H�rlista
Add a Startlaphoz!
Főoldal / Belföld betűméret: + -

Sok a tanár, kevés a gyerek

A gyerek érdeke nem feltétlenül politikai érdek

Király Dávid
2005-11-23 07:28

Megosztás Megosztás cikktárba levél nyomtatás

Kevesebb diák, de szinte ugyanannyi tanár van Magyarországon, mint 20 éve – ezzel a tanár-diák arány tekintetében elsők vagyunk a legfejlettebb ipari országok (OECD) listáján. Ez azonban nem feltétlenül jó, hiszen valahol túlkínálat, a szegényebb vidékek kistelepülésein viszont tanárhiány van. A kistelepüléseken egy osztályba gyakran 8-10 diák jár, az iskola felszereltsége rossz, de ha a polgármester választást akar nyerni, küzdenie kell a falu iskolájáért.

Sem pozitívan, sem negatívan nem minősíthető az a tény, amely szerint az OECD-országok közül Magyarországon jut a legkevesebb diák egy tanárra. Az arány alakulása leginkább egy demográfiai változás számlájára írható: ma kevesebb a gyerek, mint 10-15 éve. Míg a kilencvenes évek elején évfolyamonként 170-180 ezer diák kezdte meg tanulmányait, ma ez a szám 130 ezer körül van.

Kiürülnek az iskolák
- A tanulók létszámának csökkenését nem követte a pedagógusok számának csökkenése. Noha valamilyen csökkentés indokolt, ezt nem lehet egy matematikai képlettel leírni – mondta a Hírszerzőnek Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Azt azonban Sipos is elismerte, hogy nem tekinthető hatékonynak az oktatás, ha egy általános iskolában a nyolc osztályba összesen száznál is kevesebb diák jár. Magyarországon több száz település van ilyen helyzetben.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Hírszerzőnek elmondta: alapvetően jó, hogy kevés diákra jut egy tanár, ez ugyanis az oktatás minőségének fenntartását szolgálja. - Azt, hogy a rendszer hány pedagógust igényel, nem az határozza meg, hogy hány gyerek van az országban. A településszerkezet nagyon szétszórt, ez pedig sok tanár munkáját teszi szükségessé – mondta Kerpen.

Azaz: sok iskola sok tanárt igényel. A szétszórt településszerkezetnek köszönhetően sok falusi iskolában csak néhány gyerek tanul, egy osztályba gyakran csak 8-10 gyerek jár (míg egy jobb nevű fővárosi iskolában akár 30-35); ez így persze nem gazdaságos. A megoldás például az iskolák összevonása lehetne, ahogyan az a nagyvárosokban történik – ám ez nem kis tiltakozást vált ki a tanárok és a szülők körében.

- A lehetőség fennáll, de nem biztos, hogy jó. Szociális tény – s a szegényebb vidékekre különösen jellemző –, hogy minél távolabb van az iskola a lakóhelytől, a gyerek annál kevésbé jár be. Ezt is figyelembe kell venni, nem szabad, hogy a gyerek eltűnjön a rendszerből – fejtette ki a PDSZ elnöke.

A gazdaságos oktatás a kistelepüléseken azonban nem csak úgy oldható meg, ha 8-10 község gyerekei egy faluba járnak iskolába. Van, ahol az alsó tagozatos oktatás helyben zajlik, és a gyerekek csak felső tagozatban tanulnak közös iskolában. Harmadik lehetőség a pedagógusok utaztatása.

Gondot okoz, hogy a pedagógusok megoszlása nem egyenletes Magyarországon. Egyes helyeken tanárhiány van, másutt a munkaerőpiac nem bírja felvenni a pedagógusokat. Sipos János szerint a hiányterületeken kedvezményt, szolgálati lakást vagy magasabb fizetést kell biztosítani a pedagógusok számára. Ez persze pénzkérdés.

A kistelepüléseken tanárhiány van
Az OECD-országokban egy tanárra átlagosan 16,5 tanuló jut, míg nálunk az általános iskolákban az egy tanárra jutó diákok száma 10,5. A középiskolákban nem kiemelkedő az eltérés; egy tanárra átlagosan 13,2 gyerek jut, azaz csaknem pontosan az OECD-átlag. Az utóbbi évtizedekben a középiskolákban a lakossághoz viszonyítva nőtt a diákok aránya; ennek oka, hogy többeket vesznek fel gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Ez a többlet a szakmunkásképzőkben jelenik meg hiányként.

Kerpen Gábor az OECD felmérésével kapcsolatban elmondta: a diák-pedagógus arány nem összehasonlítható az egyes országokban, hiszen mindenütt más az iskolai óraszám és a munkaerő szervezése. Míg Magyarországon az iskolával kapcsolatos adminisztrációs munkát is tanárok végzik, Angliában nem. Sipos Jánostól megtudtuk: sok helyen a napköziben már nem pedagógusokat alkalmaznak, nálunk azonban az oktatás minőségét növeli, hogy a gyerekekkel kapcsolatos iskolai munkát azonos képzettségűek végzik.

- Azt sem lehet szem elől téveszteni, hogy a kistelepüléseken politikai érdek az iskolák fenntartása. Ha a polgármester választást akar nyerni, akkor küzd a falu iskolájának fenntartásáért. A legfontosabb azonban a gyerek, akinek nem érdeke, hogy az általános iskolában a biológiatanár tanítsa neki a történelmet. A nem minőségi oktatás ugyanis akadálya lehet a diák továbbtanulásának – tette hozzá Sipos.





Sok a tanár, kevés a gyerek - kommentek
BELÉPÉS / REGISZTRÁCIÓ

Új komment szövege