Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Az amerikai állampolgárságú Yuliy Baltaytis a gyanú szerint egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében, anyagi ellenszolgáltatás fejében a 2007. évtől kezdődően egészen napjainkig őssejtkezeléseket végzett a magánklinika épületében. A kezelésekhez szükséges dózisokat egy ukrán állampolgárságú nő, Natalia K. készítette el. Az érintettek egy-egy kezelésért általában 25 ezer amerikai dollárt vagy ötmillió forintot fizettek.

Zamecsnik Péter, az egyik magyar gyanúsított, Seffer István orvos védője szerint a Seffer és Renner Magánklinika - amelynek Seffer István testvére, Seffer Tibor az ügyvezető igazgatója - a kaposvári laboratóriumát bérbe adta az IRM Zrt.-nek, őssejttel kapcsolatos kutatásra, kezelésre 2007-ben. Akkor még az Egészségügyi Tudományos Tanács és az ÁNTSZ engedélyével működtek, de ezeket az engedélyeket 2008 februárjában felfüggesztették. Ekkor Seffer István úgy döntött, hogy be kell fejezni ezt a tevékenységet, és meg is indította az IRM-mel szembeni végelszámolást és a kaposvári laboratórium felfüggesztette ezt a fajta tevékenységet - mondta Zamecsnik Péter.

A rendőrségi verzió

Csécsi Soma, az NNI helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta: a rendőrök két magyar, egy amerikai és egy ukrán állampolgárral szemben folytatnak eljárást emberi test tiltott felhasználásának gyanúja miatt. Adataik szerint egy amerikai állampolgár megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében, anyagi ellenszolgáltatás fejében 2007-től napjainkig őssejtkezeléseket végzett a magánklinika épületében.

Hozzátette: a kezelésekhez szükséges adagokat egy ukrán állampolgárságú nő készítette el, az érintettek egy-egy kezelésért általában 25 ezer dollárt vagy 5 millió forintot fizettek.

Az ukrán gyanúsított abortumokból nyerte ki az őssejteket, amelyeket a kezelés során amerikai állampolgárságú társa a betegeknek beinjekciózót vagy infúziós oldatban adagolt be. A pácienseknek beadott készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen volt - mondta Csécsi Soma.

Ehhez a két intézmény sem a szükséges szakhatóság, sem az Egészségügyi Tudományos Tanács kutatásetikai bizottságának engedélyével nem rendelkezett. A tevékenységet egy magyar állampolgárságú férfi is segítette, aki az őssejteket tartalmazó hűtőedények szállításában, a vérminták hatósági bevizsgáltatásában, a kezelendő betegek szállításában segédkezett.

A rendőrség szerint mindezek alkalmasak az emberi test üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett tiltott felhasználása bűntett elkövetése megalapozott gyanújának megállapítására.

Ez most őssejt vagy sóoldat? (Képünk illusztráció. Fotó: Hírszerző)

A gyanúsítottak közül hármat hétfőn egy budapesti egészségügyi intézményben fogtak el az NNI munkatársai, éppen akkor, amikor azok egy újabb beteggel kapcsolatos beavatkozásra készültek. A helyszínen szemlét, majd az elkövetők lakó- és tartózkodási helyén házkutatást tartottak Budapesten és Dél-Magyarországon. A házkutatások során a két érintett cég tevékenységével kapcsolatos okiratokat, számítástechnikai adathordozókat, számítógépeket foglaltak le.

A gyanúsítottak - akik között van professzor, orvos, biológus és egy részvénytársaság vezetője - részben beismerő vallomást tettek. Az NNI kezdeményezi mind a négy gyanúsított előzetes letartóztatásba helyezését.

Mi történt és hol?

Bucsek Gábor az NNI szervezett bűnözés elleni főosztályának vezetője elmondta: a kezelések helyszíne független volt a magánklinikától, azok "vidéki városban, illetve Budapesten több helyszínen" történtek. Azt nem tudta megmondani, hányan részesülhettek az őssejtkezelésben, most úgy tűnik, "igen nagy számban", vélhetően százas nagyságrendben.

