Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Bár az elmúlt másfél év rávilágított a korábban veszélytelennek tartott hitelfelvételi láz árnyoldalára, önmagunk eladósítását ma is igen nehéz megállni, vagy a folyamatot visszafordítani. Sokakat könnyen elcsábít az "élvezd most, fizess később" szemlélet, így erejükön felül fogyasztanak. Akik így járnak, sokszor még azzal sincsenek pontosan tisztában, hogy mennyi pénzből élnek két fizetés között, majd a csábításnak engedve könnyen olyan helyzetbe kerülnek, hogy idővel joggal érzik úgy, már a "bankoknak dolgoznak".

Eladósodás helyett jobb - igaz, nehezebb - a takarékoskodás. Ez persze lemondással jár, a lapostévé csak később lehet majd a nappali dísze. Ha nagyobb tételekről (lakás, autó) van szó, akkor sem mindig ésszerű megoldás a hitelfelvétel. 

A lapostévénél maradva: egy gyors számolással nyilvánvalóvá válik, hogy a legjobb döntés, ha egyáltalán nem halmozzuk fel a fullextrás lakások összes kellékét. A tévére költött 200 ezer forint egy jól megválasztott, akár adómentes megtakarítási formába elhelyezve öt év alatt könnyedén 350 ezer forintra is duzzadhat, miközben addigra a csúcstévénk nem fog többet érni ötvenezernél. Pénzünket tehát akkor használjuk jól, ha havi bevételeink egy részét - érdemes minél nagyobb részét - arra fordítjuk, hogy újabb bevételeket teremtsen nekünk.

Mindezt persze hosszú távon érdemes csinálni: minél több pénz dolgozik értünk minél hosszabb ideig, annál több "passzív" jövedelmünk lesz. Ha közben kiadásainkat alacsonyan tartjuk - nem adósodnunk el - egyszer csak elérhetjük, hogy pusztán megtakarításainkból fedezzük havi kiadásainkat. Ez a valódi anyagi függetlenség nem csak a gazdagok kiváltsága, azonban egy jól megválasztott stratégiára van szükség és sok-sok időre. Addig is, egyfajta mellékhatásként: adóssághegyek helyett tetemes megtakarításaink vannak, amiket szükség esetén bármikor felhasználhatunk.

Az első lépés tehát a hitelektől való megszabadulás és az újabb eladósodás elkerülése. Hasznos lehet felszámolni az észrevétlen, de fölösleges kiadásokat is. A PSZÁF, az MNB és a GVH közös, takarékoskodásról megjelentetett - és igen hasznos - kiadványa szerint gyakran költünk feleslegesen havonta 5-10 ezer forintot, amit kis odafigyeléssel viszonylag egyszerűen megtakarítássá alakíthatunk. (A leggyakoribb kifogás a takarékoskodás ellen, hogy, "nincs fölösleges pénzem, nem tudok félretenni".)

Bár havi 5-10 ezer forint kevés pénznek tűnik, de már tökéletesen elég egy jó hozamot (nyugdíjat) biztosító nyugdíjalap felépítéséhez - igaz legalább 30 év kell hozzá, tehát ideje időben (fiatalon) elkezdeni. Ezért igaz az, hogy a "nyugdíj-ügy" nem csak az idősebbek, hanem legalább annyira a fiatalok problémája is. (Az idősebbek sincsenek elkésve, nekik azonban érdemes ennél többet spórolni, hogy látványos eredményt érjenek el.) Fontos megjegyezni, hogy ha hosszú távon és rendszeresen teszünk félre, akkor már kis összegekből is meglepően nagy tételeket lehet összegyűjteni.

Sokat segíthet az elején a havi kiadások és bevételek nyomon követése. Csak így lesz látható, hogy mennyi pénz folyik el fölöslegesen és mennyi a hitelekre, de az is, hogy pontosan mennyit lehetne takarékoskodásra fordítani. Az odafigyeléssel el lehet kerülni a hó végi pénzhiányt - és a gyorshiteleket -, a rossz pénzügyi döntéseket. 

A havi pénzmozgások követésében segítséget jelenthet a háztartási költségvetés kalkulátor, vagy ez az ingyenesen letölthető magyar-angol nyelvű program is, esetleg egy hasonló másik, amiről itt olvashat és innen töltheti le.

Hogyan szabaduljak meg a hitelektől?

A tisztán látás az első lépés. Ezután jöhet a hitelek visszafizetése. Először érdemes a kisebb törlesztőktől megszabadulni (a gyorskölcsönöktől, hitelkártya adósságoktól és áruhitelektől), mert ezek kamatai jellemzően magasabbak, tehát ezek a hitelek a legdrágábbak. 

A tisztánlátást segíthetik az úgynevezett adósságrendező hitelek. Ezek több kisebb adósság összevonásával, egyetlen hitellé formálásával segítik az átlátható pénzügyek megteremtését. A kisebb adósságokat összevonva összességében kicsit alacsonyabb kamatozású hitelhez lehet jutni, és mivel egyben kell fizetni az addig elaprózott törlesztőket, így egyetlen részlet fizetését sem lehet elhanyagolni, ami könnyen adósságcsapda kialakulásához vezethet. 

