Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

2001 novemberében, négy nappal azelőtt, hogy Kabul elesett volna, Oszama bin Laden még a városban tartózkodott. Interjút adott egy pakisztáni újságírónak – derül ki Peter Bergen cikkéből, amley a The New Republic hasábjain jelent meg. November 8-án reggel még interjút adott, amelyben védelmébe vette a New York-i és washingtoni merényleteket. Az al-Kaida vezetője láthatólag jókedvű volt a beszélgetés során.

Kabul november 12-én esett el és Bin Laden társaival együtt a kelet-afganisztáni Dzsalálábádba menekült, amelyet korábbról jól ismert. A CIA egy agresszív stílusú tisztjét, Gary Berntsent küldte utána, aki az amerikai csapatokkal együtt érkezett a fővárosba. Bin Laden azonban nem maradt sokáig Dzsalálábádban: egy marokkói származású testőre az amerikaiaknak később elmondta, helyettesével, az egyiptomi Ajmán az-Zavahirivel együtt dél felé távozott Tora Bora, egy hegyi barlangrendszer irányába, mely a pakisztáni határ közelében fekszik. Berntsen csapata követte. Innen, az amerikaiak által megostromolt barlangrendszerből sikerült Bin Ladennek egérutat nyernie, és újjászerveznie az al-Kaidát. 

De mi is történt valójában Tora Boránál? 

Nagyon alapos kutatások után Bergen úgy véli, "Tora Bora az Egyesült Államok legújabbkori történetének egyik legsúlyosabb katonai baklövése volt". Bin Laden nem véletlenül választotta Tora Borát. Nagyon jól ismerte a terepet.

Eközben Berntsen csapata elhagyta Dzsalálábádot és Tora Bora közelében egy hegy lábánál lévő iskolába fészkelte be magát, mely bázisául szolgált. November végén a csapat kétfelé vált és az egyik négyes tíz afgán fegyveres vezetővel a hegyekbe indult. A különítménynek tagja volt a légierő egyik embere, aki lézerberendezést vitt magával, hogy a bombázóknak megjelölje vele a célpontokat. Nem kis nehézségek után az egyik hegycsúcsról a csapat megpillantotta Bin Laden több száz emberét egy völgyben. A következő 56 órában az összes rendelkezésre álló bombázó ide koncentrálta a tüzét. Berntsen senkitől se kért engedélyt a Tora Bora-i csata kirobbantására. Sőt, a CIA utólag még gratulált is neki.

Túljárt az amerikaiak eszén (Fotó: MTI/EPA)

A harc elején Bin Laden a helyszínen tartózkodott és tea mellett biztatta katonáit. Hiába halmozott fel azonban komoly arzenált, a pozíciója valójában nagyon is veszélyes volt. Több mint 4300 méteres magasságban a ritka levegő és a decemberi jéghideg idő megviseli a szervezetet. Folyamatosan esett a hó, ráadásul november végén elkezdődött a ramadán, az ultravallásos harcosok pedig szigorúan betartották a tiltásokat. A sebesülteket ellátó jemeni orvos később elmondta, elfogyott a gyógyszer, az amputálásokat kénytelen volt késsel és ollóval végezni.Az orvos szerint Bin Laden csak a saját menekülésével törődött, a harcosok sorsa egyáltalán nem érdekelte. 

A bombázások alatt magnókazettára mondta az észrevételeit, amit aztán 2003-ban az al-Dzsazíra tévétársaság leadott: "Az amerikaiak több száz tonnás intelligens bombákkal támadnak bennünket, amelyek behatolnak a barlangokba is." December 9-én minden korábbinál hevesebb bomba- és rakétazápor zúdult az al-Kaida állásaira, de Oszama bin Laden - számos emberétől eltérően - nem halt meg. 

Két út között kellett választani

December 10-én az amerikaiak lehallgattak egy üzenetet, amely szerint Bin Laden megpróbál elmenekülni. Ezt a helyszínen lévő különítménnyel is tudatták. Délután 4-kor a különítmény afgán katonái jelentették, hogy látják Bin Ladent. Este ismét megadták a terroristavezér helyzetét. Az információ hajszálpontos volt: tízméteres pontossággal jelölték meg a pozícióját. A bázisul szolgáló iskolában az őrnagy 15 perccel később újabb jelentést kapott, mely szerint Bin Laden két kilométerrel távolabb tartózkodik az előző koordinátákhoz képest.

Az őrnagy nem tudta, melyik információ a valós, mindenesetre embereivel útnak indult a hegyekbe. Közelebb került a célponthoz, mint amerikai katona valaha, végül mintegy 2000 méterre, ekkor azonban heves tűzbe került az egysége, ráadásul legfőbb afgán szövetségese, Hazarat Ali az embereivel távozott a harctérről, hogy hazaérjen a ramadán tilalmainak esti felfüggesztésére. Az éjszaka közepén vezető nélkül maradt a hegyek között. Kénytelen volt felfüggeszteni az akciót.

December 12-én Franks elküldte az iraki invázió tervét Rumsfeldnek, 13-án pedig pakisztáni fegyveresek megtámadták az indiai parlament épületét. A két atomhatalom között kis híján háború tört ki. India több ezer katonát vezényelt a határra, Pakisztán is ugyanezt tette, ami azt jelentette, hogy elvonta erőit az afgán határról és az al-Kaida menekülésének útjából. Emiatt ez a két nap döntőnek bizonyult a Tora Bora-i csata szempontjából. Híre jött, hogy az al-Kaida emberei fegyverszünetet kérnek, de ezt az amerikaiak nem akarták elfogadni. 

A tárgyalás azonban némi időbe tellett. Végül egyetlen harcos sem adta meg magát. 13-án délután amerikai lehallgatók jelezték, hogy Bin Laden beszél a harcosaihoz. Harcra buzdította őket, majd újabb bombázások után - tekintettel a súlyos körülményekre - engedélyt adott nekik a megadásra. Egy kézre került szemtanú szerint a több száz élve maradt arab fegyveresnek segédei útján azt javasolta, meneküljenek Pakisztánba és menjenek hazájuk nagykövetségére.

A másnap, 14-én elfogott beszéd már úgy tűnt, előre felvett szöveg: Bin Laden minden valószínűség szerint elhagyta a helyszínt, s ehhez az al-Kaida tűzszüneti ajánlatát, s az emiatt bekövetkező pillanatnyi szünetet használta fel. Egyik elfogott testőre szerint Zavahiri Bin Laden 11 fia egyikével külön távozott, míg a főnök a 18 éves Mohamed fiával és testőreivel menekült el. Hogy megtévesszék az amerikaiakat, az ott maradók tovább használták az al-Kaida-vezér műholdas telefonját.

December 17-re a Tora Bora-i csata véget ért. Kb. 220 fegyveres vesztette életét, 52-en estek fogságba, főleg arabok, egy tucatnyi afgán, ezen kívül néhány csecsen és pakisztáni. Lerongyolódottak és csontsoványok voltak, nem úgy néztek ki, mint félelmetes harcosok. Tíz nap múlva előkerült egy Bin Laden-videó, amelyen láthatólag megöregedett. Saját haláláról elmélkedett. A 34 perces videó alatt a baloldala egyáltalán nem mozgott.

A cikket teljes terjedelmében a Globusz.neten olvashatja!