Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Úgy költött el több százmilliárd forintot lakásépítési kedvezményre (ismertebb nevén a "szocpolra") a kormány nyolc év alatt, hogy a "kedvezmény összegének növekedése és a kedvezmény által megvalósult új lakás vásárlás darabszámának változása között nincs érdemi korreláció". Ez csak az egyik súlyos megállapítása az Állami Számvevőszék jelentésének, amely a lakástámogatások felhasználását vizsgálta 2000-2008 között.

Az említett időszakban az állam különböző címeken (szocpol, banki hiteltámogatás, a lakástakarék pénztárak állami kedvezményei) összesen 1469 milliárd forintot fizetett, miközben semmilyen átfogó koncepcióval nem rendelkezett a jelek szerint arról, hogy ezzel a hatalmas összeggel mely társadalmi csoportokat szeretné segíteni, és mit vár a támogatások hatásaként. 

A hosszú távú koncepció hiányát jól jelzi, hogy a lakástámogatásokról szóló kormányrendeletet 25-ször módosították, és öt minisztérium is felelős volt a területért. Mi szerettünk volna néhány konkrét kérdésre választ kapni a kormányszóvivői irodától.

Ellenőrizni? Minek?

Rögtön a jelentés elején egy súlyos megállapítást olvashatunk az ÁSZ részéről, hogy az általuk vizsgált dokumentumok alapján a lakástámogatásokat folyósító hitelintézetek a kormányhoz benyújtott elszámolásainak "átfogó, (…) a költségvetés terheire tekintettel bíró, (…) akár több évre visszamenő ellenőrzésére 2000-től 2007-ig még csak kezdeményezés sem történt".
 
A pénzügyminisztérium államtitkárának kezdeményezésére 2007 augusztusában kezdődtek egyeztetések, melyek során megállapították, hogy "a bankok elszámolásának (számszaki) ellenőrzése nem megnyugtatóan rendezett". Ezzel kapcsolatban azt szerettük volna megkérdezni a kormánytól, hogy miért nem történt semmilyen ellenőrzés azóta sem?

Éveken át senki nem ellenőrizte a kormány részéről, hogy jó helyre megy-e a pénz (Fotó: Magócsi Márton)

A támogatások egyik ellenőrzője az APEH lett volna, ezzel kapcsolatban azonban a PM 2007 augusztusában egy feljegyzésben ismerte el, hogy a szervezet "nem tudott maradéktalanul eleget tenni" kötelezettségének, részben kapacitás, részben szaktudás hiányára hivatkozva. 

Megkérdeztük a kormányszóvivői irodától, hogy az elmúlt két évben miért nem történt semmi ezen hiányosságok kiküszöbölésére. 2008. január 1-től a kormányrendelet újabb módosítása a Magyar Államkincstár hatáskörébe rendelte a támogatások havi elszámolását, azonban az elmúlt másfél év a jelek szerint nem volt elég arra, hogy az ellenőrzés mechanizmusát, módszereit kidolgozzák - pedig a jelentés külön kiemeli, hogy a Kincstár számára biztosították a szükséges költségvetési forrásokat -, azok kialakítása jelenleg is "folyamatban van". Mikor lesz végre kész? - ezt is szerettük volna megtudni a kormányszóvivői irodától, hiába.

Ironikusan abszurd az egészben, hogy ha fel is állt volna ez az ellenőrzési rendszer, már akkor is késő lett volna - legalábbis, ahogy az ÁSZ kiemeli: a támogatások 2000. évi bevezetését 8 évvel követően tett kormányzati intézkedések megkésettek, visszamenőleg már nem biztosíthatják a támogatási rendszer céljainak teljesülését, működésének hatékonyságát. Terveznek-e bármilyen lépést a hiba korrigálására? - kérdeztük, teljesen fölöslegesen. 

Még a meglévő adatokkal sem kezdtek semmit

Hiába beszélünk évi több százmilliárd adóforintról, a jelek szerint a kormány még az egyébként rendelkezésére álló adatokkal sem kezd semmit annak érdekében, hogy megpróbáljon utánanézni: vajon jól költi-e el ezt a hatalmas összeget. 

A pénzintézetek negyedévente küldenek adatokat a hozzájuk befutott támogatási igényekről, és a folyósításokról, a jelek szerint teljesen fölöslegesen, hiszen ezeket "az illetékes minisztérium nem használja ellenőrzési eszközként, elemzések nem készülnek az adatok alapján". 