A nagyobb törlesztők - ingatlanhitelekek, autóhitelek - visszafizetése persze nehezebb, azonban a kisebb tartozások törlesztése és az újabb eladósodás elkerülése (!) sokat segíthet. Ezeket a hiteleket - főleg, ha régebbiek - érdemes lehet kiváltani egy újabb, kedvezőbb hitellel. Vigyázat: a hitelkiváltással járó költségek akkorák lehetnek, hogy az olcsóbbank tűnő hitel drágább is lehet, ezért érdemes körültekintően dönteni. 

Van havi 20 ezer forintom, hogyan tovább? 

Először is arra a kérdésre kell válaszolni, hogy milyen célra akarunk gyűjteni. Ez ugyanis általában meghatározza az optimális időtávot. Ha megvan a cél, akkor látható lesz az, hogy mennyi idő alatt lehet azt reálisan elérni. Az így kapott időtáv kijelöli az optimális befektetési stratégiát is. Az alábbi táblázat jó igazodási pont lehet mindenkinek. 

(Forrás: PSZÁF)

Világos, hogy mindegyik célhoz érdemes más befektetési formát választani. A tervezhető éven belüli kiadásokra érdemes félretenni, azonban nagy hiba ezt a pénzt hosszú távra optimalizált befektetési alapokban vagy részvényekben tartani, mert ezek árfolyama ingadozik. Ha ilyenkor hirtelen kell a pénzünk, előfordulhat, hogy kevesebbet kapunk vissza, mint amennyit befektettünk.

Ugyanígy igaz, hogy azokat a megtakarításokat, melyeket 3-5 vagy akár 10-20 évre teszünk félre, nem szabad a bankban tartani. Itt ugyanis bár biztonságban van a pénzünk - nincsenek ingadozások -, le kell mondanunk a hosszú távon elvárható magas hozamokról, amik nagy eséllyel magasabbak lesznek a banki kamatoknál.

Akinek több, havi 30-70 ezer fölös forintja is van, az megtakarításait szétválaszthatja. Így párhuzamosan lehet különböző megtakarítási formákat használva gyűjtögetni nyaralásra és az év végi karácsonyi bevásárlásra (bankbetét, kincstárjegy), a gyermek taníttatására vagy álmaink otthonára (lakás-takarékpénztár, vállalati kötvények, államkötvények, befektetési alapok), és még a nyugdíjas évekre is (befektetési alapok, unit-linked életbiztosítások, részvények). A lényeg tehát: különböző célokhoz más-más időtávot kell rendelni és ehhez eltérő befektetéseket kell választani. Hosszú távon érdemes a magasabb árfolyam ingadozású részvénybefektetést választani, vagy részvénytúlsúlyos befektetési alapokat venni.

20 évre lemondani a pénzemről? Soha! Kockázatos! 

Valóban kockázatos. Azonban, ha mindenképpen esélyeket latolgatunk, akkor érdemes rögzíteni, hogy nagyobb esély van arra, hogy hosszú távon jól járunk egy befektetéssel, mint arra, hogy elússzon az összes pénzünk. Különben is, sokaknak befektetések nélkül úszik el minden pénzük. Ezért érdemes a piacgazdaság adta előnyöket legalább megpróbálni kihasználni.

Tóth András pénzügyi tanácsadó, Golden Blog díjas blogger elemzést készített az elmúlt 100 év tőzsdei eseményeiről az egyik legjelentősebb indexet, az S&P500-at alapul véve. A mutató az USA 500 legnagyobb cégének részvény-értékéből képzett átlag. Az S&P500 megmutatja, hogy az USA tőkepiacain átlagosan hogyan változnak a nagy cégek részvényárfolyamai. Tóth a Hírszerzőnek azt mondta: a 100 éves átlag hozam 10,3 százalék volt.

Optimizmusra ad okot, hogy míg 1934 előtti 64 év hozamátlaga évente mindössze 7,6 százalék volt, addig az utána jövő, 2009-ig tartó 75 évre az átlag 12,5 százalék. Tóth 10-20 éves távú befektetések esetén a legnagyobb GDP-növekedés előtt álló fejlődő országok részvényeit ajánlja. Szerinte a következő két évtizedben ezeken a piacokon jellemzően 9-15 százalék közötti hozamcsatorna fog kialakulni, ami 12 százalékos középértékkel számolva csábító éves megtérülést jelent.

Tóth szerint a hosszú távú (10 év vagy több) befektetéseknél nem érdemes óvatoskodni: a lehető legnagyobb hozammal kecsegtető befektetéseket kell megvenni (fejlődő piaci részvények, részvényalapok), még akkor is, ha átmenetileg ezek árfolyama hajlamos a legdurvább kilengésekre - azaz a zuhanásokra. Aki fölöslegesen óvatoskodik, biztosan nem fog jó hozamokat elérni - véli Tóth.

A válságban is - ami még jócskán lesz a jövőben is - érdemes higgadtnak maradni. Aki rosszul döntött és részvényt vásárolt olyan pénzből, amire bármelyik pillanatban szüksége lehet, az jobban teszi, ha nem ad túl veszteséggel a papírjain, hanem céljait elhalasztva kivárja az árfolyamok emelkedését. A bátrabbak tőzsdei lejtmenetben szeretnek vásárolni, hiszen ilyenkor olcsóbban hozzá lehet jutni egyébként drága részvényekhez - a felívelő időszakok általában bőségesen megjutalmazzák őket bátorságukért.

(Cikkünk következő részében áttekintjük, mi másra kell még odafigyelni az egyes befektetési formák kiválasztásánál, valamint hogy a különböző befektetéseknek milyen előnyei és hátrányai vannak.)