Cikk továbbküldése e-mailben:

Van-e alapja a gyanúsításnak, miszerint szigorúan titkos tisztje volt az állambiztonsági szolgálatnak a rendszerváltás előtt?

Teljes képtelenség. Viccnek is rossznak tartom. Ezt kizárta az az átvilágítás is, amit ORTT-taggá válásomkor végeztek.

De csak a III/III-at vizsgálva. Miért nem kívánta megtekinteni a dokumentumokat?

Anélkül is tudom, hogy nem álltam kapcsoltban a szolgálatokkal. Ismerem az életemet. Emlékeznék rá. Egyébként szerintem dokumentumok sincsenek; ha vannak, hozzák nyilvánosságra azokat.

Minek tulajdonítja akkor mégis a híresztelést?

A lejáratásommal korábban is próbálkoztak. Megszüntették a Magyar Hírlap-beli rovatomat. Folyamatosan támadták a Lapozó című tévéműsort: előbb be akartak ültetni egy fideszes politológust, aztán a fölfüggesztésemmel fenyegetőztek. Kiskunmajsán – ahol valaha tanítottam – egy újságcikkben a helyi Fidesz-alelnök a katolikus egyház elleni agitációval vádolt meg. Kizártak abból a kecskeméti Konzervatív Körből, ami már öt éve nem is létezik. A Magyar Nemzetben, amit én a Fidesz lapjának tartok, az elmúlt fél évben havonta jelennek meg lejárató írások, melyek szerint én szembefordultam a barátaimmal, megtagadtam önmagamat, ilyesmik. Mindennek személyes hitelem kikezdése a célja, az oka pedig, hogy bírálni merészelem Orbán Viktort. Az ügynökvád nem véletlenül a Népszabadságban megjelent cikkem elé volt időzítve egy nappal. Egyértelműen a Fidesz áll mögötte.

Említett cikkében rendkívül élesen bírálta Orbán Viktort. Egykori tanácsadója, majd életrajzírója hogyan jutott el Orbán talán legkíméletlenebb kritikusának szerepébe?

Ez az Orbán már nem az az Orbán. Az utóbbi években hatalmas változáson ment keresztül. Mostani önmagát egyébként éppen ő írja le kíméletlen pontossággal: 1991-94 közötti nyilatkozatai és beszédei mintha csak a későbbi Orbánról szólnának, és nem éppen magasztalólag. Azzal áltatom magam: nem én változtam, ő alakult át teljesen.

Orbán az Ön által citált beszédrészletekhez képest azonban már ’96-ra megváltozott, ám Ön még 2002-ben is mellette állt. Sajnálkozva írt például az elveszített választás után.

Én őt a rendszerváltozás egyik hősének tartom, különösen a Fidesz megszervezése és a Nagy Imre-temetésen elmondott beszéde miatt. A 1990-94 közötti időszakát, amelyben az Antall-kormánnyal szembeni legmarkánsabb ellenzékiséget képviselte, már erős kritikával illetem, de a ’94-es elveszített választás után Antall József politikai örökösét láttam benne. A második ciklusban a vezér nélkül maradt jobboldal egyesítésébe fogott, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a baloldalon – az MSZP megerősödése és az SZDSZ-szel való összefogása miatt – nem marad számára tér. Orbán nemcsak egyesíteni, hanem modernizálni is tudta a jobboldalt.

Ebben az időszakban két évig még a tanácsadója is volt.

Ezt nem kell túlságosan komolyan venni, havonta egyszer összejött a társaság (Stumpf István, Tellér Gyula, Elek István, Antall György volt még benne), és beszélgettünk.

A többiek az Orbán-kormány alatt is szerephez jutottak, Ön nem. Miért maradt ki?

Mindenféléket szoktak mondani rólam, nemcsak azt, hogy megváltoztam, meg áruló lettem, hanem hogy csalódott ember vagyok, pedig Orbánnal ’96-ban én szakítottam. Ennek oka, hogy – ígérte ellenére – nem a biztatására kivált MDNP-vel, hanem az MDF-fel kötött szövetséget. Később már úgy értékeltem, hogy őt igazolta az idő meg a siker.

"A helyzet mégsem annyira stabil" (archív fotó: Hírszerző)

2002-ben már nem igazolta a siker, Ön mégis kiállt mellette.

A kormányzása alatt már komoly fönntartásaim voltak a nagyon erős és nagyon direkt hatalomkoncentrációval szemben. Ennek alapját megértettem: az utódpárttal szemben csak úgy lehet versenyképes alternatívát nyújtani, ha – a direkt hatalmi szférán túl – indirekt pozíciókat is szerez. De ennek vehemenciája olyan fokúvá vált, hogy már nem a polgári, hanem valamiféle kontra-posztkommunista Magyarországot, egy másik ellenhatalmat testesített meg. A parlamenti kontroll lazításától a közszolgálati média feletti uralomig sok minden felsorolható, de az etalon az, amit a Magyar Nemzettel csináltak. Ha Orbán Viktor valamit a kezébe vesz, ha valamit a maga képére formál, akkor abból ez lesz. Riasztó, ha a polgári Magyarország is olyan lenne, mint a lap.