Cikk továbbküldése e-mailben:

Mivel statisztikai módszerekkel dolgozunk, van rá esély, hogy valamelyik közvéleménykutató kilógjon a sorból; és a különbség a választások közeledtével mindig felnagyítódik a média előtt – tárja szét a kezét a Szonda Ipsos kutatási igazgatója, Závecz Tibor a Magyar Gallup Intézet a közvélemény számára legalábbis furcsa mérése láttán.

Választási esélyek: X, X, X, 2, X

A politikai hangulatot is vizsgáló piackutató intézetek decemberi mérései általában összecsengenek (habár a tradíciókra alapozott választókerületi prognózisok jobboldali fölényt jósolnak). A választások majdani eredményének megbecslésében leginkább relevánsnak tartott kategóriában, a részvételüket biztosra ígérő és határozott pártpreferenciával rendelkező szavazók között a Mediánnál, a Tárki-Századvégnél, a Marketing Centrumnál és a Szonda Ipsosnál is hasonló eredmény született. Utóbbi három intézet a biztos szavazó pártválasztóknál egyenlő állást mér (44-44, 37-37, illetve 45-45-százalékot); a Medián becslése csak némileg tér el ettől: náluk a Fidesz vezetése minimális, hibahatáron belüli (43-40).

Radikális a különbség köztük és a mértékadó (magyarázatát a későbbiekben) közvéleménykutatók közé sorolt Gallup között. Utóbbi szerint – ugyanebben a kategóriában – 15(!) százalékos (52-37) a Fidesz előnye az MSZP-vel szemben.

„A statisztika tudomány, kutyák”

A Hírszerző által megkérdezett közvéleménykutató szakemberek általában egyetértenek Závecz-cel abban, hogy előfordulhat ilyen eltérés, habár ez már túl van a mintahiba szélső határán is. Karácsony Gergely, a Medián kutatási igazgatója szerint, míg az összes megkérdezettnél általában plusz/mínusz 3 százalékos hibaszázalékkal becsülnek az intézetek a teljes népességre, a biztos pártválasztóknál lényegesen nagyobb a hibahatár, hiszen a megkérdezettek fele el sem menne szavazni, vagy nem árulja el  pártkötődését. Így ebben a mintában már 6-7 százalékos a hibahatár, ami – ha a mintán belül Fidesz-szavazók aránya felfelé, az MSZP-é lefelé mozdul – megközelítheti az említett 15 százalékot.

A módszerekről megpróbáltunk tudakozódni a Gallupnál is. Ott – miután Manchin Róbert elnököt nem értük el – egy nevét elárulni nem hajlandó munkatárs mindössze annyit közölt, hogy a szokásos „omnibusz” vizsgálatot végezték, és a köztük, valamint a többiek között lévő különbséget annak tulajdonítják, hogy mindenki korábban mért, mint ők.

Ez azonban bizonyosan nem igaz: míg a Gallup december 8-16., a Szonda 12-19. között vette fel az adatokat. A Gallup 117 településen 1901 embert kérdezett meg, és adataik különösen annak fényében mutatnak erős eltérést a többiekétől, hogy saját állításuk szerint az ebből a biztos szavazó pártválasztók közé tartozó 835 emberből 3,4 (tehát nem 6-7) százalékos biztonsággal következtetnek az összsokaságra.

Itt is kutattak?

2002. április 7.: fekete nap

2002-ben már teljesen lejáratták magukat, miért kell egyáltalán foglalkozni a Galluppal? – fakadt ki egy névtelenül nyilatkozó szakember, emlékeztetve arra, hogy ez az intézet is nagyot bakizott a legutóbbi országgyűlési választások eredményének megbecslésében, a moratórium előtti utolsó mérés közzétételekor.

