Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Görögország szigorú kiadáscsökkentést jelentett be, az eurózóna tagállamai pedig egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak rá, hogy megmentsék az országot az euró létét is veszélyeztető államcsődtől. A New York-i napilap azonban arra figyelmeztet, hogy Spanyolország is nagy bajban van: csodában, de legalábbis a göröghöz hasonló európai mentőakcióban reménykedik.

A The Wall Street Journal emlékeztet rá, hogy a spanyol költségvetési hiány 11,4 százalék körül alakulhat. José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök egyelőre azonban nem hajlik a korábban beígért, és az ország megmentése érdekében elkerülhetetlennek látszó megszorításokra: a nyugdíjkorhatár emelésére és a közszféra fizetéseinek befagyasztására. 

Belerokkanhat az eurozóna?

A kormány még mindig a csodában bízik: a gazdasági növekedés élénkülésében, ami növelné az adóbevételeket. Erre azonban kevés az esély - tavaly 3,7 százalékkal csökkent a GDP, a munkanélküliség 20 százalék közelében jár. Az ingatlanpiac helyzete kilátástalan, a turizmus is gyengélkedik.

A másik lehetőség az lenne, ha a Görögországot minden bizonnyal kisegítő eurózóna Spanyolországnak is mentőövet dobna. Elvégre az Unió negyedik legnagyobb gazdaságáról van szó, amelynek bedőlése az egész EU-t magával ránthatná.

Egy nappal korábban kiderült: az Európai Unió és Athén az IMF bevonása nélkül szeretné rendezni a görög válságot. Görögországnak nincs szüksége a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi segítségére, európai és görög vezetők legalábbis világossá tették, hogy az IMF nélkül akarják kezelni a görög pénzügyi válságot - mondta John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese pénteken.
 

A 2006-os budapestihez hasonló zavargások Athénban (Fotó: MTI/EPA)

"Részünkről ez rendben van" - fogalmazott a kaliforniai Palo Altóban renezett gazdasági konferencián a pénzintézet második számú embere. Hozzátette, az IMF technikai tanácsadással segíti Athént.

Lipsky szerint "nagyon kemény dió" lesz Görögország számára az a nehéz stabilizációs program, amelynek végrehajtására kényszerül a súlyos pénzügyi problémák miatt. 

Újabb uniós intézmény jöhet?

Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) francia elnöke úgy vélte, érdemes tanulmányozni azt a javaslatot, amely szerint az IMF mintájára létre kellene hozni egy Európai Monetáris Alapot. Egy ilyen alapról azonban szerinte a tagországok kormányainak kellene dönteniük, nagyon szigorú feltételrendszert szabva. Az ötletet - amellyel a görög adósságválság nyomán állt elő több akadémikus - Angela Merkel német kancellár is támogatta (már korábban).

Trichet bátornak nevezte Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő megszorító lépéseit, amelyek szerinte meg fogják győzni a piacokat arról, hogy Görögország jó irányban halad.

John Lipsky a fórumon megállapította: sok optimista jel utal a világgazdaság rendbejövetelére, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy komoly gondot jelent az emelkedő munkanélküliség. Véleménye szerint 2011-ben is folytatódni fog a munkahelyek megszűnésének folyamata.

Utalt rá, hogy az eddigi gazdasági felépülés a szokatlanul nagy fokú állami költekezésen alapult, és a tartós növekedés helyreállításához az állami szektortól ezt a szerepet idővel át kell majd vennie a magánszféra által támasztott keresletnek.

(Forrás: Globusz.net, MTI)