Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A gazdasági válság milyen hatással lesz az európai mezőgazdaságra és élelmiszerpiacra?

A gazdasági válság valószínűleg felerősíti az agrárpiaci spekulációt. Ez újabb élelmiszerválsághoz is vezethet, hiszen a legutóbbi ilyen krízis kiváltója sem az élelmiszerhiány volt, hanem az agrárpiacon tapasztalható spekuláció. Ezt erősítette fel, hogy nagyon sokan átálltak bioüzemanyag termelésére. A gazdasági válságra a piacnyitás lesz az egyik válasz - ez erősítheti a spekulációt.

Ezt hogy érti?

A mezőgazdasági árak - például a tejé, gabonáé - nagyon lecsökkent a válság hatására. Rengeteg kisebb gazda megy tönkre, ami felgyorsítja a mezőgazdasági cégek koncentrációját. Így a nagy, tőkeerős multinacionális cégeknek lehetőségük nyílik nagymennyiségű olcsó alapanyag megvásárlására, elraktározására, ezáltal később mesterségesen felverhetik ezeknek a termékeknek az árait. Ebből lehet egy új élelmiszerválság.

Folyik az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) felülvizsgálata. Az irányokon még nagy a vita, de az biztos, hogy erre a területre kevesebb pénz jut majd. Ez milyen változást hoz Ön szerint az uniós agrárpiacon?

A KAP lényege sokáig az volt, hogy az importra magas vámokat vetettek ki, az uniós termelők exportját pedig támogatják - ezzel tettük tönkre a déli országok mezőgazdaságát. Ehelyett jöttek a közvetlen agrártámogatások - bár ezek célja végül is ugyanaz volt. Egy újabb reform után szigorú élelmiszer-biztonsági előírások léptek életbe, és valamivel több pénz jutott a vidékfejlesztésre is. De ez akkor is azt eredményezte, hogy a kis, helyben termelő gazdaságok hátrányba kerültek az ipari élelmiszertermeléssel szemben - a különbség csak annyi, hogy ezek az iparilag feldolgozott termékek származhatnak bárhonnan a világból.

Guy Kastler: az Európai Uniónak szigorítania kellene a GMO-kra vonatkozó előírásokon!

A gazdasági válság felerősíthet protekcionista törekvéseket is. A magyar miniszterelnök például éppen most próbálja rászorítani az áruházláncokat, hogy nyolcvan százalékban magyar terméket tegyenek a polcokra. Ha minden országban felerősödne ez a tendencia, milyen hatással lenne Ön szerint az uniós agárpiacra?

Ezek nyilván ellentétesek a szabad agrárpiac elvével, de szerintem - ha lesznek is ilyen intézkedések - legfeljebb átmeneti jelleggel vezetik be őket. Egyébként sem hiszem, hogy túl hatásos lenne egy ilyen lépés. Inkább attól tartok, a válságot és ezeket az intézkedéseket is arra használják fel az egyes kormányok, hogy akadályozzák egy valódi társadalmi unió létrejöttét. Én egyébként elfogadom az "élelmiszer-önrendelkezés elvét", szerintem minden országnak joga van hozzá, hogy eldöntse: milyen élelmiszerekkel látja el lakóit. (Az elvről lásd keretes írásunkat.)

Nemrég fogadtak el egy új uniós irányelvet, amely a biodiverzitás megőrzése érdekében elősegítené, hogy a termelők a helyi sajátosságoknak megfelelő vetőmagokat használjanak. Ugyanakkor Ön is azt mondta, hogy a piac itt is egyre jobban koncentrálódik. Milyennek látja most a biodiverzitás helyzetét az európai mezőgazdaságban?

