Cikk továbbküldése e-mailben:

"Bár 1989-ben formálisan is kikiáltották a sajtó szabadságát, a magyarországi műsorszolgáltatók ma is gyakran szembesülnek politikai nyomással" – állapítja meg a Televíziózás Európában: a szabályozás, a médiapolitika és a függetlenség kérdései című jelentés, amelyet a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) készített a budapesti Független Médiaközponttal együttműködésben.

A magyar fejezet szerzője, Bajomi-Lázár Péter (a Sajtószabadság Központ munkatársa) szerint "az elmúlt 15 évben a politikai elitek – kisebb vagy nagyobb mértékben, de folyamatosan – befolyásolni kívánták a szerkesztőket, különösen a közszolgálati médiumok szerkesztőit önnön médiareprezentációjuk javítása érdekében".

Új médiatörvény készül?

A húsz európai országot felölelő jelentés magyar fejezete megállapítja azt is, hogy bár az 1996-os médiatörvény eredeti célja az volt, hogy véget vessen a "médiaháborúnak", amelynek tétje az volt, hogy ki ellenőrizze a médiát, a jogszabály valójában keveset javított a médiumok helyzetén, sőt gyakorlatilag teljesen ellentétes hatást ért el, és az ORTT létrehozásával "inkább intézményesítette, mintsem megszűntette a médiumok politikai felügyeletét".

Széles-tulajdon: az Echo TV stúdiója (fotó: Hírszerző)

Nem a friss jelentéssel függ össze, de kormányzati forrásból a Hírszerzőt arról tájékoztatták: Gyurcsány Ferenc még Balatonőszödön arra kérte a (leendő) koalíció illetékeseit, hogy készítsenek módosítási javaslatot a médiatörvényre, éspedig azzal a céllal, hogy kivegyék a közmédiát a politika nyilvánvaló kontrollja alól. A kormányfő, úgy tudjuk, a közmédia finanszírozására is új megoldásokat vár.

Nem kell a "kiegyensúlyozottság"?

A jelentés a rádió- és televíziótörvény mielőbbi módosítását javasolja: konkrétan az ORTT politikai ellenőrzésének csökkentését, a műsorszolgáltatási engedélyek kiadását szabályozó és a politikai szempontok érvényesítését megengedő eljárás reformját, a tartalomszabályozás szigorának csökkentését. Érdekesség: a jelentés azt javasolja, hogy töröljék el Magyarországon a „kiegyensúlyozott tájékoztatás” követelményét, mivel ennek (vélt vagy valós) megsértése a szerző szerint a szerkesztői szabadságba való politikai beavatkozás leggyakoribb indoka.

Porosak a médiaviszonyaink

Az európai jelentés sürgeti a magyar közszolgálati médiumok finanszírozási reformját is, mivel azok – különösen a Magyar Televízió – egyre mélyülő pénzügyi válsággal néztek szembe az elmúlt évtizedben. Az MTV a két országos kereskedelmi csatorna megjelenése óta minden évben veszteséget termelt – írja a magyar szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország még nem áll készen az új technológiák bevezetésére.

„A rádió- és televíziótörvény nem is használja a ’digitalizáció’ kifejezést, ami lelassítja a technológiai fejlődést és a választék bővülését” – szögezi le a dokumentum. Genfben egyébként a jövő héten kezdődik meg az a konferencia, amelyen a következő ötven évre újraosztják az európai tévés frekvenciákat. Itt derül majd ki, hogy Magyarországon hány országos televízió működhet majd.

(Forrás: OSI-Független Médiaközpont, Népszabadság)