Felfedezték Bettit és Annát
Prakfalvi Péter nem nyugszik. Tavaly megtalálta Erdőkürt határában Magyarország legnagyobb andezitbarlangját, most pedig falenyomatbarlangokat talált az Ipoly völgyében.
Kapcsolódó cikkek
A helyiek által "Grand Canyon"- ként is emlegetett Páris-patak völgyéhez közel, egy kisebb szurdokban lett figyelmes a felfedező a kavicskonglomerátum-kőzetben lévő különös mélyedésekre. Prakfalvi Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: a belül fatörzsre emlékeztető elágazásokkal teli üregek egy sajátos barlangfajtát rejtenek, ilyeneket eddig Magyarországon még nem jegyeztek fel.
A falenyomatbarlangok keletkezése az évmilliókkal ezelőtti időkre tehető. A szurdokokba bedőlt óriásfákat hordalék borította el és konzerválta is azokat. A fa időközben elkorhadt, ám míg egyben volt, boltozatot tartott a fölötte összecementálódott kőzetegyüttesnek, mára pedig viszonylag stabil üreges járatként láthatóak - tette hozzá a geológus, akinek a felfedezését a napokban a Szlovákiában élő kollégája, Gaál Lajos mérte fel és hitelesítette.
Prakfalvi Péter a környék völgyeiben tett felfedezéséből háromról bizonyosodott be, hogy valóban barlang: azaz természetes úton jött létre, az ember belefér, továbbá három és fél méternél hosszabb.
A felfedező, Prakfalvi Péter (Forrás: Független Hírügynökség)
|
A felfedező családtagjainak keresztnevéből mostantól Betti, Anna és András-barlangoknak nevezik a Magyarországon egyedülálló képződményeket. A ritka természeti képződményeket kísérő nélkül nem valószínű, hogy megtaláljuk, ám ha ezeket a természetjárók is felfedezik, akkor valószínűleg turistautakat építenek majd a faopálokat is rejtő Páris-pataktól a megtekintésükre.
A salgótarjáni geológus egyébként valamivel több mint egy éve - ugyancsak forrásfelmérések során bukkant Erdőkürt határában Magyarország legnagyobb andezitbarlangjára. Prakfalvi Péter a barlang történetéről elmondta: forrásvizek felmérése közben került a helyi kőbányába, ahol az ötvenes évekig bányászták az andezitet. Az andezitbányászok vélhetően ismerték a barlang bejáratát, ám az eddig a szakma és a nagyközönség előtt rejtve volt. A 15 millió éves barlang egy idős a körülötte lévő kőzetekkel, kialakulását vulkánkitörés idején a szétrobbanó forró kőzetdarabok és különböző gázok törmelékárja hozhatta létre, amikor azok a nedves kőzetre ráfolytak - fejtette ki.
Az Erdőkürti-andezitbarlang évmilliókig zárvány lehetett a föld felszíne alatt, amely csak a kőbányászati tevékenység révén nyílt meg. A barlang létezését a szükséges térképészeti anyagokkal együtt hivatalos úton jelentette be a felfedezője a területen illetékes Bükki Nemzeti Park igazgatóságánál. Itt döntenek majd a látogathatóságáról - közölte Prakfalvi Péter.
A geológus-mérnök arról is beszélt, hogy körülbelül kétszáz nem-karsztos barlangot tartanak nyilván Magyarországon. Ezek között csak üreg méretűek, azaz csak két-három méter hosszúak vannak, ezért különleges a mostani felfedezés.
(Forrás: Független Hírügynökség)
A rovat további cikkei
- A teljes önkormányzatot letartóztatták egy brazil városban
- Az idősek szeretnek fiatalokat alázó cikkeket olvasni
- Veséjét adta feleségének a német politikus
- Shrekre hasonlít a hal - Ön szerint csúnya? (videó)
- Depardieu lesenkizte Juliette Binoche-t
- Ókori bronzlámpás került elő Angliában
- Mától lehet nézegetni az ARC-plakátokat
- Érdekli, mit csinál télen a gólya? Most nyomon követheti
- 70 éves a színes televíziózás
- Preparáltatná Gábor Zsazsa testét a férje