A biodiverzitás és a gazdálkodók autonómiája nagyon szorosan összefüggő kérdések. A vetőmag az élelmiszerlánc első eleme, és ha a gazdálkodó nem tudja a saját vetőmagját elvetni, hanem arra kényszerül, hogy máshonnan vásárolja meg, az kiszolgáltatottá teszi. Ez igaz az egyes országok viszonylatában is: ha mástól kénytelenek vetőmagot vásárolni, az függővé teszi őket az eladótól. Korábban olyan vetőmag-katalógus volt érvényben az EU-n belül, amelynek előírásait csak az ipari előállítók tudták teljesíteni, ez viszont megakadályozta, hogy a gazdák egymás között cserélgessék a vetőmagot, ami káros volt a biodiverzitás szempontjából.



Az ipari vetőmagok pedig csak rengeteg vegyszer felhasználásával képesek jó hozamot hozni - így viszont mindenhol. A gazdálkodók által termesztett vetőmagok ellenben vegyszer nélkül is adaptálódnak az egyes tájegységek sajátosságaihoz. De ezek az eddig érvényes előírások miatt kiszorultak a vetőmagpiacról, míg a nagy cégek egyre több génmódosított vetőmagot (GMO) állítanak elő.

Az élelmiszerek minőségét ezek a tényezők mennyire befolyásolják?

Az ipari vetőmagból előállított élelmiszereknek sokkal rosszabb a beltartalma. A tájfajtákból készültekben például sokkal több az antioxidáns. Ráadásul finomabb is.

Önöknél sokkal elterjedtebb, hogy a gazdák például saját pékségeikben árulják az általuk megtermelt búzából készült kenyeret. Hogy tudnak versenyezni a nagy áruházláncokkal?

Megélnek a piacon. Egyre többen jönnek rá ugyanis, hogy - még ha a polcon esetleg drágább is egy tájfajtából előállított kenyér - sokkal jobb a beltratalma. Vegyünk például egy kenyérből, felvágottból, zöldségből álló menüt, mondjuk egy vacsorát. Az egyik esetben csupa ipari körülmények között előállított terméket fogyasztunk, a másikban pedig tájfajtákat. Ugyanahhoz a tápértékhez a másik esetben egyszerűen kevesebb termékre van szükség, így már el is tűnik az az árelőny, amivel a boltok polcain még rendelkezett az ipari élelmiszer. Franciaországban már sok iskola menzáján készítenek tájfajtákból származó menüt. Mivel egy-egy adag ételhez kevesebb húsra van szükség, egyáltalán nem nőttek a költségek.



A GMO-k elterjedését mennyire tartja veszélyesnek? Magyarországon szinte ez az egyetlen kérdés, amelyben tökéletes az összhang a parlamenti pártok között: nem szeretnénk génmódosított termékeket beengedni, az Európai Bizotság viszont lehet, hogy feloldja ezt a moratóriumot.

Magyarországnak még ekkor is vannak lehetőségei a GMO-k távoltartására. Például az Európai Bírósághoz fordulhat. Maguk az uniós előírások is változhatnak. Most például az Európai Élelmiszer-biztonsági Szervezet egy-egy GMO engedélyezése előtt egyetlen állatfajon vizsgálja, hogy az nem káros-e a szervezetre, kilencven napon át. Míg például a növényvédőszerek hatásait három állatfajon vizsgálják két éven keresztül. Ha a GMO-kat is ugyanilyen körülmények között tesztelnék, meggyőződésem, hogy sokkal kevesebb kapna forgalmazási engedélyt. De az Európai Környezetvédelmi Tanács már tavaly azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a GMO-kra is a vegyszerek tesztelésére érvényes előírások legyenek érvényesek. Minden tagállamnak emellett kellene lobbiznia a változáshoz.

A génmódosított termékek elterjedése milyen hatással lehet az európai agrárpiacra?

Nagyon fontos lenne megvizsgálni ennek a gazdasági hatásait. Spanyolország példája ugyanis azt mutatja, hogy lehetetlen a koegzisztencia: nem lehet csak úgy együtt termeszteni GMO-t, és hagyományos mezőgazdasági termékeket. Ott a GMO megfertőzte a bio körülmények között termesztett kukoricát, és ennek termesztői teljesen ellehetetlenültek. Ezeket a gazdasági károkat még senki nem összesítette.