Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Hat éves, határozott idejű megbízást kap minden minisztériumi főosztályvezető, határozatlan idejű megbízatással rendelkező kormányhivatal-vezető, az APEH elnöke és a regionális igazgatóságok vezetői, illetve egyéb állami szervek élén álló tisztviselők a köztisztviselői törvény tegnap hatályba lépett módosítása alapján.

A törvény indoklása szerint a módosítás célja "a vezetők stratégiai szemléletének erősítése, az eredményes működésért viselt felelősségük növelése". Hat éve az Orbán kormány hasonló indokokkal hozta létre az azóta is sokat vitatott főtisztviselői kart. Az akkori indoklás a "kormányzati munka összkormányzati szemléletének erősítését, az államháztartás működtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggő tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését" említette.

Politikavezérelt közigazgatás

Akkor mind az MSZP, mind az SZDSZ bírálta a kormány döntését. Lamperth Mónika, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke azt mondta, hogy a kormány politikai kinevezetteket emel be a rendszerbe. Bauer Tamás az SZDSZ részéről a parlamenti vitában azt mondta, ha a kormányt valóban nem vezetik hátsó szándékok, bizonyítsa be ezt azzal, hogy a törvény hatályba lépését a 2002-es választások utánra tolja ki. (A főtisztviselői kar megszüntetésére ennek ellenére csak tavaly ősszel tett javaslatot az Államreform Bizottság.) Bauer Tamás most azt mondta lapunknak: "az akkori szempontok alapján ma sem helyeselne egy ilyen döntést". Szetey Gábor személyügyi államtitkár jelenleg szabadságon tartózkodik, így nem tudtuk utolérni.

Nem csak a képviselők állnak fel egy választás után (Fotó: Járdány Bence)

Egy szocialista kormánytag ugyanakkor arról beszélt lapunknak, hogy a mostani módosítás szellemisége Gyurcsány Ferenc Merjünk baloldalinak lenni! című 2004-es vitairatában már megjelent. (Lásd keretes anyagunkat.) "Szeretnénk különválasztani a politikai zsákmányszerzés terepétől a közigazgatásnak azt a részét, amely már elsősorban szakmai alapon működik" – mondta forrásunk. A rendszerváltás óta eltelt időszak ugyanakkor azt mutatja, hogy a győztes hatalom a "zsákmányszerzés" területének tekintette a közigazgatásnak ezt a szintjét is.



Az Antall-kormány idején először 1992-ben indult meg egy nagyobb leváltási hullám, a Fidesz-érában pedig elsősorban Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára híresült el arról, hogy hivatalsegédi szintig tolta le a kádercserét, de Pepó Pál környezetvédelmi miniszter is hasonló gyakorlatot folytatott. Egy a közigazgatásban jártas szocialista forrásunk szintén elismerte ugyanakkor, hogy a Horn-, és a Medgyessy-kormányok szintén nagyarányú személycserékkel kezdték működésüket. 

Mibe fog ez nekünk kerülni?

Kérdés, mi történik, ha 2010-ben ismét kormányváltás lesz. Egy nagyobb arányú személycsere valószínűleg tetemes kiadásokkal járna. Akinek esetleg visszavonják a főtisztviselői megbízatását, az sem jár nagyon rosszul: a háttéranyag szerint "2007. december 31-ig a volt főtisztviselő illetménye vezetői megbízásának időközben történő visszavonása esetén sem csökkenthető. 2008. január 1-től a főtisztviselő vezetői megbízásának visszavonása esetén is jogosult marad a korábbi vezetői pótlékra, ugyanakkor illetményének összege az alapilletmény eltérítésének függvényében csökkenhet".

Igaz, a kormányok sosem garasoskodtak, ha saját apparátusukról volt szó: az Orbán-kabinet 120 milliárd forintot irányzott elő a főtisztviselői kar felállítására. Egy szerkesztőségünk birtokába jutott dokumentum úgy fogalmaz egyébként, hogy "a jogalkotói szándék arra irányult, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pályázat kiírására, ha a hivatali szervezet vezetője nem elégedett a főosztályvezető munkájával".

Az Index körkérdésére egyelőre csak három minisztériumnál tudták megmondani, hogy mi lesz a náluk dolgozó osztályvezetőkkel: a pénzügyminisztériumban, és az egészségügyi tárcánál mindenki marad, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter ellenben minden posztra új pályázatot ír ki. A GKM közleményt adott ki, eszerint Kóka János már tavaly megpályáztatott minden ilyen állást. A döntést még nem hozott miniszterek ugyanakkor már kifutottak a törvényes határidőből: a háttéranyag szerint ugyanis "az erről szóló döntés 2007. augusztus 14-ig hozható meg".