Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Antiszemita botrány előzte meg a nemzetközi holokauszt-emléknapot. Tadeusz Pieronek, a lengyel püspöki konferencia volt elnöke egy nyilatkozatában azt állította, hogy a zsidók "propagandafegyverként" használják a holokausztot, hogy így szerezzenek támogatókat Izraelnek. Visszavonta azonban azt a kijelentését, hogy a holokauszt "zsidó találmány" lett volna, mondván, nyilatkozatát manipulálták, ő nem járult hozzá annak közléséhez. E mondat azonban még hétfőn is fenn volt egy olasz weboldalon.

A pontifex.roma katolikus portálnak adott interjúban a püspök arról beszélt, hogy "nem helyes ezt a tragédiát propagandacélokra kihasználni". Emléknapokat szerinte inkább "a kommunizmus áldozataiért, a katolikusokért, az üldözött keresztényekért" lenne érdemes tartani. Pieronek szerint Izrael kizsákmányolja ezt a tragédiát, hogy úgy bánhasson a palesztinokkal, "mint az állatokkal".

A zsidóknak azonban szerinte azért olyan "jó a sajtójuk", mert hatalmas pénzek és erős lobbicsoportok állnak mögöttük, és egy jelentős katonai hatalom, az Egyesült Államok feltétlen védelme. "Ez táplál egy bizonyos arroganciát, amit én elviselhetetlennek tartok" - jelentette ki.

Megemlékeznek az áldozatokról

Ma tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját, ami az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 65. évfordulójára esik. Budapesten megemlékezést tartottak a Holokauszt Emlékközpontban és a Játékszínben.

Simon Peresz izraeli államfő részt vesz és beszédet mond a német parlament alsóháza, a Bundestag ülésén, amelyen a holokauszt emléknapja alkalmából a nemzetiszocializmus áldozatairól emlékeznek meg. 

Sínek a halálba: az auschwitz-birkenaui láger bejárata

Kedden az izraeli és a német államfő közösen koszorúzta meg Berlinben azt az emlékhelyet, amelyet a nácik által létesített haláltáborokba, főként az auschwitzi koncentrációs táborba deportált berlini zsidók emlékére hoztak létre. 

A két ország közötti megbékélés jeleként Simon Peresz és Horst Köhler együtt kereste fel a grunewaldi pályaudvar 17. vágánya melletti emlékhelyet. 1941-től a háború végéig Berlinből mintegy 50 ezer zsidó deportáltak, köztük egyedül az auschwitzi "halálgyárba" a pályaudvar 17. vágányáról összesen 17 ezer zsidóval 35 szerelvény indult. A deportáltak között több ezer gyerek volt. 

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő a holokauszt áldozatainak emléknapján, szerdán részt vesz az egykori auschwitzi (lengyel nevén oswiecimi) haláltáborban tartandó megemlékezésen. Netanjahu kedden Varsóban fejet hajtott a gettó egykori gyülekezőhelyénél létesített impozáns szürke márvány emlékműnél. Erről a térről küldtek német náci megszállók 1942-ben 300 ezer zsidót a fővárostól száz kilométernyire kialakított treblinkai haláltáborba. 

Szisztematikus népirtás volt

65 évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi koncentrációs tábort. Az ENSZ közgyűlése ezt a napot 2005 novemberében nemzetközi holokauszt emléknappá nyilvánította.

A koncentrációs táborok gondolata nem a múlt század terméke, a történelem leghírhedtebb koncentrációs táborai azonban a 20. században, a sztálini Szovjetunióban és a hitleri Harmadik Birodalomban működtek.

A zsidók szisztematikus gyilkolása 1941 végén kezdődött a chelmói megsemmisítő táborban, majd Treblinkában, Sobiborban és Belzecben folytatódott. A német vezetés 1942 januárjában fogalmazta meg a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének szándékát, kezdetét vette a zsidó nép kiirtását célzó "Endlösung", a végső megoldás. 

A kezdetben munkatáborként is működő auschwitzi (Oswiecim) és a majdaneki tábort már a tömeges megsemmisítés céljára alakították ki: az auschwitzi törzstáborban és a hozzá tartozó, 1942-ben kiépült Birkenauban, valamint Majdanekben építették az első gázkamrákat. (A zárt kamrába beengedett Cyklon B gázzal végrehajtott népirtás első áldozatai 1942 márciusában szovjet hadifoglyok voltak.) 

1942 júniusában kezdték építeni a négy krematóriumot, melyeket 1943 márciusában helyeztek üzembe - s ezek napi kapacitása elérhette a 8000 főt. Az SS-által irányított eutanázia-programban, az értéktelennek ítélt emberek - az elmebetegek, fogyatékosok, stb. - elpusztításában orvosok is közreműködtek. 

A holokauszt történetének legnagyobb és leggyorsabb deportálási akciója 1944. május 15-én kezdődött. Július 9-ig, azaz 56 nap alatt, német adatok szerint 437 402 zsidót deportáltak Magyarországról, 15 ezer fő kivételével mindegyiküket Auschwitz-Birkenauba. 

A náci holokausztnak megközelítőleg 13 millió áldozata volt: közel 6 millió zsidó, a kétmilliós európai cigányság 10-30 százaléka, 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel, német, továbbá más kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak.

(Forrás: MTI, Spiegel Online, The Jerusalem Post)