Pofon vagy áldás?

Volford Gábor a Hírszerzőnek nyilatkozva azt is nehezményezte, hogy a "röghöz kötő" rendelet diszkriminatív az orvostársadalommal szemben, hiszen más szakmákban - mint például az informatikusok körében - ugyanúgy jellemző a külföldi munkavállalás a nagyobb anyagi megbecsültség reményében, kötelező hosszú távú szerződéssel mégis csak az orvosokat akarják itt tartani.

Az érintettek közül egyébként akadt, aki kétségbeesett és hirtelen pofonként érték a tervek, szinte mindenkiben felmerült a külföldi munkavállalás gondolata, de volt olyan alanyunk is, aki nem hisz benne, hogy elfogadják a kormányrendeletet, ha pedig mégis, "úgyis megváltoztatja a következő, vagy az azt követő kormány". Van azonban olyan végzős is, aki úgy vélekedik: annak, aki itthon akar maradni, áldás, hogy kilenc évre van egy fix helye, ezzel együtt alanyunk mégsem bánja, hogy a rendelet, ha el is fogadják, rá még nem lesz érvényes.

A Magyar Rezidens Szövetség attól tart, hogy az amúgy is orvoshiánnyal küzdő kórházak így még kevesebb orvost fognak foglalkoztatni, önerőből ugyanis képtelenek kifizetni a béreket. A folyamat logikus következménye lehet, hogy a rezidensek külföldre mennek rögtön államvizsga után, kilenc év alatt ugyanis bármikor jöhet egy jobb ajánlat.
 
Ez a kiugrási lehetőség még itthon is szembe jöhet, mert bár az orvosok a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket, vannak "megtámogatott" hiányszakmák, melyekkel más kórházakban esetleg jobban lehet keresni; emellett pedig léteznek olyan jobb anyagi helyzetű kórházak is, ahol például többet fizetnek egy ügyeletért, több a sürgősségi vagy a veszélyességi pótlék. 

Nem kérnek a "röghöz kötésből" (Fotó: Vas Michaela)

A Hírszerző által megkérdezett egyik végzős hallgató szerint a kilenc évre szóló szerződés sem a munkáltató, sem a munkavállaló szempontjából nem humánus, bármikor adódhat ugyanis olyan konfliktus, amely lehetetlenné teszi a közös munkát. Látszólag erre is van megoldás, a készülő kormányrendelet szerint ugyanis ha a munkáltató beleegyezik, akkor ez a kilenc év felbontható. A rezidens szövetség azonban ebben nem hisz, szerintük ugyanis a kiszolgáltatottság megmarad, mert a kórházak nagy valószínűséggel így sem fogják elengedni az orvosjelölteket. 

Egy kórház, egy módszer - több kórház, több módszer? 

Ráadásul az orvosjelöltek szerint egy kórházban nem lehet mindent elsajátítani. "Vannak olyan műtéti technikák, amiket itthon ha meggebedek sem lehet megtanulni" - mondta Volford, aki szerint épp ezért, vagyis a szakmai fejlődés szempontjából is fontos a külföldi tapasztalatgyűjtés. 

Ugyanezt a problémát említette a Hírszerzőnek egy pszichiáterjelölt, aki első évét tölti rezidensként. "Én itthon szeretnék élni, de az évfolyamtársaim több mint fele külföldre ment dolgozni, én pedig támogattam őket" - tette hozzá. 

Sokak szerint ugyanis nem is léteznek ész érvek az orvosok Magyarországon tartása mellett. A Hírszerző által megkérdezett végzős, vagy már rezidens hallgatók fejében kivétel nélkül megfordult a külföldi munkavállalás gondolata, de általában senki nem szánja véglegesnek ezt a döntést. Sokkal inkább motiválja őket a tapasztalatgyűjtés, más technikák, illetve egy másik orvosi szemlélet elsajátítása, nem utolsósorban pedig a magyarhoz képest olykor tízszeres fizetés; a legtöbben 2-3 év külföldi tartózkodásban gondolkodnak. 