Bucsek Gábor azt mondta: az elkövetők rendelkeztek engedéllyel az abortumokból kinyert őssejt tárolására. "Ennek az engedélynek a kereteit lépték túl azzal, hogy bevonták kereskedelmi forgalomba ezeket az őssejteket, és anyagi ellenszolgáltatás fejében adták be a pácienseknek" - magyarázta.

A pácienseknek beadott készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen volt. A tevékenységet egy magyar állampolgárságú férfi is segítette, aki az őssejteket tartalmazó hűtőedények szállításában, illetve a vérminták hatósági bevizsgáltatásában és a kezelendő betegek szállításában segédkezett.

Seffer Sefferről

Seffer Tibor, a Seffer magánklinika ügyvezető igazgatója cáfolta, hogy az intézményüket érintetné az őssejtkezelési botrány, ugyanakkor megerősítette, hogy testvére, Seffer István az egyik, akit őrizetbe vettek. Elképzelhetetlennek tartja, hogy testvére bármilyen jogsértést elkövetett volna, kockáztatva ezzel több mint negyvenéves praxisát. Elmondta, Seffer István résztulajdonosa a korábban őssejtkutatásokkal foglalkozó IRM Zrt.-nek, amely működtetője volt a klinika egyik laborjának. Ebben a laborban járt a nyomozóhatóság a közelmúltban.

Seffer Tibor szerint a klinika és az IRM két különálló cég. A klinikán plasztikai sebészet folyik, az ottani dolgozók be sem tehették a lábukat az IRM laboratóriumába, amelynek szabályos működését, majd tevékenységének felszámolását a tisztiorvosi szolgálat több tucatszor is ellenőrizte.

Az IRM Zrt.

2007. november 9-én Kaposvárott félmilliárd forintos ráfordítással nemzetközi őssejtkutatáshoz kapcsolódó laboratóriumot és kutatóműhelyt adtak át, amelynek engedélye egyelőre kutatásra és sejtbanki tevékenységre szól, gyógyításra nem. A kutatólabort alapító IRM Zrt.-t felerészt a kaposvári magánklinikát működtető Seffer István, felerészt az IRM Biopharma Inc. jegyezte.

Az IRM Zrt.-ben a cégnyilvántartás szerint Seffer István mellett Pákh Imre és Fásy Ádám, továbbá egy Szabó Sándor nevű férfi is tulajdonos. Utóbbi az MTI információi szerint az ügy negyedik gyanúsítottja és a cégnyilvántartás szerint egyben a részvénytársaság vezérigazgatója.

Pákh Imre műgyűjtő azzal vált ismertté, hogy a tulajdonában levő Munkácsy-képeket többször is a nagyközönség számára megtekinthetővé tette tárlatokon. Legutóbb örökös debreceni letétbe helyezte a festő Golgota című képét. Pákh Imrét a Blikk érte utol.

"Feltevésem szerint olyan érzékeny területre léptünk, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettünk" - vélekedett a Blikknek Pákh.

A Blikk csütörtöki számában megjelent cikk szerint az éppen külföldön tartózkodó Pákh Imre azt nyilatkozta, megdöbbent, amikor ismerősei, barátai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt - az IRM résztulajdonosát - mivel vádolják. "Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna".

Pákh Imre közlése szerint egy befektetési csoportot képviselt, a menedzsment munkájában nem vett részt. A cég már egy éve nem működik, felszámolás alatt van, hiszen azokat az engedélyeket, amelyek a működésük elején megvoltak, visszavonták. Mindez véleménye szerint azért történt, mert üzleti érdeket sértettek.

"Komolyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindenesetre kétlem, hogy a rendőrségnek bizonyítékai volnának" - jelentette ki Pákh Imre.

Seffer Istvánt emberi test tiltott felhasználása gyanúja miatt tartóztatták le, rajta kívül még három embert, egy magyart, egy ukránt és egy amerikait helyeztek előzetes letartóztatásba.

Kisokosunk

Mi az az őssejt?

Egy olyan sejt, amely még nem "specializálódott" semmire, vagyis bármilyen sejttípus kifejlődhet belőlük. Így osztódással elszaporodva - leegyszerűsítve - lehet belőlük vér, csontvelő, vagy akár izom, máj, vese és szív.

