Sok a tanár, kevés a gyerek
A gyerek érdeke nem feltétlenül politikai érdek
Kevesebb diák, de szinte ugyanannyi tanár van Magyarországon, mint 20 éve – ezzel a tanár-diák arány tekintetében elsők vagyunk a legfejlettebb ipari országok (OECD) listáján. Ez azonban nem feltétlenül jó, hiszen valahol túlkínálat, a szegényebb vidékek kistelepülésein viszont tanárhiány van. A kistelepüléseken egy osztályba gyakran 8-10 diák jár, az iskola felszereltsége rossz, de ha a polgármester választást akar nyerni, küzdenie kell a falu iskolájáért.
Kiürülnek az iskolák
|
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Hírszerzőnek elmondta: alapvetően jó, hogy kevés diákra jut egy tanár, ez ugyanis az oktatás minőségének fenntartását szolgálja. - Azt, hogy a rendszer hány pedagógust igényel, nem az határozza meg, hogy hány gyerek van az országban. A településszerkezet nagyon szétszórt, ez pedig sok tanár munkáját teszi szükségessé – mondta Kerpen.
Azaz: sok iskola sok tanárt igényel. A szétszórt településszerkezetnek köszönhetően sok falusi iskolában csak néhány gyerek tanul, egy osztályba gyakran csak 8-10 gyerek jár (míg egy jobb nevű fővárosi iskolában akár 30-35); ez így persze nem gazdaságos. A megoldás például az iskolák összevonása lehetne, ahogyan az a nagyvárosokban történik – ám ez nem kis tiltakozást vált ki a tanárok és a szülők körében.
- A lehetőség fennáll, de nem biztos, hogy jó. Szociális tény – s a szegényebb vidékekre különösen jellemző –, hogy minél távolabb van az iskola a lakóhelytől, a gyerek annál kevésbé jár be. Ezt is figyelembe kell venni, nem szabad, hogy a gyerek eltűnjön a rendszerből – fejtette ki a PDSZ elnöke.
A gazdaságos oktatás a kistelepüléseken azonban nem csak úgy oldható meg, ha 8-10 község gyerekei egy faluba járnak iskolába. Van, ahol az alsó tagozatos oktatás helyben zajlik, és a gyerekek csak felső tagozatban tanulnak közös iskolában. Harmadik lehetőség a pedagógusok utaztatása.
Gondot okoz, hogy a pedagógusok megoszlása nem egyenletes Magyarországon. Egyes helyeken tanárhiány van, másutt a munkaerőpiac nem bírja felvenni a pedagógusokat. Sipos János szerint a hiányterületeken kedvezményt, szolgálati lakást vagy magasabb fizetést kell biztosítani a pedagógusok számára. Ez persze pénzkérdés.
A kistelepüléseken tanárhiány van
|
Kerpen Gábor az OECD felmérésével kapcsolatban elmondta: a diák-pedagógus arány nem összehasonlítható az egyes országokban, hiszen mindenütt más az iskolai óraszám és a munkaerő szervezése. Míg Magyarországon az iskolával kapcsolatos adminisztrációs munkát is tanárok végzik, Angliában nem. Sipos Jánostól megtudtuk: sok helyen a napköziben már nem pedagógusokat alkalmaznak, nálunk azonban az oktatás minőségét növeli, hogy a gyerekekkel kapcsolatos iskolai munkát azonos képzettségűek végzik.
- Azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy a kistelepüléseken politikai érdek az iskolák fenntartása. Ha a polgármester választást akar nyerni, akkor küzd a falu iskolájának fenntartásáért. A legfontosabb azonban a gyerek, akinek nem érdeke, hogy az általános iskolában a biológiatanár tanítsa neki a történelmet. A nem minőségi oktatás ugyanis akadálya lehet a diák továbbtanulásának – tette hozzá Sipos.
A rovat további cikkei
- Fidesz vs. MSZP: az irány és a vádak is közösek
- "Az LMP elvesztette a szüzességét" - nem érdekli az MSZP-t a fideszes gőzhenger
- Videofelvétel bizonyítja, hogy a kínai férfi ölte meg a norvég lányt
- Hallgat a kormány Sukoró ügyében
- Orbán szerint készülnünk kell: beteszi a terror a lábát ide is? (Galéria)
- Gondban az LMP: "baráti társasággal" nem lehet választáson indulni?
- "Kínzásra emlékeztető hangok" a Magyar Rádió udvarán - mi történt 2006 őszén?
- Jövő hét végéig velünk marad az átlagnál hűvösebb idő
- Becsengettek: megküzd-e János vitéz Harry Potterrel?
- Ózd bevételére készül a Jobbik











