Cikk továbbküldése e-mailben:

A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese, Szabó Illés szerdán elmondta az MTI-nek: a nyomozóhatóság a Büntető törvénykönyv 282. szakasza alapján – kábítószerrel való visszaélés miatt – javasolja a vádemelést. Eszerint aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A II-III. kerületi ügyészség december 9-én kábítószerrel visszaélés vétsége miatt indított eljárást az ügyben, a nyomozás lefolytatásával a III. kerületi rendőrkapitányságot bízták meg. A rendőrség május 19-én küldte meg vádemelési javaslattal az ügy iratait az ügyészségre, ahol várhatóan július végén döntenek a javaslatról.

Drogstratégia vs. rendőrségi gyakorlat

"A hatályos drogstratégia kiemelt fontosságú eszközként számít a tűcserére. Eldönthetjük, mennyire lehet ez hatékony, ha az önfeljelentés nyomán az eljárás még mindig nem zárult le és nem tudták kimondani, hogy nem bűncselekmény a tűcsere" - mondta a Társaság a Szabadságjogokért szervezet elnöke, Dénes Balázs az MTI megkeresésére.

Négykerekű bűnbarlang. A Kék Pont tűcsere-autója (Fotó: kekpont.hu)

A szervezet ingyenes jogi képviseletet nyújt az önmagát feljelentő aktivistának. Azért tartják szükségesnek ezt a "stratégiai pervitel" kategóriájába tartozó akciót, mert az AIDS megelőzésében szerephez jutó nemzetközi szervezetek álláspontja, mind a 2000-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégia szerint a tűcsereprogramok hatékonyak és támogatandók.

Dénes Balázs szerint a tűcsereprogramok csak akkor tudják betölteni feladatukat, ha sem a droghasználóknak, sem a segítőknek nem kell tartaniuk a rendőri intézkedésektől. A Legfőbb Ügyészség jogi álláspontja miatt azonban jelenleg bizonytalanság van abban a kérdésben, hogy el kell-e járniuk a rendőröknek minden esetben, amikor steril vagy használt fecskendőt találnak egy drogfogyasztónál vagy szociális munkásnál.

A vádemelési javaslat véget vethet a tűcsere-programokban részt vevő szervezetek és a rendőrség között két éve folytatott párbeszédnek. 2004-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a fővárosi segítő szervezetek között létrejött egy megállapodás, amely szerint a tűcsere-programban részt vevő kábítószer-fogyasztók anonim azonosító-kártya birtokában vehettek részt a tűcserében, és – ha fecskendő és injekciós tű igen, kábítószer viszont nem volt náluk – nem állították őket elő a BRFK munkatársai.

Zátony

A segítő szervezetek a BRFK-val kötött megállapodást szerették volna kiterjeszteni az egész országra. Meg is kezdődött a tárgyalás az Országos Rendőr-főkapitánysággal; az ORFK viszont az ügyészség állásfoglalását kérte a kérdésben. Az ügyészség szerint azonban a tűcsere a drogfogyasztás elősegítését jelenti; az állásfoglalás nyomán az ORFK-val nem jött létre megállapodás. A tárgyalás zátonyra futását követően tette meg az egyik érintett szervezet munkatársa a vádemelési javaslatot maga után vonó önfeljelentést.

A Kék Pont Drogambulancia tűcsere-programjának szakmai irányítója, Gy. Kiss Roland a hírszerzőnek elmondta: az önfeljelentő ügyében születő esetleges elmarasztaló ítélet nyomán könnyen ellehetetlenülhet a tűcsere-programokban dolgozó önkéntesek munkája és megváltozhat a hatóságok (elmúlt években lassan megértőbbé váló) hozzáállása a programban részt vevő kábítószer-fogyasztókkal szemben.

Újabb országgyűlési mulasztás

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2004. december 13-án hozott határozatot arról, hogy "az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztást idézett elő azzal, hogy (...) nem alkotta meg azon szabályokat, amelyek a kábítószer-élvezőket segítő, megelőző, gyógyító programok végrehajtásában közreműködők büntetőjogi felelősségének kérdéseit rendezik". Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2005. május 31. napjáig tegyen eleget.

Az Ab határozatának indoklása szerint miközben a drogmentesítést a Magyar Köztársaság is társadalmi értéknek ismeri el, addig csak részlegesen történt meg a leszoktató és segítő, illetőleg a megelőző programok elveinek, szabályrendszerének kialakítása és összeghangolása a Büntető törvénykönyv rendelkezéseivel.

Az Ab szerint "tisztázatlan a jogalkotó álláspontja a számba jöhető egyes módszerekről, s így többek között az is, hogy például a belövőszobákban történő fogyasztás, vagy a tűcsere program esetében büntetőjogi szempontból mi a valós helyzet".

A programokban segédkező egészségügyi és szociális személyzet büntetőjogi helyzete szintén bizonytalan. A közreműködők már pusztán az eszközök használatának biztosításával is formális értelemben bűnsegédi magatartást fejtenek ki, és jelenleg csupán a hatóságok önmérsékletén múlik, hogy ennek következményeit nem alkalmazzák – olvasható az Ab határozatában.

Az Országgyűlés egyelőre nem tett eleget az Alkotmánybíróság határozatának.

(MTI/Hírszerző)