Cikk továbbküldése e-mailben:

A reformok nemcsak a Védegylet szerint ütöttek ki balul. Különféle okok miatt az Állami Számvevőszék, a Legfőbb Ügyészség és az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa is vizsgálta az utóbbi időben a zöldhatóságok munkáját. A vizsgálataikból levont következtetések lényegében megegyeznek a civil szervezet félévnyi kutatást összegző munkájának megállapításaival.

A környezet-, természetvédelmi és vízügyi intézmények reformja 2002-ben indult meg az egységes Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium létrehozásával. Az EU országjelentéseiben többször is figyelmeztetett, hogy a magyar zöldhivataloknak az uniós szabványokhoz kell igazodniuk a jogi normák átvételével, létszám-, forrásnöveléssel, a szervezeti felépítés ésszerűsítésével.

Ezt a célt tűzte ki maga elé a minisztérium is, melyhez a gazdasági szféra részéről a gyorsabb ügyintézés, a civilek felől pedig főképp az átlátható működés igénye párosult.

„A hatóság kerüli a konfliktusokat, mert érzi, hogy nem eléggé felkészült”

A 2007-ig zajló átalakításokat vizsgáló tanulmány szerint azonban a céloknak majdnem az ellenkezője valósult meg. Az elmúlt években a racionalizálás jelszavával, összekötve a kormány megszorításaival, 574 embert, a dolgozók 31 százalékát bocsátották el az átszervezett hivatalokból. A bő tízmilliárd forintos költségvetési keret 2007-re reálértékén szintén harmadával csökkent.

A leépítésnek komoly túlterheltség lett az eredménye, legalábbis a tanulmány szerint. A Védegylet munkatársai a zöldhivatalok dolgozóival készített interjúkból és az ügyintézés mennyiségi mutatóiból azt a következtetést vonták le, hogy az ügyintézés nem gyorsult, hanem a korábbi szinten maradt. Ezt a tempót viszont csak a munka színvonalának jelentős romlásával tudta fenntartani.

A felügyeletek munkatársainak jóval kevesebb idő jut a hozzájuk érkező beadványok, panaszok kivizsgálására, miközben enyhe csökkenés után több helyen duplájára emelkedett az ügyiratok mennyisége. Ezért könnyebben kiadják az engedélyeket, hogy elkerüljék az ügyek torlódását. Az ellenőrzések, bírságolások száma viszont közel 40 százalékkal csökkent, mivel sem létszámban, sem anyagiakban nincs kapacitás a helyszíni kiszállásokra. Van olyan hely, ahol négy felügyelő jut kétmegyényi területre.

„Az információ és a hatalom kettéválása történt meg”

A kapacitáshiányt a tanulmány szerint tovább erősíti az átgondolatlanul végrehajtott szervezeti reform. A vízügyi és környezetvédelmi hatóságokat összevonták a nemzeti parkoktól elvont hatósági jogkörökkel, így közös zöldhatóságok jöttek létre. Az igazgatási, gazdálkodási feladatokat pedig a környezetvédelmi és vízügyi, illetve a nemzeti parki igazgatóságok látják el. A hatóságok felett főfelügyelőség, az igazgatóságok felett főigazgatóság áll.

Az Őrségi Nemzeti Park igazgatósága Őriszentpéteren, 2006 őszén. Azóta átszervezték. (Fotó: Kiss Ádám)

A jogkörök szétválasztásával a többség egyetért. Azonban a vizsgálat rámutatott arra, hogy a hatósági és az igazgatási feladatok szétválasztása nem volt mindenhol egyértelmű, többször megvariálták, és még ma sem fejeződött be teljesen. A nemzeti parkok hatósági feladatai a helyszínen dolgozó, hozzáértő szakemberektől a hivatali központok távol lévő, inkább jogi, mint szakmai képzettségű hivatalnokaihoz kerültek.

A nyilatkozó szakértők véleménye szerint „nincs ott olyan ember, aki mondjuk egy hóvirágot a tőzikétől meg tud különböztetni”, viszont kapacitásuk sincs nagyon a kijárásra. A hatóságoknak ezért a nemzeti parkokhoz kell fordulniuk szakvéleményért, ami az ügyvitel jelentős hosszabbodásához vezethet – ezért aztán sokszor figyelmen kívül hagyják. Ráadásul a korábbi gyakorlat helyett bevezetett szakvéleményt nem kötelező betartani.

A tanulmányból az is kiderül, hogy a különféle intézmények működési szabályzatai, felépítései, ügyviteli módszerei annyira különbözőek, hogy a hatékony munkát veszélyeztetik. Különösen igaz ez a hivatali információk, dokumentumok, határozatok hozzáférhetőségére, mely továbbra is erős kívánnivalót hagy maga után. Van olyan felügyelőség, melynek nincs is a hivatalos anyagok, kötelezően közzéteendő rendeletek elérhetőségét biztosítandó honlapja. Egyedüli pozitívum a tanulmány szerint a speciális utánajárást nem igénylő ügyek intézésére létrehozott Zöld Pont Irodák hálózata.

„Ezek a szankciók olyan gyengék, hogy egyszerűen nincs visszatartó erejük”

A Védegylet tanulmányában többször is szerepel, hogy a hatóságok gyenge működése vonzza a természetkárosító viselkedést. Gyakorivá vált a hatósági végzések megfellebbezése, 2007 májusában még a miniszterelnök is ilyenre bíztatta a gazdákat egy mezőgazdasági fórumon. A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az elmúlt évek komolyabb környezetvédelmi botrányai, például a német importszemét vagy a megfékezhetetlen erdei quadozás és krosszmotorozás összefüggésbe hozhatók a gyenge felügyelettel.

A civilek fontolgatják, hogy az Alkotmánybírósághoz, illetve a megfelelő EU-intézményekhez fordulnak, egyben remélik, hogy Fodor Gábor minisztersége javulást fog eredményezni.

Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szóvivője a Hírszerző kérdésére elmondta, hogy jelenleg zajlik a tárca átvilágítása, és Fodor Gábor ígéretet tett rá, hogy a felbukkanó problémákat orvosolni fogja, ahogy korábban is ígérte már a létszámfejlesztést a hatóságoknál és a nemzeti parkoknál. A minisztérium szóvivője szerint az átvilágítás után gyors döntéshozatal várható, a munkában pedig a civilekkel is egyeztetni fognak.

A cikkben található közcímek részletek a tanulmányban megszólaltatott szakemberek nyilatkozataiból. A leadkép az xsport.hu-ról származik.