Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Januártól fél éven keresztül a jelenlegi 9,5 százalék helyett évi 11 százalék lesz a diákhitel kamata. A kamat változása nem növeli meg a havi törlesztőrészlet összegét, a törlesztési futamidő azonban nőni fog - derül ki a Diákhitel Központ közleményéből. A kamatemelés nyomán a diákhitelesek többsége elgondolkodik, hogyan szabadulhatna meg a tanulóévek alatt felszedett adósságtól.

Sokan azonban nem jutnak ennél tovább, mert nem látják, milyen lehetőségek állnak nyitva előttük, és nem ismerik a diákhitel rendszerét sem. Ők úgy látják, hogy éveken át fizetik a kötelező törlesztőrészletet, ennek ellenére a tartozásuk még növekszik is. 

Ez az ismerethiány egyrészt a diákhitelt felvevők, másrészt a Diákhitel Központ számlájára írható, előbbiek ugyanis nem járnak utána kötelezettségeiknek, a központ pedig nem szalad utánuk mindenféle kommunikációs anyaggal.

Ki, miért fizet?

A diákhitel kötelező törlesztőrészletét a jogszabály szerint a jövedelem arányában állapítja meg a Diákhitel Központ: a törlesztés az első két évben még jövedelemtől független, az előző évben érvényes minimálbér 6 százaléka, ami 2008-ban 3950 forint volt - mondta el lapunknak Őri András, a központ szóvivője.

A harmadik törlesztési évtől kezdődően a kötelező törlesztőrészlet az ügyfél két évvel korábbi átlagjövedelme, vagy a minimálbér 6 százaléka. Ez alól kivételt képez az a volt költségtérítéses hallgató, aki a számára felvehető maximális összeget (idén havi 50 ezer forintot) választotta, ő ugyanis nem 6, hanem 8 százalékos kulccsal törleszt. 



Drágultak a hitelek, nőtt a kamat

Jóllehet a Diákhitel Központ olcsóbban jut hozzá a hitelekhez, mint egy átlagos pénzpiaci intézmény, mégsem tudja kivonni magát a pénzügyi rendszer hatásai alól: ha a piac drágul, a központ is drágábban jut forráshoz, és ennek az önköltségi elv következtében meg kell jelennie a diákhitel kamatában is, hiszen a központnak fel kell számolnia azt a forrásköltséget, amelyen szerezte a pénzt, hogy egyensúlyban maradjon az egész rendszer és hiány se keletkezzen. Ez természetesen azt is jelenti, hogy amikor a források olcsóbbá válnak, a kamatok is lejjebb mehetnek.

A januári kamatemelés a törlesztőrészleteket nem növeli, viszont a futamidőt elvileg meghosszabbítja. A központ becslései alapján körülbelül fél-egy százalékkal növekedhet a törlesztési idő a kamatemelés következtében - közölte a központ szóvivője, azonban hozzátette, a diákhitel futamideje általában több évig tart, ezalatt többször változhat a piac, amely a kamatok változását vonja maga után, lefelé és felfelé egyaránt.

Ezek a változások és a törlesztési időre gyakorolt hatásaik valószínűleg kioltják egymást, vagyis nem növekszik számottevően a futamidő. Vagyis, ha a piac olcsóbb lesz, csökken a kamat, ami ismét rövidebbé teszi a futamidőt. Ez az összefüggés jól nyomon követhető volt 2004-ben. Ekkor a dráguló piac a diákhitel 2001-es induló (9,50 százalékos) kamatát 11,95 százalékra emelte, majd 2006-ban, a piac konszolidációja után a kamat újra lecsökkent a 9,50 százalékos szintre.

Négyezer bedőlt ügyfél

2001 óta 265 ezren igényeltek diákhitelt, közülük eddig 43 ezren rendezték tartozásukat. Jelenleg 120 ezer ügyfél törleszt, és közülük 3-4 százalék, alig több mint 4 ezer a "bedőlt" ügyfél, akik a felszólítások dacára is több mint féléves elmaradásba kerültek. Legtöbbjük meg sem kezdte a törlesztést, ezért a központ behajtásra adta az ügyüket az adóhatóságnak. 