Az adatok csak a költségvetési kiadások tervezését segítik, ami - mint később látni fogjuk - egy teljesen rossz és idejétmúlt szemléletet tükröz. Ezeket az adatokat miért nem használják ellenőrzésre, elemzésre? - szerettük volna tudni.

Min dolgoztak a szakértők egy héten át?

Nyilván az ellenőrzés hiánya is hozzájárul, hogy a szocpollal több százmillió forint értékben követtek el csalásokat az ország több pontján is. A Számvevőszék következtetései szerint viszont még a "kormányzati szintű igény" is hiányzott egy megfelelő ellenőrzési rendszer kiépítésére. Szerettünk volna választ kapni, hogy miért nem készült egyetlen előrejelzés, hatástanulmány sem? 

A fentiek tükrében jogosnak gondoltuk azt a kérdést is, hogy vajon hasonló a kormány gyakorlata más, ilyen nagyságrendű pénzügyi eszközök esetében is? És végül: a jelentés fényében hatékonynak tekinthető-e a lakáscélú támogatásokra fordított 1469 milliárd forint felhasználása.

Az a bizonyos vízibivalybőr táska: máig idejétmúlt szemlélet alapján készül a büdzsé (Fotó: Magócsi Márton)

A kormányszóvivői iroda több mint egy hét után válaszolt a kérdéseinkre, miközben többször is azt mondták telefonos megkereséseinkre, hogy "a pénzügyminisztérium szakértői dolgoznak a válaszokon". 

Ehhez képest végül egyetlen konkrét kérdésünkre sem válaszoltak, péntek délután az alábbi - szerintünk semmitmondó - e-mailt kaptuk: "Az ÁSZ megállapításai alapján jelenleg folyik a rendszer felülvizsgálata. (Ez konkrétan a támogatások megvonását jelenti - a szerk.) Mivel a számvevőszék jelentése szerint a jelenlegi szabályozás nem biztosította a megfelelő hatékonyságú működést, az illetékes szaktárca szakemberei alapvető változtatásokat, módosításokat eszközölnek rajta, illetve megteszik a szükséges intézkedéseket. A munka során természetesen az Állami Számvevőszék ajánlásait is figyelembe veszik."

A lakástámogatások kapcsán meghatározott cél és szigorú utólagos ellenőrzés nélkül elköltött 1500 milliárd forint sajnos nem egyedi jelenség. Magyarországon máig a rendkívül korszerűtlen - alapvetően szocialista örökségnek tekinthető - "bázis alapú költségvetési szemlélet" érvényesül: a büdzsét úgy tervezik minden évben, hogy megnézik, egy adott területre mennyi jutott tavaly (ez a "bázis"), és az aktuális gazdasági helyzet függvényében (na és persze a különböző lobbik hatására) eldöntik, akkor jövőre hány adóforintot juttassanak az adott szférának. Eközben nem látszik, hogy a kormánynak lenne víziója arról, milyen társadalmi hatásokat is szeretne elérni - mint ezt már Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke is elmondta egy interjúban lapunknak.

"Sajnos általában is elmondható, hogy sem a tervezés, sem az utólagos hatásvizsgálat nem jellemzi az állam gazdálkodását Magyarországon. Minél nagyobb tételekről van szó, annál kevésbé, erre egyébként tavaly az Európai Bíróság magyar tagja, Sajó András is felhívta a figyelmet egy tanulmányában" - mondta a Hírszerzőnek Csaba László közgazdász.

A CEU tanára szerint a lakástámogatásokban jellemző feladatkeveredés (például a szociális szempontok és az építőipar között) sem csak itt jellemző, hanem szinte bármely állami területre igaz. 

"Sajó Andrást tudnám idézni, aki szerint aligha véletlen, hogy sokan megélnek így az államból, minkét oldalon" - mondta Csaba László, hozzátéve, hogy a megfelelő ellenőrzés az önkormányzatoknál is hiányzik a legtöbb esetben. A professzor szerint egy ekkora összegből már lehetőség nyílt volna akár érdemi adócsökkentésre is, ami - főleg, ha a már oly sokszor ígért deregulációval is párosult volna - komoly keresletet generálhatott volna, élénkítette volna a lakáspiacot, és az "olcsóbban többet" elv érvényesülésével a lakáshoz jutást is megkönnyítette volna.