Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

Hasonló támadásokban az utóbbi hetek során már kétszázan vesztették életüket, a szerdai merénylet pedig egyértelmű üzenet a térségbe a minap látogató Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek: a pakisztáni fegyveres erők még messze vannak a lázadók tűzfészkének számító törzsi területek megtisztításától.

Clinton pakisztáni hallgatósága előtt kijelentette, hogy az Egyesült Államok "vállvetve harcol" a délkelet-ázsiai országgal a "brutális szélsőséges csoportokkal" szemben.

A nők voltak célkeresztben

A pokolgép egy olyan piacon lépett működésbe, ahol főleg női termékeket árusítanak, ezért az áldozatok is többnyire nők voltak. Mian Iftikhar Hussain, az Északnyugati Határtartomány hírközlési miniszterének beszámolója szerint a kilencven áldozat mellett mintegy kétszáz sérült is van, de kórházi források elmondták, hogy a szám még tovább emelkedhet.

A BBC helyszíni tudósítója szerint ez volt az idei legsúlyosabb támadás és minden bizonnyal az évtizedéé is Peshawarban. A robbantásban több épület - köztük egy mecset is - megrongálódott, a helyi hatóságok pedig további túlélők után kutatnak a romok alatt.

A Pakisztánba látogató Clinton a térségben megszaporodó katonai rajtaütésekről és Iszlamabad nukleáris fegyvereiről tárgyal. A külügyminiszter további forrásokat kíván átcsoportosítani az országnak a szélsőségesekkel vívott harcában. A közvéleménynek csupán egy vékony rétege támogatja a felkelők ügyét, azonban még ennél is kevesebb állnak ki az Egyesült Államok politikája mellett, amely jórészt a törzsi területeken zajló rajtaütésekre szorítkozik.

Merénylet után Pakisztánban: lassan frontvonal nélküli háború alakul ki az országban (Fotó: MTI)

Clinton kritikus időszakban érkezett Iszlamabadba, ugyanis Pakisztánban éles vita zajlik arról a segélycsomagról, amelyet az Egyesült Államok szándékozik nyújtani: jóllehet a következő öt évre az eddigi összeg háromszorosát, évi másfél milliárd dollárt folyósítanának, azonban több olyan feltétel mellett adnák, amely Pakisztán szerint sértené az ország szuverenitását - írja a Reuters.

A segélyt lehetővé tevő törvény a gazdasági-társadalmi fejlődésre fókuszál, továbbá megköveteli, hogy Clinton biztosítsa a Kongresszust: Pakisztán hajlandó felvenni a harcot a felkelőkkel, elejét veszi a nukleáris fegyverek proliferációjának és civil irányítás alatt tartja a mindenható pakisztáni hadsereget. A Washington Post úgy tudja, hogy Clinton érkezését biztonsági megfontolásból nem jelentették be előre. A külügyminiszter asszony Asif Ali Zardari elnök mellett más politikusokkal, törzsi vezetőkkel és diákokkal is találkozik pakisztáni körútja során.

Halálos fenyegetés

Áprilisban Clinton kijelentette, hogy a nukleáris fegyverekkel ellátott Pakisztán "halálos fenyegetést jelent" az Egyesült Államokra és a világra - emlékeztet az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa elnevezésű agytröszt. A szélsőséges csoportok számát nehéz lenne meghatározni, azonban Ashley J. Tellis, a Carnegie Endowment for International Peace elemzője szerint a rebellisek öt kategóriába sorolhatóak be: a vallási, a pakisztáni hadsereg támogatását élvező India-ellenes csoportok, az afgán tálibok, az al-Kaida és a hozzá kötődő szervezetek, valamint a pakisztáni tálibok. Általában elmondható, hogy az utóbbi években felbukkanó csoportok még erőszakosabbak, még kevésbé hajlandóak a politikai megoldásokra és egyre erősebben kapcsolódnak egymáshoz.

A szerdai merénylettel vádolt pakisztáni tálibok csoportja a 2002-ben a törzsi területekre be-betörő hadsereg által jelentett fenyegetésekre jelent meg válaszul. 2007-ben tizenhárom különálló fegyveres csoport koalíciójából alakult meg a pakisztáni tálibok ernyőszervezete, amelyet haláláig az idén augusztusban egy pilótanélküli robotrepülőgép által levadászott Baitullah Mehsud irányított. A pakisztáni tálibok számáról megoszlanak a vélemények; körülbelül 30-35 ezer főből állhat félelmetes erejű szervezetük. A pakisztáni hadsereg elleni dzsihádra felhívás mellett céljuk az iszlám törvénykezés, a sariah bevezetése, valamint az afganisztáni NATO-csapatokkal szembeni egység megszervezése. A tálibok számlájára írják többek között a néhai pakisztáni miniszterelnök, Benazir Bhutto két évvel ezelőtti meggyilkolását is.

Tálib-tálib ellentétek

A South Asia Terrorism Portal szerint tavaly 2155 civil halt meg terrorista támadásokban, az idei év első tíz hónapjában pedig már 1800 polgár, szemben a 2003-2006-os időszak 1600 áldozatával. A terroristák új, egyre fiatalabb generációja ráadásul egyre inkább hajlamos az öngyilkos merényletekre is: 2002-ben még csak kettő, míg idén már hatvanan robbantották fel magukat, amely egyértelműen az al-Kaida befolyását támasztja alá.

Elemzők szerint az al-Kaida a pénzügyi nehézségek ellenére az iszlamista mozgalom zászlóshajójaként tekint önmagára, amely sokszor közvetítőként és koalícióépítőként lép fel a különböző csoportok között.

Szakértők azonban azt állítják, hogy a pakisztáni és az afganisztáni tálibok közötti kapcsolatot megmérgezhetik a pakisztániak hadviselése, ugyanis a kormány és a hadsereg elleni offenzívájuk homlokegyenest különbözik az afgánok taktikájával. A határ túloldalán az afganisztáni tálibok szoros kapcsolatot ápolnak a hadsereggel és a pakisztáni titkosszolgálattal is, amely már évek óta szálka Washington szemében.

(Forrás: BBC, Reuters, Washington Post, Council on Foreign Relations)