Cikk továbbküldése e-mailben:

Az új – 2009 közepétől működő – kormányzati negyed építését PPP-program (Public-Private Partnership) keretében kívánja finanszírozni a kormányzat – erről múlt héten született meg a döntés.  A PPP-konstrukció lényege, hogy az építés és a 25 éves üzemeltetés minden nyűgét egy magánbefektetőre hagyja az állam, amiért cserébe a 2009-et követő negyed században a kincstár kifizeti az ingatlan bérleti díját.

A projekt koordinálásával megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI) készített szakmai tanulmányok szerint a PPP-program költsége 25 év alatt jelenértéken számolva mintegy 68 milliárd forint lenne. Ezért keltett meglepetést, hogy a beruházás kiválasztásához szükséges közbeszerzési eljárásban a projekt költségének felső határát 142,5 milliárd forintban határozná meg (áfa nélkül ) az országgyűlési javaslat, amelyet a múlt pénteken terjesztett be a Miniszterelnöki Hivatal.

Még így is az új negyed az olcsóbb megoldás

A Hírszerző információi szerint az új kormányzati negyed nettó (tehát áfa nélkül számított) értéke elérheti a 170 milliárd forintot a következő negyed században – természetesen mai árakon számolva, vagyis a majdani inflációval nem kalkulálva. Bizonyos költségek (biztonságtechnika, informatikai rendszerek üzemeltetése) továbbra is közvetlenül az államot terhelik, így azok nem szerepelnek a 142,5 milliárd forintos keretben.

Innen mehetünk majd Ferihegyre?

Viszont az is tény, hogy a mostani szétaprózott minisztériumi struktúra fenntartása ennél is többe kerülne: információink szerint ez az összeg jelenértéken számolva elérheti a 220 milliárd forintot, vagyis az üzemeltetési költségeket nézve az adófizetőknek megéri az új kormányzati negyed.

Az önmagukért beszélő számok ellenére a kormányzati kommunikáció ködösít: a projekt teljes költségeként 70-80 milliárd forintot hangoztatnak, szemben a valós 170-180 milliárd forintos kiadással. 

A megoldás roppant egyszerű, ugyanis a minisztériumok által használt 33 épület eladásából remélhető százmilliárd forintot azonnal költségcsökkentő tényezőként számolták el, így a projekt valóban belefér a 70-80 milliárdos keretbe, viszont nem is lesznek az államnak ingatlanai a belvárosban.

A magánberuházásból származó kormányzati negyed ugyanis magántulajdonban marad, csak a futamidő végén lesz lehetősége az államnak arra, hogy az ingatlant előre meghatározott értéken megvárolhassa.

A miniszterelnök költözése tovább növeli a költségeket

A tervek szerint a Miniszterelnöki Hivatal a parlamenttel szemközt fekvő agrárminisztérium épületébe költözne, ugyanis az épület műemléki volta miatt nehezebben értékesíthető, ráadásul kapóra jönne ama rendszerváltás óta húzódó terv végrehajtásához, hogy a hatalmi ágakat az ingatlanok tekintetében is szétválasszák. A Köztársasági Elnöki Hivatal várbeli épületét az Orbán-kormány eredetileg miniszterelnöki rezidenciának szánta, amit úton-útfélen bírált az akkori szocialista ellenzék, mondván, hogy Orbán Viktor a népre a várból akar lenézni.

A 2002-es választásokat a szocialisták megnyerték, ezek után Medgyessy Péternek nem volt sok kedve a Sándor-palotába költözni, így végül az a dodonai döntés született, hogy az ingatlant a köztársasági elnök elhelyezésére használják. Így a parlamenten a mai napig osztozik a kormányzat és a törvényhozás, ez a társbérlet viszont a mindenkori házelnökök szemét csípi.

Az agrárminisztérium felújítása és átalakítása persze további költségeket generál, ám ennek mértékéről tudomásunk szerint még nem készültek számítások. A Miniszterelnöki Hivatal költöztetését összekötnék a Kossuth téri parlamenti parkoló köztérré alakításával, amiről már elvi egyezség született a kormány, a parlament és a belvárosi önkormányzat között.

Gyorsvasúttal a kormányzati negyedbe

A kormányzati negyed felépítése eldöntheti a Ferihegyi repülőtérről a belvárosba vezető gyorsvasút sorsát is. A gyorsvasút ötletével először a Demján Sándor nevéhez köthető Trigránit csoport állt elő, akik a gyorsvasút végállomását a Nyugati pályudvaron képzelték el. Ugyanis a Trigránit érdekeltségébe tartozik a West End bevásárlóközpont, és egy esetleges gyorsvasúti kapcsolat nyilvánvalóan tovább növelné a bevásárló- és szállodakomplexum értékét.

A gyorsvasúttal kapcsolatos üzletre az amúgy évi százmilliárd forintos veszteséggel küszködő MÁV is rákapott, ám az államvasút a reptéri gyorsvasút végállomását a Keleti pályaudvarra helyezte volna.

A készülő kormányzati negyed ugyanakkor átírhatja terveket, ugyanis a kormánynegyed is igényt tartana közvetlen ferihegyi kapcsolatra, sőt már az előkészítés során pénzt különítettek el annak az aluljárónak a 

megtervezésére, amely a kormányzati negyedet a gyorsvasút végállomásával kötné össze. A gyorsvasút a MÁV – és a kincstár – pénztelensége miatt mindenképp magánberuházásból épülne, de pályázat kiírásában a kormány szava lesz a döntő, ha pedig gyorsvasutat akarnak, akkor az is könnyen meglesz.