Szenzáció: magyar törzsre bukkantak Kongóban?
Magyar származású, az egyiptomi-szudáni magyaraboktól még a XVI. században „leszakadt” népcsoportra bukkantak a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban a genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (ARI) tudósai.
(A közleményről később kiderült, csupán álhír, az ARI nem létezik, az egész csupán egy médiahekk volt.)
A genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (Africa Research Institute – ARI) 2005 májusa óta végez antropológiai kutatásokat a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaság észak-nyugati részén. A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a feltehetően magyar származású afrikai közösséget. Halitu falu az ország észak-nyugati részén fekvő Aba várostól mintegy 100 kilométerre található. A nehezen megközelíthető területen élő törzs tagjai ritkán hagyják el jól védett falvaikat.
Az ARI kutatói a közösség idősebb tagjainak jóváhagyásával kilenc hónapon keresztül vizsgálták a törzs nyelvét, szokásait, kultúráját. A törzsnek jelenleg 573 tagja van, akik magukat „magyarinak” nevezik. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s így kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére – tájékoztatta lapunkat a kutatócsoport vezetője.
A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a XVI. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat (akiknek vezetője Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt) és berber feleségeiket jelöli meg őseiként. Anyanyelvük előbb a berber, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek.
Az ARI kutatásai bizonyítják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő afrikai „magyar” törzs jóval többet tudott megőrizni eredeti kultúrájából, mint egyiptomi-szudáni testvéreik: nyelvükben a mai napig használnak magyar hangzású szavakat (a vízet például veznek, a napot ők is napnak mondják), zenei rituáléjukban pedig magyar népzenei motívumok fedezhetők fel.
A törzs növénytermesztési és gasztronómiai kultúrájában is kísérteties hasonlóság fedezhető fel a magyar eredetre vonatkozóan: a gulyáslevest éppúgy ismerik és fogyasztják, mint például a paprikát. A fokhagymát azonban tisztátalannak tartják, s kizárólag csak szertartási célokra használják, ártó szellemek elűzésére, betegek gyógyítására.
Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát, amelyben a svájci intézet arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a kongói „magyar törzs” fennmaradása veszélyben forog az országban dúló törzsi háborúskodások miatt, környezetüket pedig a közelben zajló olajkutatások fenyegetik. (Hírszerző)
A rovat további cikkei
- A patkó után az interneten is üti a Fideszt a Jobbik
- Új metró kocsik: elbukja az Alstom a hatósági tesztet?
- Karikás ostorral osztották volna egymást a képviselők
- 131 millió, közbeszerzés nélkül, tanulmányokra - feljelenthetik a kormánycéget
- A "Fidesz bosszújától" félt a szocik lehetséges jelöltje Budapesten
- Gyurcsányt és Bajnait is hamis tanúzással vádolja a Fidesz
- TASZ: A Fidesz minden törvényt a szabályok megsértésével hozott meg
- "A szegénység nem ment fel senkit" - Lázár kitart a szégyenlista mellett
- Nem árulja el a kormány, mi a baj Feriheggyel
- Az Orbán-kormány pontot tehet az otthonszülés-vita végére









