Elsőként Magyarországon: nyilvános a hódmezővásárhelyi III/III-asok listája
Mostantól Hódmezővásárhely honlapján, az Emlékpontban, a városi könyvtárban és a levéltárban is meg lehet nézni azt a tanulmányt, amelyet a helyi önkormányzat kérésére készítettek el a városban élő volt III/III-as ügynökökről és tartótisztekről, azok tevékenységéről és arról, hogy az állambiztonsági szolgálatok a település gazdasági, kulturális, egyházi és politikai életére milyen hatással voltak.
Ebből kiderül, hogy Hódmezővásárhelyen az egykori Belügyminisztérium volt III/III-as csoportfőnökségének kilencvenhat tagja - akik közül harminckét embert nem sikerült név szerint azonosítani, mivel a hálózati személyek beazonosításhoz szükséges dokumentumok a 80'-as évek végén eltűntek - tevékenykedett és ötvenhat tartótisztjét azonosították be. A tanulmány foglalkozik negyvenkilenc további olyan ügynökkel is, akik a városon kívül, Csongrád megye más területein tevékenykedtek.
A tanulmány célja az, hogy a hódmezővásárhelyiek szembe nézhessenek múltjukkal, megismerhessék, milyen hatást gyakoroltak az állambiztonsági szolgálatok a város kulturális, gazdasági, egyházi, politikai, társadalmi életére - mondta a Független Hírügynökségnek Lázár János polgármester (FIDESZ). A polgármester hozzátette, ezzel nem az a céljuk, hogy megbélyegezzenek bárkit is, hiszen nem lehet tudni, hogy egyes emberek miért vállalták el a titkosszolgálati munkát.
A tanulmány tartalmazza, hogy kezdetben az 1956-os forradalom leverése volt az állambiztonsági szolgálat tevékenységének középpontjában, a hatvanas években a téeszesítés, a hetvenes években az egyházi élet, illetve a fiatalok "rendszerellenes" tevékenysége vált fontossá, a nyolcvanas években pedig előtérbe kerültek a szerveződő ellenzéki pártokkal kapcsolatos feladatok. Lázár János elmondta, a kutatás nem érintette sem a katonai titkosszolgálatok, sem a hírszerzés tevékenységét. A feldolgozott jelentések alapján a hálózat tevékenysége a hétvégi disznóvágástól az otthoni beszélgetésig átszőtte a hódmezővásárhelyiek életét 1956 és 1989 között.
A kutatás azonban még nem fejeződött be. Az Emlékpont történészei a következő lépésként az ún. munkadossziék feldolgozásával folytatják a munkát, erre a képviselő testület múlt heti ülésén kaptak felhatalmazást. A munka folytatása akár további éveket is igénybe vehet, mert akkora anyagmennyiséget kell feldolgozniuk. A polgármester elmondta, a tanulmány a múlt egy eddig ismeretlen területét tárta fel és szerinte az egész országban ezt kellene tenni. Úgy gondolja, a lista és a tanulmány nyilvánosságra hozásával nem sértettek adatvédelmi törvényt.
A rovat további cikkei
- Hagyó "Parizer" Miklós után Demszky Gábor is belekeveredett a BKV-ügybe?
- Megszegi-e utolsó ígéretei egyikét Bajnai Gordon?
- Rejtő Jenő nem halt meg: a Közép-Afrikai Köztársaság EU-hoz delegált nagykövete a gyanúsított MSZP-s
- Kádár-korszakot ígér a Fidesz programja, minden mást homályban tart
- Fordulat: nem ad hitelt az MFB a Balatonring-beruházásra
- Balatonring: nincs előrelépés az MFB-hitel ügyében
- Narancsvidék: újrahasznosított ügyekkel üzen az MSZP maradék választóinak
- Sok mindenre nem emlékszik Bajnai Sukoró ügyében
- Rasszista erőszakkal vádolt romák pere kezdődött
- Sírás + rívás: már Medgyessy is csalódott Gyurcsányban