Csak a köldökzsinórvérben van őssejt?

Ott nagy számban található, de nemcsak az embrionális, hanem a felnőtt szervezetben is vannak. Ezek biztosítják az élet során folyamatosan elhasználódó szerveink - a bőr, a vér, az emésztőrendszer szövetei - újraképződését.

Hol gyógyulhatunk őssejtterápiával?

Sehol a világon. Embrionális őssejteket pillanatnyilag nem alkalmaznak a hivatalos gyógyításban, mert eddig csupán a klinikai kísérletek kezdetéig jutottak. Magyarországon és Európában az őssejtbeültetés ugyanolyan engedélyeztetési procedúrával jár, mint a gyógyszerek esetében. A nagyon kevés kivétel közé tartozik, például a csontvelő-kezelés. Ennek során a betegnek vagy őssejtben dús csontvelőkészítményt adnak be, de gyakran "csak" őssejtet, amit a perifériás vérből választanak le ferezissel, műveseszerűen, ha a donor vérében elég nagy a koncentráció. Ilyenkor is hatósági szakmai és etikai engedélyek szükségesek.

Hallottam, hogy Kínában meg Ukrajnában vannak csodamódszerek, ők előrébb tartanak?

Létezik az ezekbe az országokba irányuló őssejtturizmus, de a beavatkozásokat nem lehet leinformálni, és a hatásuk sem bizonyítható.

Emberkísérletek folytak Kaposváron? (Képünk illusztráció. Fótó: Járdány Bence)

Mit csinálhatnak az őssejtekkel Magyarországon?

Gyűjthetik, tárolhatják, feldolgozhatják, klinikai kísérletekhez alkalmazhatják és beültethetik. Mindehhez az Egészségügyi Tudományos Tanács szakmai és etikai engedélyére is szükség van, és ilyen engedélyekből Magyarországon évente csak párat adnak ki.

Egy rákbeteg ismerősömnek is volt őssejtbeültetése, az hogy lehet?

Az őssejtterápiában kétféle, embrionális vagy szöveti eredetű őssejtet lehet felhasználni. A széles körű gyakorlatban azonban eddig csak a szöveti őssejtek felhasználásának egy bizonyos válfaja, a csontvelő-átültetés terjedt el. Az őssejteket a károsodott területre juttatva képesek arra, hogy a károsodott szöveteket regenerálják, újra életképessé tegyék. A csontvelő rosszindulatú daganatos betegségeiben, például a leukémia különböző típusaiban, alkalmas a betegek hatékony kezelésére. Ennek Magyarországon is több évtizedes gyakorlata van. Ezenkívül előrehaladott klinikai kísérletek folynak a csontvelőből, illetve a köldökzsinórból származó őssejtek alkalmazására szív- és érbetegségek kezelésében. Embrionális őssejteket sehol a világon nem használhatnak, mert túlságosan kockázatos.

Miért kockázatos?

Több mint 10 évnyi kutatás után sincs elfogadott (nem kísérleti) terápiás célú felhasználása az őssejteknek; nem utolsósorban azért, mert a magzati őssejtek közvetlen befecskendezése után valamilyen jelre van szükség ahhoz, hogy éppen a megfelelő típusú sejtekké alakuljanak, és ne például tumorsejtekké.

Akkor mi értelme kísérletezgetni vele?

Mert alkalmas lehet a szövetek helyreállítására. Bizonyítottan használhatóak az erek, a csontok vagy porcok regenerálására, és a jövőben a szívizom és az ideg is javítható lesz őssejttel. A cukorbetegség, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az agyvérzés és izomsorvadásos betegségek esetén is az őssejtterápiától várnak előrelépést az orvosok.

Az ominózus ügyben mi történt?

A bioetikusok szerint emberkísérlet, de nem kutatási, hanem haszonszerzési céllal. Egyelőre még az sem biztos, hogy őssejtet vagy csak emberi fehérjét juttattak be sóoldattal a páciensek szervezetébe, és azt sem tudjuk, hogy hány embert kezeltek ilyen módon.

(Forrás: Hírszerző, MTI, Wikipédia, nol.hu)