Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A nemzetközi pénzügyi válság kezelését illetően a soros francia EU-elnökség által előzetesen kidolgozott dokumentum fő vonalaiban egyetértés volt az Európai Unió pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján - közölték a csúcstalálkozón részt vevő magyar küldöttségbeli források.

Így e dokumentum tartalma az unió nem hivatalos közös álláspontjának tekinthető az egy hét múlva Washingtonban esedékes nemzetközi értekezletre. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a 27-ek ebédje alatt nem volt nagyobb vita a teendőkkel kapcsolatos elgondolásokról - tették hozzá a fenti források. 

Határozott és ambiciózus döntéseket vár az Európai Unió a nemzetközi pénzügyi rendszer reformjának elindítására összehívott jövő heti nemzetközi csúcsértekezlettől - szögezte le a francia elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek pénteken tartott brüsszeli találkozóját követően.

A záró sajtótájékoztatón az elnöklő Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy az unió közös álláspontra jutott a más fejlett államokkal és szervezetekkel tartandó értekezlettel kapcsolatban. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt szögezte le, nem engedhető meg, hogy a washingtoni tanácskozás kudarccal végződjön.

Moszkvával szemben is egy hangon

Ami pedig a pénteki EU-csúcs másik érzékeny kérdését, az Oroszországhoz fűződő viszonyt illeti - különösen Medvegyev elnök minapi, "kalinyingrádi" fenyegetése miatt -, a Bizottság elnöke közölte: minden európai uniós tagországnak az az érdeke, hogy az EU egy hangon, közös álláspontra helyezkedve szólaljon fel az Oroszországgal folytatott párbeszédben és tárgyalásokon. 

Barroso hozzátette, hogy ezt üzenetnek szánja "lengyel és litván barátainak". Az EU-tagállamok vezetőinek kötetlen találkozóját követő sajtótájékoztatón - egy kérdés kapcsán - a portugál politikus a francia elnökkel együtt kiállt amellett, hogy az uniónak folytatnia kell Moszkvával a grúz-orosz válság miatt befagyasztott partnerségi tárgyalásokat.

Barroso a csúcson: üzent (Fotó: MTI/EPA)

Abban azonban továbbra sincs egyetértés a tagországok között, hogy felújítsák-e a tárgyalásokat Oroszországgal egy átfogó partnerségi megállapodásról - derült ki a pénteki uniós csúcstalálkozó margóján.

Valdas Adamkus litván elnök az ülésre érkezve, egy újságírói kérdésre válaszolva úgy vélte, Oroszország mindeddig nem teljesítette a tárgyalásokhoz szabott feltételeket, amelyeket a szeptember eleji uniós kormányfői találkozón rögzítettek. Ezek legfontosabbika, hogy Oroszország vonja ki csapatait Grúziából, az augusztus eleji pozíciókba. 

Az EU-tagok egy része, köztük mindenekelőtt a balti államok és Lengyelország, azt az álláspontot képviselik, hogy amíg nincs teljes körű teljesítés, addig nem lehet folytatni a tárgyalásokat. "Vissza kellene lépünk a szeptember elsejei eredményektől?" - tette fel a szónoki kérdést pénteken Adamkus. Az unió francia elnöksége és az Európai Bizottság ugyanakkor már értésre adták, hogy a tárgyalások folytatásában érdekeltek. 

Hétfőn a külügyminiszterek folytatják

Az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn találkoznak Brüsszelben más témák mellett az EU-orosz viszony megvitatására. Amennyiben a tárgyalások felújítása mellett döntenek, a jövő pénteki nizzai orosz-EU csúcsértekezleten rögzíthetik is a megbeszélések folytatását. 

Az uniónak fontos lenne az új megállapodás, mert az abban foglaltak segítenének a szervezett bűnözés elleni nemzetközi harcban, növelnék az energiaellátás biztonságát, és ösztönözhetnék a demokratikus átalakulást is Oroszországban.
A viszonyban újabb megtorpanást okozhat viszont az a terv, amelyet Dmitrij Medvegyev orosz elnök ismertetett a napokban. 

Az uniós elnökség pénteken egy nyilatkozatban élénk nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország bejelentette, rakétákat szándékozik telepíteni az EU-ba ékelődött tartományába, Kalinyingrádba. Moszkvai állítás szerint ennek célja a Lengyelországba és Csehországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer semlegesítése lenne. Az EU viszont már jelezte, hogy álláspontja szerint egy orosz rakétatelepítés nem fokozná Európa biztonságát. Ezt erősítette meg a mostani elnökségi nyilatkozat is. 

Ugyancsak a hétfői külügy- és védelmi miniszteri értekezlet napirendjén szerepel a boszniai helyzet, benne az uniós békefenntartásra vonatkozó tervekkel. Kiszivárogtatások szerint az unió egyértelműen értésre kívánja adni, hogy nem elégedett a reformokkal a balkáni országban, és azzal sem, hogy éleződni látszik a feszültség az ottani népek között. Az unió várhatóan arról is dönt, hogy nem folytatja tovább a békefenntartó erők számának csökkentését, hanem fenntartja a jelenlegi, körülbelül 2500 fős jelenlétet. 

Pénteki brüsszeli bejelentés szerint folyik az unióban a gondolkodás a csádi békefenntartó misszió jövőjéről is. Az európai erő megbízatása a tervek szerint jövő márciusban véget ér, de a friss közlés szerint elképzelhető, hogy ENSZ-égisz alatt a helyszínen marad a több mint 3 ezer fős különítmény. 

A napokban várható döntés arról, hogy az EU tengeri műveletet indít Szomália körzetében, az Adeni-öbölben a kalózkodás visszaszorítására. Ez lesz az első közös tengeri küldetés az unió történetében.



(Forrás: MTI)