Manchin utóbb nem véletlenül nevezte április 7-ét a „közvéleménykutatók fekete napjának”: habár mindegyik cég a Fidesz-MDF közös lista győzelmét prognosztizálta, a Mediánnál és a Szondánál a különbség a statisztikai hibahatáron belül maradt, a másik három azonban az akkori kormányzópártok 10-12 százalékos listás fölényét várta – miközben egy százalékkal a szocialisták nyertek. A hibák nagyságát az „eltérések négyzetösszege” mutatja legjobban: a Mediánnál ez 16, a Szondánál 19, a Gallupnál 62, a Tárkinál 68, az MC-nél 86 egység volt.

A szakma azóta konszenzusra látszik jutni atekintetben, hogy az akkori hibás prognózisok oka az intenzív választási kampányban, az utolsó pillanatig változó pártpreferenciákban és a szocialisták ellenfelüknél jelentősen jobb mozgósítási képességében keresendő; a mostani eltérésre azonban egyelőre nincs magyarázat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a Gallup mérései eddig harmonizáltak a többiekével, miközben a Tárki – másokkal ellentétben – már október óta MSZP-előnyt közöl, és a Marketing Centrum pedig – ebben a kampányban – decemberben mért először.

Általános vélemény, hogy mostani jelentős eltérés a kérdésfeltevés sorrendjével, irányítottságával, illetve a mintavétel precizitásával is magyarázható lenne, miközben mindenki kizárja a politikai megfontolásokból eredő tudatos torzítás lehetőségét. 

A gonoszabbak azonban emlékeztetnek arra, hogy a Fidesz megbízásából a Gallup végezte a „nemzeti konzultáció” nevű, forrásaink által korábban „gigantikus közvéleménykutatásnak” titulált véleményfelmérés összegzését – aminek kérdőívét azonban zömmel (80-85 százalékban) Fidesz-szimpatizánsok töltötték ki. Etekintetben – mivel releváns vezető a Gallupnál nem nyilatkozott – csak a honlapon közzétett módszertanra hagyatkozhatunk, ami azt állítja, reprezentatív volt a kutatás, nem vegyítették a véletlenszerű adatbázisukat a Fideszével, azaz nem követtek el súlyos szakmai hibát.

Világcégek: a Szocio Balance és a Kontroll Csoport

A Fidesznek amúgy nincs szerencséje a közvéleménykutatóival. 2002 előtt egy Szocio Balance nevű, akkoriban sem ismert, azóta pedig a feledés homályába tűnt „cég” méréseit használták, idén pedig a szintén ismeretlen, a szakmai szövetségtől magát távoltartó Kontroll Csoport eredményeire hivatkoztak sűrűn. Ez utóbbi korábban azzal tűnt fel, hogy a magyar – és a Magyarországról tudósító külföldi(!) – sajtó balliberális elfogultságáról közölt „elemzéseket”. Az általában a Magyar Nemzet által nyilvánosságra hozott Kontroll-adatok szerint például a júliusi Gyurcsány-Orbán vitán a választók számára a volt miniszterelnök tűnt meggyőzőbbnek, a tartósan állami tulajdonban hagyandó nemzeti vagyon gondolatával még a szocialista szavazók is egyetértenek, vagy idén nyáron éppen azt állították, hogy a lakosság zöme gyors kormányváltást óhajt.

Lapunknak korábban az ellenzéki párt több politikusa is szkeptikusan nyilatkozott a „nagy” cégek egált jelző kutatásairól, mondván, a belső használatra készült felméréseik egészen más állást mutatnak. Információink szerint – míg az MSZP a Szondát, az SZDSZ pedig a Mediánt használja – a Fidesz éppen a Galluppal méret.

A Fidesz egyik prominense a Hírszerzőnek ezt úgy kommentálta, hogy Orbán Viktor a 2002-es baki után nem bízott a jelentős közvéleménykutatókban, azóta azonban belátta, hogy kampányát csak egy biztos szakmai háttérrel rendelkező intézetre alapozhatja. És a Gallupnak adta a megbízást.