Ezt támasztja alá egy, a szövetség által végzett felmérés is, amely szerint a 2237 megkérdezett 71 százaléka menne inkább külföldre, ha egy kilencéves szerződés aláírására köteleznék, 16 százalék pedig még nem tudja, mit tenne ilyen esetben. Hasonló a helyzet a kevés rezidensi hely meghirdetése körül is. Ha a kórházak nem tudnának elég embert fölvenni, akkor a megkérdezettek 43 százaléka választaná a külföldi folytatást, 27 százalékot félelemmel tölt el a gondolat, de még nem tudja, mihez kezdene, tíz százalék pedig pályaelhagyó lenne, ha nem jutna számára gyakornoki hely egy kórházban sem.

Egész Európában nagy az orvoshiány, a magyar hallgatók motiváltsága és elméleti felkészültsége pedig kiváló, ezért szívesen látják őket külföldön - mondta a Hírszerzőnek az egyik végzős hallgató. A legkedveltebb célországok Svédország, Németország, Franciaország és Anglia - sokan már az egyetem alatt elkezdenek például svédül tanulni, ezzel alapozva meg a jövőjüket. Van, akit viszont Brazília vonz, ott ugyanis "istenként tekintenek az orvosokra".

Mikor érdemes nekivágni?

Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy még államvizsga előtt, közvetlenül utána, vagy csak a szakvizsga megszerzését követően érdemes külföldi állásokat megpályázni. Volford Gábor szerint rezidensként még nagyon macerás külföldön munkát találni, szakvizsgával viszont már sokkal könnyebb az átjárás.

Van olyan végzős alanyunk, aki szerint, ha valaki igazán akarja és alaposan utánajár, akkor friss diplomásként is van esélye, egy másik államvizsga előtt álló hallgató azonban azt mondta a Hírszerzőnek: sokkal több stresszel jár külföldön "rezidenskedni" a nyelvi akadályok és az idegen közeg miatt; itthon sokkal több segítséget kapnak az orvosjelöltek és sokkal nagyobb a védettségük. 

> Politikusi vagdalkozás

A Fidesz arra kéri a kormányt, hogy ne fogadja el a végzős orvostanhallgatókat 9 évre röghöz kötő rendeletet, mert ezzel külföldre űzi a rezidenseket. Kupper András fideszes szakpolitikus szerint a rendelet a teljes betegellátás szétverését jelentené, hatására pedig rövidtávon összeomolhat a szakorvosképzés. 

Az MSZP-s Kökény Mihály szerint egyoldalú félretájékoztatás volt, amit Kupper András mondott. "Szomorú, hogy Kupper András nem vette magának a fáradságot a részletes tájékozódáshoz, és ahhoz, hogy egyáltalán tisztában legyen azzal, mi mindent tartalmaz a szakorvosképzés megújításáról szóló rendelettervezet". 

"A rezidensrendszert azért kell megváltoztatni, mert nagyon egyoldalú; eddig ugyanis gyakorlatilag csak az egyetemek számára biztosította a jelöltek foglalkoztatását." Azért is változatni kell az eddigi rendszeren, mert az semmilyen különbséget nem tett egyes területek között, holott indokolt, hogy a hiányterületek és a hiányszakmák választására jobban ösztönözzék a szakorvosjelölteket, a végzős orvosokat azzal, hogy ezek esetében az állam nagyobb szerepet vállal a képzési költségekből. 

Kökény Mihály szerint a társadalom igazságérzetével is az találkozik, ha magánjogi szerződésben rögzítik, hogy egy meghatározott magyarországi munkahelyen dolgozzon a rezidens. Nem nyolc-kilenc-tíz-tizenegy évről, hanem a szakorvos-bizonyítvány megszerzése utáni négy évről van szó - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy további kompromisszumokkal, az egyéni élethelyzetek figyelembe vételével lehet majd megkötni ezeket a szerződéseket.