Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

„Rövidesen beindul az Árpádhír első szabad magyar internetes tévé. Ez egy teljesen új szemléletű TV szerkesztés lesz. Legszélesebb szinten együtt kívánunk dolgozni mindenkivel, akinek fontos a nemzetünk sorsa. Híradásunk lehető leghitelesebb és legátfogóbb működtetése végett, felhívom az egész Kárpát-medence nemzetben gondolkozó, filmkészítéshez értő honfitársamat, készítsen digitális felvételeket a környezetében lezajlott eseményekről, riportokat sorstársainkról, polgárkörös megmozdulásaikról, gyűléseik mondanivalójáról, az idáig soha sehol nem közölt tüntetéseikről. Az elkészített felvételeket küldjék el a Magyarok Világszövetsége székházában levő titkárságra Balog Barna főszerkesztő úr számára. Azért dolgozunk, hogy minden érdekelthez eljusson mondanivalója.”

A fenti, szöveghű idézet Horkovics-Kováts Jánostól, az Árpádhír Televízió elnökétől származik, apropója pedig az az örvendetes tény, hogy december ötödikén, a trianoni békeszerződés kihirdetése és a kudarccal végződött tavalyi népszavazás évfordulóján útjára indul az Árpádhírnek elkeresztelt internetes televízió, amely a szervezők szerint az „első magyar össznemzeti televízió” lesz.

Balog Barna (valasztas.hu)

„Az ötlet egy Németországban élő hazánk fiáé, Dr. Horkovics-Kováts Jánosé, aki egy ősi nemesi család tagja” – ad magyarázatot az idézett felhívásra és Horkovics elnöki címére a Hírszerzőnek Balog Barna, az új adó főszerkesztője, aki szerint a szerkesztőség nem kisebb célt tűzöttt maga elé, mint „a világ magyarjainak összekötését”, nem mellesleg pedig „a nemzeti erők médiájának megteremtését”.

Nehéz kezdet

„A szeptemberi alakuló ülés kezdetén húszan voltunk, de a végére csak tízen maradtunk” – emlékszik az Árpádhír születésének óráira a főszerkesztő, aki szerint a magas fluktuáció oka az volt, hogy „sokan megijedtek” az ambiciózus kezdeményezés követelte anyagi áldozatoktól.

A televízió végül magánemberek adakozásából indul el (névsorukat itt tekinthetik meg); az összegyűlt pénz az induláshoz szükséges technikai háttér biztosításához elegendő. Az Árpádhír hátterének és leendő célközönségének meghatározásához közelebb vihet, hogy a stúdiót a Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetsége bocsátotta a stáb rendelkezésére.

Az adás a arpadhir.atw.hu honlapon lesz nyomon követhető. Balog Barna reményei szerint később hazai kábeltelevíziók is átveszik a műsort. A főszerkesztő beszámolója szerint az amerikai kábelpiacra már betört az Árpádhír: „Megállapodtunk az Egyesült Államok hatvan kábeltelevíziójával, hogy sugározzák adásainkat, és mi is átveszünk az általuk készített anyagokból.” Hasonló tárgyalások folynak ausztrál hálózatokkal; bár Balog szerint a csatorna elsődleges célja egy „kárpát-medencei hírhálózat” kialakítása.

Célcsoport, tartalom

Az Árpádhír alapítói abban látják az összmagyar tévé jelentőségét, hogy e pillanatban „nem létezik olyan adó, ami összefogná a világ magyarjait”. A kézenfekvőnek tűnő ellenvetésre, hogy akkor miért működik több mint egy évtizede magyarországi közpénzből a Duna Tévé, a főszerkesztő kijelentette: anyagi háttér híján nem kívánnak a Dunával versenyezni, a Kárpát-medencére fókuszáló közszolgálati adó ráadásul keveset foglalkozik az Árpádhír kiemelkedő célcsoportjának számító nyugati magyarsággal.

Az új adó elsődlegesen a már említett egyesült államokbeli és ausztráliai emigráció érdeklődésére számít. „Magyarországon 10-13 százalékos az internet-lefedettség, nem gondolom, hogy rögtön mindenki minket nézne” – mondja Balog, aki szerint azonban a két országban végzett „háttérfelmérések” arra engednek következtetni, hogy az angol és magyar nyelvű adások akár tízmillió nézőhöz is eljuthatnak.

Ami a műsorok tartalmi részét illeti, Balog Barna elárulja: az Árpádhír „teljesen egyedülállóan bemutatja a Kárpát-medence hiteles történelmét Árpád vezértől napjainkig”. A hiteles történelmi ismeretterjesztésen kívül lesznek rovásírással és annak oktatásával, a Kárpát-medence mai és „őskultúrájával” kapcsolatos műsorok is.

A tv stábja egy „egészen kicsi magra” épül, de a felkért előadók listája – legalábbis az okkult őstörténeti fejtegetések fogyasztóinak szemszögéből – bátran nevezhető impozánsnak. Az Árpádhír teret ad a rovásírás több évezredes történetét boncolgató Friedrich Klára, az alternatív Petőfi-mítoszok gyártásában jeleskedő Kiszely István, a Kárpát-medencébe a világ legősibb kultúrájának jeleit képzelő Varga Csaba elméleteinek; politikaijegyzet-fronton pedig a Tilos Rádió elleni tüntetésen elmondott beszédével egy komplett Írószövetséget felrobbantó Döbrentei Kornél erősíti a televíziót. Portréműsort sugároznak a Jézus és a magyarok rokonságának tételét felállító Badiny-Jós Ferencről, a Jézus király, a pártus herceg című alapmű szerzőjéről és Püski Sándor könyvkiadóról.

Lazításképpen nem csupán Jézus, de a kedves nézők családfáját kutató műsorokban is gyönyörködhetünk december ötödikétől.

Kapcsolódó linkek:

Balog Barna életrajza

Balog Barna és az Országgyűlésbe dobott kézigránát