Cikk továbbküldése e-mailben:

Ön neve:

Ön e-mail címe:

Címzett neve:

Címzett e-mail címe:

A jelenlegi állás szerint sem Szegeden sem Pécsett nem képezhetnek a jövőben magyar- és angoltanárokat, míg Debrecenben többek között az olasz- és franciatanári diplomára vágyók járnak rosszul. A mester szakok indítását elbíráló Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) 58 szakindítási kérelmet dobott vissza a beérkezett 138-ból.

Mint ismeretes, a magyar felsőoktatásban 2006-ban váltotta fel végleg a hagyományos egyetemi/főiskolai képzési rendszert a bolognai, amely két szintből, egy három éves "alapozó" bachelor szakaszból, és egy két éves specializációs mester szakaszból áll. Az EU egész területén bevezetett új képzési forma többek között a munkaerőpiachoz rugalmasabban alkalmazkodó képzéseket és az egész európai felsőoktatási tér átjárhatóságát jelenti, ám magyarországi bevezetése nem nevezhető sikertörténetnek. 

Szép új világ kisebb szépséghibákkal

Többen már 2005-ben úgy vélték, hogy a rendszer bevezetése elsietett volt Magyarországon, és az biztos, hogy mindez nem mindennapi körülmények között zajlott le, hiszen az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint 82 esetben a MAB döntését felülbírálva adta ki a bachelor szakok ideiglenes indítási engedélyét, megóvva több intézményt az ellehetetlenüléstől. 

Ekkor még a kimeneti pontok sem látszottak, hiszen a bachelor képzések beindításával is meglehetősen megküzdő egyetemek, főiskolák nagy részének legfeljebb halvány elképzelései voltak arról, milyen mesterszakokat is indítanak 2009-tól kezdve. 

Diákok az ELTE-n: a továbblépésben bíznak (Fotó: Hírszerző)

A Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója, Lengvárszky Attila szerint a mesterszakokkal kapcsolatos problémák gyökerei is itt találhatóak: sok helyen az egész eddigi ötéves képzést megpróbálták belezsúfolni a bachelor három évébe, miután nem látták át a rendszer működését. Ennek eredményeképpen azonban nem maradt oktatói kapacitás a megfelelő mesterképzések kialakítására.

Bizonyos fokig egyetért Lengvárszky Attilával az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatásért felelős szakállamtitkára, Manherz Károly is, aki annak idején azt tartotta volna szerencsésnek, ha első körben a mester képzéseket dolgozzák ki, és ahhoz igazítják az alapszakokat. A szakállamtitkár mindamellett hozzátette: az intézmények már korábban tisztában voltak a mesterszakok akkreditációs követelményeivel, azaz a mostani helyzetért ők is felelősek, nem is beszélve arról, hogy pár tervezett mesterszak meglehetősen redundáns Manherz szerint.

Élet-halál harc a hallgatókért

A száraz tudományos okok mellett több, a Hírszerző által megkérdezett szakember szerint a magyar felsőoktatás decentralizált szerkezetének is szerepe lehet a mesterképzések kapcsán tapasztalható bizonytalanságban. Az régóta ismeretes, hogy Magyarországon túl sok a felsőoktatási intézmény, és ezen az állapoton többek között a bolognai rendszer kiteljesedése segíthet - meglehetősen fájdalmas módon.

Elsősorban demográfiai adottságok miatt évről-évre egyre kevesebben felvételiznek a magyar felsőoktatásba, és az állami fejpénzt jelentő fiatalokért az intézmények egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak. Ebben a küzdelemben a mester szakok jelentősége óriási, hiszen ha egy intézmény csak alapszintű képzést indít, a hallgatók a három év után óhatatlanul otthagyják, arról nem is beszélve, hogy a friss felvételizők szívesebben jelentkeznek olyan helyre, ahol van továbblépési lehetőség.

Ebben a harcban többek szerint a MAB is szerepet játszik. Egy neve elhallgatását kérő vidéki egyetemi oktató tudománypolitikai szempontokat lát több döntés hátterében is, azaz az egyes mesterszakok elutasítása avagy engedélyezése nem szakmai alapon, hanem lobbierő alapján történik meglátása szerint.

A vidéki tudományegyetemeken úgy látják, mindennek a kedvezményezettje elsősorban az ELTE lehet, amely a MAB-on belül a legjelentősebb lobbierőt képviseli. A PTE oktatási igazgatója mindezt nem kívánta a Hírszerző kérdésére kommentálni, annyit azonban elárult, hogy a lobbierő és a személyes kapcsolatok valóban fontosak lehetnek a döntések meghozatalánál és ebből a szempontból a PTE például nem áll túl jól.

A MAB Irodalomtudományi Bizottságán belül mindenesetre valóban feltűnő az ELTE túlsúlya, hiszen a tagok egyharmada innen kerül ki. Más bizottságok esetében azonban mindez jóval kevésbé jellemző, és a korábban az ELTE BTK dékánjaként dolgozó Manherz Károly szerint is árnyaltabb a helyzet, hiszen a budapesti egyetem több mesterszakindítási kérelme is elutasításra került. Ezek közé tartozik például az angol tanári szak, ami már csak azért is meglepő a szakállamtitkár szerint, mert az ELTÉ-n több évtizedes hagyománya van ennek a képzésnek.

Manherz Károly egyébként személy szerint több döntésen is meglepődött, miután olyan intézmények mesterszakjai is visszadobásra kerültek, ahol az adott tudományterületi képzésnek nagy hagyományai vannak. A szakállamtitkár szerint mindennek lehetnek nagyon egyszerű okai is: könnyen lehet, hogy adminisztrációs hibákat vétettek a kérelmet beadók.

Manherz szerint mindenesetre a bolognai folyamat hozzájárulhat a széttagolt magyar felsőoktatási rendszer áramvonalasításához. Ennek jelei a szakállamtitkár szerint az új erőre kapó intézményintegrációk, amely révén a hátrányos helyzetbe került intézmények túlélhetnek, még ha önállóságuk megszűnése árán is.

Megijedni nem kell, aggódni nem árt

Abban mind az oktatási igazgató, mind a szakállamtitkár egyetért, hogy a jelenlegi helyzet még orvosolható, bár az idő gyorsan fogy. A MAB legközelebb valószínűleg október negyedikén ül össze, ami vészesen közel van a felsőoktatási tájékoztató október közepi leadási határidejéhez. 

A most visszadobott kérelmek többsége a MAB által kifogásolt részek kijavítása után valószínűleg ide megy be, ám pozitív döntés esetén sem biztos, hogy ezek a szakok meghirdetésre kerülhetnek a felsőoktatási tájékoztatóban. Ez sem jelent azonban tragédiát Lengvárszky Attila szerint, aki úgy véli: miután a mesterszakokra az intézmények többsége saját hallgatóit várja, hatékony belső kommunikációval kezelhető lesz a probléma.

Manherz Károly szerint már jelen állás szerint is elég mesterszak van, így nem kell félni attól, hogy az államilag támogatott 21700 hallgató nem talál majd magának megfelelő helyet jövőre. Kérdésünkre a szakállamtitkár kizárta, hogy 2005-höz hasonlóan az oktatási miniszter méltányosságból engedélyezné a MAB által elutasított szakok némelyikének elindítását: mint mondta, erre lehetősége sincs Hiller Istvánnak.