Befizessük a tőketartozásba, vagy inkább befektessük? (Fotó: Járdány Bence)

A központ szóvivője elmondta, hogy valószínűleg nem mindannyian az anyagi helyzetük miatt mulasztják el a fizetést, hanem azért, mert nem veszik komolyan a helyzetet, és nem néznek utána a kötelezettségeiknek.

Emellett a szóvivő hangsúlyozta, hogy a diákhitelesek visszafizetési hajlandósága jónak mondható, és általában nem okoz gondot a törlesztés. Ez abból is látszik, hogy 2008-ra a központ 6,8 milliárd forintra számított a kötelező törlesztőrészletekből és 13 milliárdot fizettek be, vagyis a többség kihasználva a díjtalan és közvetlenül a tőketartozást csökkentő előtörlesztési lehetőséget általában többet fizetett a kötelező részletnél.

Mire érdemes odafigyelni?

A szóvivő hangsúlyozta, gyakran előfordul, hogy az ügyfél hitelegyenlege a törlesztés ellenére növekszik, ugyanis a kötelező részlet befizetése különösen az első két törlesztési évben még a kamatot sem fedezi, ha az egyenleg körülbelül 500 ezer forintnál nagyobb.

Ha valakit ez zavar, élhet a díjtalan előtörlesztés lehetőségével. Ha valaki hasznosabban is el tudja költeni a pénzét és csak a kötelező törlesztőrészlet kényelmes fizetését választja, akkor egy alacsony jövedelem és egy viszonylag nagyobb összegű tartozás esetén számítson rá, hogy akár 15-20 éven keresztül is elhúzódhat a törlesztése.

A szóvivő szerint mindenkinek magának kell mérlegelni a leginkább célravezető törlesztési stratégiát. A törlesztési időt rövidítheti a bizonyos időszakonként történő előtörlesztés vagy nem rendszeres jövedelem esetén biztonságot adhat az ún. túlfizetés. Bővebben ezekről a Diákhitel Központ honlapján lehet olvasni.

A biztonságos befektetés nem megoldás

A diákhitelt törlesztők előtt nyitva áll például a lehetőség, hogy csak a kamattartozást fizessék, amellyel a tőketartozásuk, akár éveken át változatlan marad. Felmerülhet olyan elképzelés, hogy azt a pénzt, amit a diákhiteles a tőketartozás csökkentésére szánna, inkább befekteti egy olyan pénzügyi konstrukcióba, amelynek nagyobb a hozama, mint a diákhitel kamata, így értelemszerűen a befektetett pénz idővel kitermeli a hitel tőketartozását. 

Ez a módszer azonban vagy nem működik, vagy felettébb kockázatos: ugyanis a diákhitel kamata jövőre 11 százalékos lesz, 11 százalékos hozamot viszont nem lehet elérni éveken át, legalábbis egy biztonságos befektetési konstrukcióban a mostani piaci körülmények között - nyilatkozta lapunknak Demeter Zsolt, a Benks független pénzügyi tanácsadó értékesítési igazgatója. Hozzátette: természetesen el lehet érni évi 20-30 százalékos hozamot is, de csak magas kockázatú portfóliókkal. 

Újabb hitel, ráadásul devizában?

Nem érdemes kiváltani a diákhitelt fedezetnélküli hitel felvételével sem, mert ennek a konstrukciónak sokkal magasabb a kamata, mint a diákhitelé. Az értékesítési igazgató szerint a diákhitelt legésszerűbb jelzálog fedezetű hitellel kiváltani, abban az esetben, ha a diákhiteles ügyfél egyébként is lakásvásárlásba vagy lakásfelújításba fogna. A devizaalapú jelzáloghitelek kamata jelenleg 7-8 százalék, ami jóval alacsonyabb a diákhitel kamatánál. 

Kérdésünkre, hogy a jelenlegi pénzpiaci környezetben nem kockázatos-e devizaadósságba bonyolódni, a Benks igazgatója közölte, hogy most viszonylag gyenge a forintárfolyam, gyenge árfolyam mellett pedig sokkal inkább megéri devizahitelt felvenni, ugyanakkor hosszú távon azért nem kockázatos ez a hitelkonstrukció, mert az ország néhány éven belül az euróövezet tagja lesz, amelynek köszönhetően a devizaadósok nem lesznek kitéve többé az árfolyamkockázatnak.