Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

- „Ez egy hangulatkeltés, amely az OCTOGON című laphoz köthető. Ez azonban egy lifestyle magazin, és nem építészeti folyóirat” – mondta Schneller István főépítész.

- Egyáltalán nem folyik hangulatkeltés. Javaslatokkal segítjük az ötlet- és stratégiahiányban szenvedő főépítész urat. Az pedig, hogy az építészet az életmódot alapvetően meghatározó dolog, nem érdemel lekicsinylést. Ez a lényege ugyanis. Aki nem így látja, annak az architektúra elvont, életidegen dolog, amiből személy szerint, köszi, nem kérek. Ugyan az OCTOGON nem életmód magazin, de ahogy a világ szakmakultúráját meghatározó lapok, Domus, L’Arca, Architectural Rewiev, stb., úgy a mi lapunk is a legfrissebb projekteket és az építészetet körülvevő legizgalmasabb inspirációs, szellemi folyamatokat ismerteti. Alkalmasint designt, divatot, autótervezést, mindent, ahol fontos gondolatok keletkeznek. És hát, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik látják, hogy Budapesten 15 éve nem épült semmi, nincs semmilyen pozitív változás, amelyet a főváros kezdeményezett volna. Illetve ami van, az a föld alatt van: vezetékek, csatornák. Ezek nagyon fontos dolgok, de nem itt van vége az életnek.

- Mi ennek az oka?

- A városfejlesztési elképzelésből kifelejtették azt, hogy a város az embereknek épül. Nemcsak az emberek szükségleteit – étkezését és ürítését – kell elősegítenie, hanem azt is, hogy jól érezzük magunkat benne, hogy tudjunk kötődni ehhez a városhoz, hogy büszkék legyünk rá. Kulturális szövetként a város nem épül. Schneller István hangulatkeltésről beszél, a probléma viszont az, hogy egy rendkívül korlátolt szemléletű főépítész tiszteletre méltó becsületességgel, de a piac és a kapitalista társadalom feltételrendszerét nem értő, nem ismerő és nem szerető módon irányítja az építést.

Bojár Iván András

- Mik ezek a korlátok?

- A város nem házak halmaza. Amikor városépítészeti kérdésekben döntünk, akkor az emberi igényeket kell megfogalmazni. Schneller István ezt nem tudja megtenni, és nem is érdekli. Ő úgy gondolja, hogy a városépítészet homlokzatok és centiméterek kérdése, holott nem az, hanem a városban való élet megtervezésének kérdése.

- Milyen konkrét lépéseket kellene megtenni?

- Leváltani Schneller Istvánt. Nem mintha ő lenne az egyetlen probléma, ő csak egy szimbolikus eleme ennek. Ezzel a lépéssel tudna üzenni a főpolgármester, hogy új korszak kezdődött.

- Ez elég?

- Egyértelműen előbbre jutnánk. Olyan urbanisztikai szakemberre van szükség, aki érti a piac működését. Ő nem érti a piacot, ezért korlátozza azt. Holott ez lehetetlen. Egy példa: Schneller védekező attitűddel küzdött a plázák ellen, és nem offenzívan, a plázásodás folyamatát megelőző koncepcióval. Az eredmény: harminc valahány pláza burjánzott ki a városban. Kárt okozott, mert a plázák tönkretették az agórákat. Koncentrált magántulajdonba került a városi kiskereskedelmi rendszer, ami a városi lét szövetét meghatározza. Olyan helyek ezek – a fűszeres, az újságos stand –, ahol az emberek találkozni tudnak. Bécsben nem engedték be a plázákat a városba. Van Mariahilferstrasse, Graben, a belváros tele van kiskereskedelemmel, a nagy márkák nem mennek a plázákba, hanem a város utcáin vannak; s bizony a bécsiek az esőben is elmennek az üzletekbe. Nem kell nekik a télen-nyáron biztosított 22 fokos klíma.

- Schneller leváltásával azonban még nem lenne élhetőbb a város. Hogyan tenné azzá?

- Lezárnám a belvárost a forgalom elől.

- Jól hangzik, de mi lesz a forgalommal?

Bécs, Mariahilferstrasse

- Semmi. A forgalom oda megy, ahová engedik. Nézze, az elmúlt évtizedekben a gyalogosforgalom is oda ment ahová engedték. Először a járdákra, majd a zebrákon át összekötötték azokat, végül ma már többnyire csak a falak tövébe, ahol a parkoló autóktól még éppen el lehet férni. Ha a gyalogosok életének térbeli szűkítése lehetséges volt, gondolom a járműveké is menni fog. Reggel hat és kilenc óra között be lehet táplálni a boltokat, éttermeket, kávéházakat, ennyi. Az utcákat pedig tele kell rakni fákkal, virágokkal. Mindenhol a világon ez a tendencia. Elindulna a kiskereskedelem, a vendéglátás. Átalakulna az emberek életformája. Ma az a norma, hogy ha kocsival parkolok, megpróbálok a kapuban helyet találni, s ha nincs, fel vagyok háborodva. Ha átalakulna a belváros, eszembe sem jutna, hogy ez egy probléma, mert annyival jobb várost kapnék cserébe.

- Ugyanakkor épül a város, kell lennie jó épületeknek is.

- Vannak jó épületek. Jó lett a Budapest Sportaréna, az Alkotás Point irodaház, az ING Dózsa György úti épülete, néhány kisebb villa.

- Ezek túlnyomó többsége azonban nem középület.

- Magánberuházások, persze. Államinak ott a Nemzeti Színház, amely olyan kulturális kártevés, amely ötven évig sugározni fog, mintha atomhulladékot temettek volna el a Duna partján; az mérgezni fog.