Cikk továbbküldése e-mailben:

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Média tanszékén rendezett konferencián György Péter meghívására Baló Györgytől Mandur Lászlón át Szalai Annamáriáig a magyar „médiaelit” tagjai vitatkoztak a közszolgálat, legfőképpen a köztelevíziózás pocsék helyzetéről és a megújítás lehetséges irányairól.

A magyar közszolgálati média ugyanis pocsék helyzetben van. Groteszkül hatott, de ezt a megállapítást, kimerítő részletességben tálalva, éppen azok adták elő, akiket az elmúlt években a médiapolitika, a közszolgálat felelőseiként, aktív alakítóiként ismertünk meg.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke szerint a politika, vagy annak kiszolgálói láthatóan tönkre tudják tenni a közszolgálatiságot. Jánosi György, a Kulturális és Sajtóbizottság alelnöke arról beszélt, hogy a túlpolitizáltság, a kétpólusúság, és a közmédiumok befolyásoltsága az egyik oka a jelenlegi helyzetnek, nincs kohéziós erő, és alulról építkező társadalmi nyilvánosság sem.

Hasonló példákat emlegetett Szalai Annamária, a Fidesz ORTT-delegáltja is, aki saját munkaadójának erélytelenségét is a problémák közé sorolta. Csepeli György, a Gazdasági Minisztérium közpolitikai igazgatója ennél tovább menve a „mentális rendszerváltás” elmaradásáról, „informálatlan és dezinformált” állampolgárokról beszélt.

Megéri-e a digitális kort?

A legdrámaibb minden kétséget kizárólag Baló György volt, aki egyenesen a ferihegyi repülőtérről toppant be a konferencia végére. A tévés műsorvezető a sikeres külföldi közszolgálati tévékkel párhuzamba állítva az MTV megmentésének szükségességéről beszélt. Másokhoz hasonlóan Baló is a nemzeti kultúra és identitás őrzőjének, a közszolgálati feladatok legfontosabb ellátójának nevezte a Magyar Televíziót, melynek pénzre és függetlenségre van szüksége, hogy betölthesse szerepét.

Főképp az MTV-nek van szüksége alapos változásokra (Fotó: Csonka-Kis Győző)

A résztvevők javaslatokkal is érkeztek a konferenciára, melynek apropója is egy „Közszolgálatiság a digitális korban” című tanulmány volt, mely a digitális műsorszórásban működő közmédiumok kialakításának lehetőségeit vizsgálja. A médiarendszer gyökeres átalakítására a kormánynak kész tervei vannak, melyeknek megvitatásába szélesebb rétegeket, köztük a konferencián megjelent szakembereket is be kívánja vonni.

A tervek szerint június 18-án megszavazza a parlament a digitális alapú műsorszolgáltatáshoz kötődő törvényjavaslatokat, majd 2008 második felében elkészülhet az új médiatörvény.

Sarkady Ildikó, a Miniszterelnöki Hivatal médiapolitikai főtanácsadója az új törvények részeként határozottabb közszolgálati garanciákat, átláthatóbb, EU-konform szabályozási és finanszírozási rendszert ígért. Hasonló terveket maga az MTV is készít.

Közszolgálati intézmények: felszámolás, vagy megerősítés?

Az elképzelések között szerepel a közszolgálati intézményrendszer megszüntetése is. A jelenlegi helyzetből a szakértők szerint ez az egyik kiút, a közszolgálati feladatokat pedig a piaci verseny résztvevői látnák el. A másik lehetőség a rendszer fenntartása, de olyan keretek között, mely képes minőséget nyújtani, független lenni, részt venni a piaci versenyben, és ellátni egy informáló, nevelő, kultúra-őrző feladatot.

A média újraszabályozásának további elemei is kiforratlanok. Mandur László visszaállítaná az egyébként Medgyessy Péter által megszüntetett üzemben tartási díjat. Ezzel más is egyetért, ahogy a pártdelegáltak és politika által mozgatott civil kurátorok rendszerénél is jobbat szeretnének a közmédiumok felügyeletére. Tímár János, az SZDSZ delegált ORTT-testületi tagja szerint viszont maga a közszolgálat mindenképpen állami feladat kell, hogy maradjon.

A magyar, mint nemzet

Tímár mellett Baló György, Babarczy Eszter médiakutató, Mandur László, Magyar Gábor egyetemi tanár, vagy Mucsi Csaba, az MTV Újmédia irodájának vezetője mindnyájan arról beszéltek, hogy a közszolgálatnak, a közszolgálati rendszernek a változások után is mindenképp meg kell maradnia annál a feladatánál, melyet eddig is szántak neki: oktatás, nevelés, a direkt megmagyarázás helyett az informálás, és a magyar, mint nemzet megjelenítése.

A kollegiális hangulatú konferencia házigazdája, György Péter, az ELTE média tanszékének vezetője viszont az elhangzottakat értékelve annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egyes elképzelései, és a média jelenlegi globális helyzete miatt a diskurzus alapját képező tanulmány már most „múlt időben van”.

Leadkép: octogon.hu